HIRDETÉS

Szövetkezéssel meghódítható áruházak

Kisréti Zsombor 2018. március 03., 10:33 utolsó módosítás: 2018. március 03., 10:51

A mezőgazdasági tanfolyamok idejét éljük, Erdélyben több gazdaszervezet is erre az időszakra tervezi képzéseit. Az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének szokásos februári mezőgazdasági konferenciája ma már a régió gazdáinak egyik fontos szakmai fóruma lett. Idén a pályázati lehetőségek bemutatására helyezték a hangsúlyt.

Kis Júlia jogász a megoldatlan tulajdonviszonyokról tartott előadást Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

Az erdélyi magyar gazdák körében a rendszerváltás óta népszerűek a különböző téli gazdatanfolyamok. Amikor volt, aki megszervezze, nagy érdeklődés övezte, hiszen ilyenkor mezőgazdasági szakemberek bevonásával tartottak érdekes előadásokat és gyakorlati bemutatókat. Az így szerzett elméleti és gyakorlati tudást a gazda az előtte álló mezőgazdasági évben alkalmazhatta. Románia uniós tagsága jelentősen bővítette a gazdatanfolyamok tematikáját. Fő helyre kerültek a különböző pályázati lehetőségek, amelyek nélkül ma már aligha képzelhető el a tartósan mezőgazdaságból élők boldogulása.

Négy-öt évvel ezelőtt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nagy fába vágta fejszéjét, amikor vezetőségi döntés született arról, hogy kistérségi mezőgazdasági egyesületeket alakítson. Ezt elsősorban a vidéki gazdák igénye indokolta, hiszen a kilencvenes években még viszonylag jól működő magyar gazda-érdekvédelem, illetve a gazdák szakmai oktatása Erdély több vidékéről tűnt el. Ezért az űrt helyi szinten szerveződő, intézményes formában kellett pótolni. A tucatnyi új gazdaegyesület részeként így alakult meg az Érmelléki, az Aranyosszéki és a Mezőségi Gazdák Egyesülete. Az elmúlt négy év alatt mindegyik fontos közösségépítő munkát vállalt fel egy-egy térség magyar gazdáinak körében. A gazdaszervezetek a budapesti Földművelésügyi Minisztérium támogatásával az elmúlt években számos gazdatanfolyamot, gazdakonferenciát, Kárpát-medencei tapasztalatcserét, különböző helyi mezőgazdasági vásárokat és nagyobb lélegzetű kiállításokat szerveztek, vagy jelentős magyarországi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításokon vettek részt.

HIRDETÉS

Soós Sándor és Moldvay Ákos: a politikus és az egyesületi elnök pozitív gondolkodásra serkenti a gazdákat Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete e sorban előkelő helyet foglal el, amit legjobban a február 10-én a kolozsvári Kerék Csárdában megtartott immár negyedik mezőgazdasági konferenciájuk bizonyít. A 2014-ben tető alá hozott első konferencia óta e kistérségi kezdeményezés olyan minőségi agrárfórummá fejlődött, ahova az agrárágazatban jártas, tapasztalt szakemberek jönnek előadni, illetve meghallgatni az évről évre népesebb, mezőgazdasági termelőkből, kisvállalkozókból álló hallgatóság észrevételeit, kérdéseit és tapasztalatait.

E konferenciák érdekessége, hogy minden alkalommal bemutatkozik egy-egy olyan vállalkozó, akinek immár sikertörténet lett a gazdálkodása: piacra jutott, teríteni tudja termékeit, tehát a családja ebből él meg.

Az idők szava

Az idei konferencia elején ez a pozitív, jövőbe néző szemlélet fogta meg a résztvevőket. A főszervező Aranyosszéki Gazdák Egyesületének az elnöke, Moldvay Ákos szavaival élve a gazdaszervezet csodákat nem tehet, de apró lépésekkel sok minden megváltoztatható. Elsősorban olyasmi, ami tőlünk függ. Ezt a célt szolgálja az egyre nagyobb igényt kielégítő Bejön a vidék Kolozsvárra nevet viselő, tavasztól ismét havi rendszerességgel jelentkező gazdapiac, a folyamatosan bővülő gazdakataszter, a gazdákkal történő kapcsolattartás és a mezőgazdasági konferencia is. Itt a termelők első kézből juthatnak hozzá fontos pályázati és egyéb információkhoz. Ennek kapcsán mondta Mihály Ágnes, az EMNP Kolozs megyei elnöke, a konferencia társszervezője, hogy a világ, így a gazdatársadalom is állandó versenyben él, és eredményes csak az lehet, aki időben hozzájut a szükséges információhoz. „Sikeres ma már csak szervezetben lehet a gazda, egymagában nem. A mi feladatunk az, hogy időben hozzuk az információt, és megtanítsuk az embereket arra, hogyan