Olimpiai láng téren és időn túl

EN-összeállítás 2013. november 15., 20:16

Történelmi utat tesz meg a 2014-es szocsi téli olimpia fáklyája, amely most jutott ki először a világűrbe, de az Északi-sarkot is meghódította. A láng egész Oroszországot bejárja, ez lesz a téli játékok történetének leghosszabb stafétája.

galéria

A Szojuz űrhajó három űrhajósával hétfőn, november 11-én reggel érkezett vissza a Földre a 2014-es szocsi téli olimpia jelképe, az űrkapszula több mint három órás út után baj nélkül ért földet a kazahsztáni sztyeppén. Az ötkarikás játékok történetében először jutott ilyen magasra, egyenesen az űrbe az olimpiai láng, előtte múlt csütörtökön érkezett meg a Szojuz űrhajó fedélzetén három űrhajóssal együtt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A különleges eseményt élőben közvetítette az orosz tévé, így milliók láthatták, amint Fjodor Jurcsihin orosz asztronauta átvette a fáklyát a zsilipen keresztül az űrállomásra beérkező honfitársától, Mihail Tyurintól. Ezután Rick Mastracchio amerikai és Koicsi Vakata japán űrhajós, a fáklyát szállító csapat további két tagja is csatlakozott a többiekhez.

Az ISS 2. számú csapatának tagjai, Oleg Kotov és Szergej Rjazanszkij űrhajósok körülbelül 400 kilométeres magasságban léptek ki a világűrbe a Földön két kilogrammot nyomó fáklyával, amelyet nem gyújtottak meg: az űrállomáson biztonsági okokból, kint a kozmoszban pedig az oxigén hiánya miatt nem éghetett a láng.

A két kozmonauta az űrsétán többször is átadta egymásnak a fáklyát, így tulajdonképpen az űrben is elvégezték a váltófutást. A fáklya végét egy különleges kábelhez rögzítették, nehogy véletlenül elveszítsék a világűrben.

 Fáklya a világ végén

A láng szintén idén először az Északi-sarkot is meghódította: az olimpia történetében mindeddig példátlan módon eljutott az „időtlenség pontjába” is, a földrajzi északi sarkpontig. A murmanszki kikötőből induló és oda visszatérő expedíciót Artur Csilingarov akadémikus, az Északi- és a Déli-sarkvidék neves kutatója vezette. „Az emberiség történetében ez az első eset, hogy az olimpiai láng elérte a világ végének is nevezett helyet. Itt futnak össze egyetlen pontba a hosszúsági és szélességi körök, illetve az időzónák, így ezen a ponton magának az időnek a fogalma értelmét veszíti” – fogalmazott Csilingarov. Hozzátette: ezért is gondolja jelképesnek az eseményt, hogy az olimpiai lángot elvitték az „időtlenség pontjába”, hiszen „az olimpiai értékek sem változtak a korokkal.”

Az út során az olimpiai lángot különleges lámpásban helyezték el. Amikor a jégtörő elérte a Föld legészakibb pontját, a stafétaváltás megtörtént a fedélzeten és jégtáblán is, majd pontosan a földrajzi sarkponton gyújtották meg ünnepélyesen a fáklyát. Ez a rendhagyó vállalkozás az olimpiai váltófutások legösszetettebb és legnagyobb kihívást jelentő része volt, amely egyben az ökológia fontosságára is felhívja a figyelmet. A staféta technikai partnereként a Roszatom Atomenergetikai Állami Vállalatcsoport rendelkezésre bocsátotta a világ legnagyobb teljesítményű jégtörőhajóját.

 A legek lángja

A szocsi téli olimpia fáklyaváltója egész Oroszországot bejárja, ez lesz a téli játékok történetének leghosszabb stafétája: a lángot mintegy 14 ezren viszik négy hónapon, 65 ezer kilométeren és 2900 településen át. A szervezőbizottság elnöke, Dmitrij Csernyisenko szerint a váltó jó lehetőséget kínál arra, hogy összehozza az ország lakosságát, továbbá megmutassa Oroszország sokszínűségét és szépségét.

A láng szeptember 29-én lobbant fel Olümpiában, és október 7-én „lépett be” Oroszországba. A váltó február 7-én érkezik a játékok helyszínére, ahol a láng február 23-ig ég majd. Az Oroszország valamennyi régióját képviselő fáklyavivőket egyébként 140 ezer jelölt közül választották ki, köztük van a világ első női űrhajósa, a 76 éves Valentyina Tyereskova, a négyszeres olimpiai bajnok tornász, Alekszej Nyemov és a műúszás háromszoros ötkarikás aranyérmese, Marija Kiszeljova is.

A fáklyát további különleges helyekre is elviszik, többek közt a szibériai Bajkál-tó mélyére és a Kaukázus legmagasabb csúcsára, az Elbruszra.

Az olimpiai játékok szimbóluma

Az olimpiai láng az ókori Görögországból származik, arra a hagyományra emlékezve, hogy Prométeusz ellopta a tüzet Zeusztól. A láng az ókori olimpiai játékok ideje alatt égett. Az amszterdami 1928. évi nyári játékokon vezették be újra, azóta a modern olimpiák része, akárcsak a lánggal való futás. Ennek nem volt ókori előzménye, Carl Diem vezette be Joseph Goebbels támogatásával az 1936-os nyári olimpiai játékok alkalmával. A fáklyát több hónappal a sportesemény megnyitó ünnepsége előtt gyújtják meg a görögországi Olümpiában, a Héra istennő temploma és oltára közötti területen. Ekkor indul el a fáklyával való futás, amely a játékok megnyitó ünnepségén ér véget. Az utolsó futó személyét általában titokban tartják, általában a szervező ország sporthíressége. A modern idők olimpiai játékain az olimpiai fáklya a kontinensek közötti békét jelképezi.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.