HIRDETÉS

Csíksomlyói passió, a hazahozott szenvedéstörténet

Péter Beáta 2018. augusztus 16., 20:42 utolsó módosítás: 2018. augusztus 16., 20:49

A Nemzeti Színház a nemzet színháza – véli Vid­nyánsz­ky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. Ennek a gondolatnak a jegyében hozzák el augusztus 18-án a Csíksomlyói passió című előadásukat a Nyeregbe, amelyet ingyenesen lehet megtekinteni.

Székelyföld megérdemli. Minden évben szükség lenne egy olyan művészi produkcióra, amelyből a székely emberek sokáig tudnak töltekezni Fotó: Beliczay László

„A csíksomlyói előadás a legfontosabb eseménye lesz a következő évadunknak. Nem az, hogy Péterváron, Párizsban játszunk, hanem hogy elmegyünk Csíksomlyóra –fogalmazott egy évvel ezelőtt a magyar Nemzeti Színház igazgatója, amikor már tervben volt, hogy a 2017. március 10-én Budapesten bemutatott passiót a csíksomlyói Nyeregben is előadják. Az előadás szövegkönyve különböző stílusú, korú szövegek együtteséből –18. századi ferences iskoladrámák, Szőcs Géza Passió című műve, bibliai idézetek és népdalok, vallásos népi énekek, mesék – állt össze. A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkcióját az új helyszínhez igazodva teljesen más megszólalási mód jellemzi majd – magyarázta Vidnyánszky a Magyar Teátrum Sátorban tartott rendhagyó sajtóeseményen Tusványoson. Mint mondta, már a budapesti bemutató előtt gondoltak arra, hogy előbb-utóbb elviszik Csíksomlyóra, mivel ott fog majd igazán otthonra lelni és újjászületni a produkció. A színház méreteihez már eleve sokkal nagyobb, monumentálisabb elemekből tervezték a díszleteket, hogy majd a somlyói bemutatón is megfelelőek legyenek ezek. Az előadás három színpadon zajlik majd és kivetőkön is lehet követni az eseményeket. Ugyanakkor a Duna Televízió élőben közvetíti a produkciót a helyszínről. „Egy alapvető gondolat volt a legelejétől: helyi erőkkel hozzuk létre az előadást, helyi néptáncosok, együttesek épülnek be a produkcióba. Például Böjte Csaba gyerekkórusa, valamint Molnár Levente operaénekes, akit Pilátus szerepében láthatunk. Ez a legfontosabb turnéja a Nemzeti Színháznak” – fogalmazott Vidnyánszky.

Egymással barátkozni

Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője úgy véli, ez a próbafolyamat erős társulatépítő program is. Ugyanakkor a különböző néptáncegyütteseknek alkalmuk nyílik egymással barátkozni. Az alkotók fontosnak tartották bevonni a helyieket, így egészül ki a tánckar a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes, a Mereklye Táncegyüttes, a Borsika Táncegyüttes, valamint az Ördögborda Táncegyüttes táncosaival, közreműködik továbbá a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kórus is. „A koreográfiát székelyes táncokból raktuk fel. Nem egy showműsor lesz, egy passiót nem úgy képzel el az ember. Nagyon kevés színházi rendező hisz abban, hogy a mozdulatnak ilyen hatalmas ereje van” – mutatott rá Zsuráfszky. Hozzátette, minden olyan hangszer megszólal majd az előadásban, amely nem idegen a csíki, gyimesi kultúrától.

HIRDETÉS

Néhány koreográfiát a színészeknek is el kellett sajátítaniuk. „Azt kellett megtalálni, hogy a táncosoknak van egyfajta mozgás­stílusuk és a koreográfiáknak van emocionális töltete, a mi gesztusainknak, mimikánknak, játékstílusunknak pedig kapcsolódniuk kell az övékhez. Ugyanígy a daloknak is van egy dinamikájuk, amelyekhez muszáj volt kapcsolódni” – magyarázta Berettyán Nándor, aki Krisztust alakítja a produkcióban. „Minél jobban rákészültem, annál rosszabb volt, annál hazugabb. Ha teljesen tisztán, nyu­godtan belemegyek, akkor sikerül. Nem játszok semmit, átfut az egész rajtam.”

A tánc, próza és ének egységes szövetté áll össze, mire az előadás eljut a bemutatóig – magyarázta Berettyán Sándor, akit a Tanítvány szerepében láthatunk az előadásban. Az előadás sok szereplőt mozgat, rengeteg mozgalmas pillanata van. De míg a budapesti helyszín egy intim tér, és ott a finom színészi játékok érvényesültek, a Nyeregben fel kell majd nagyítani a gesztusokat, egészen más stílust követel ez a helyszín.

A nézőt más világba kell csalni

Az előadásban Berecz Andrást a Vándor szerepében láthatjuk. „Nekem nem akaródzott, Vidnyánszky Attila szegezett neki a dolognak. Én bizonytalan voltam benne, vajon kellek-e, ez szent történet, nekem nem tréfa. Viszont akkor érzem jól magam, ha élére állíthatom a szavakat, hátrabukfencet csinálhatok minden mondatban. Attila azt mondta, bízzam rá magam, ne féljek, normális drámában ellenpontra szükség van. Ahhoz, hogy igazán hasson a történet szomorúsága és az, hogy ennél megrázóbb története nincs az emberiségnek, kell valaki, aki megpihenteti a nézőt, kicsit elcsalja egy más világba, és mikor már kacag, akkor lehet döfni nagyot rajta. A rendező azt mondta, csak nyugodtan bolondozz és a saját meséidet és énekeidet hozd el, és ezekkel nyomozom a szenvedéstörténet minden fázisát, minden stációról van valami mondanivalóm. Menet közben én is fejlődök, felnövök az ügyhöz” – avatott be a részletekbe a tusványosi sajtótájékoztatón a mesemondó.

Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel két héttel a bemutatót megelőzően Csíkszeredában beszélgettünk. Mint mondta, a budapesti Bánk bán-bemutató után kereste meg Vidnyánszky Attilát, hogy hozzák el az Erkel Ferenc operáját a csíksomlyói Nyeregbe. „Attila mondta, hogy előbb hozzuk el a Csíksomlyói passiót. Ő szeretett volna egy helybéli embert is betenni az előadásba, akit ismernek és színpadi ember is. Így kért fel a Pilátus szerepére. Ez kisebb szerep, de erős karakter. Az egész darab gyönyörű. Nekünk, akik istenhívők vagyunk és meg vagyunk áldva hittel, egy ilyen darabot kihagyni vétek lenne. Annyira illik a darab a Nyeregbe, a hitünkhöz. A jézusi erényt, a székely furfangot, meglátást is meg lehet találni benne – megfűszerezve gyönyörű énekekkel. Bocskor Lóránt kollégámmal sokat szerveztünk, mi segítettük a passiót, hogy ide kerüljön” – magyarázta. Rámutatott, fontos, hogy a Nemzeti Színház minden évben eljöjjön Székelyföldre. Már elő is készítettek egy ötéves tervet, jövőben például a Bánk bán című operát hoznák el a Nyeregbe. Az ilyen események lelkiekben is feltöltik az itt élőket és összetartozásukban, hitükben megerősítik. „Minden évben kell egy ilyen felemelő produkció. Ezt Székelyföld megérdemli. A pünkösdi búcsú mindig hatalmas erőt ad nekünk a továbbiakra. Kell egy kulturális esemény is, hogy minél többször gyűljünk össze minél többen, imádkozzunk közösen és tartsuk tiszteletben a saját értékeinket. A Nyeregben van a világ legjobb színpada. Olyan, mintha ott Istenhez közelebb lennénk” – hangsúlyozta Molnár Levente.

 

Csíksomlyói passió
Szereposztás: Berecz András m. v. (Vándor), Tóth Autuszta (Mária), Bartha Ágnes (Mária Magdolna), Berettyán Nándor (Krisztus), Rátüti Zoltán (Péter apostol), Rácz József (Júdás apostol), Molnár Levente m. v. (Pilátus), Vas Judit Gigi m. v. (Pilátus felesége), Schnell Ádám (Annás főpap), Farkas Dénes (Zsibárus), Tóth László (Jeruzsálemi), Bordás Roland (Barabás), Berettyán Sándor (Tanítvány), Szabó Sebestyén László (Lázár), Horváth Mátyás (Pilátus fia), Haszon Ákos (Gyermek Jézus).
Közreműködik: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara. Díszlettervező:Székely László. Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias. Dramaturg: Szász Zsolt. A vándor énekeit és meséit feldolgozta és összeállította: Berecz András. Szakértő:Medgyesy S. Norbert. Néprajzi szakértő, táncdramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa. Rendezőasszisztens:Herpai Rita. Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán. Rendező: Vidnyánszky Attila.
 
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS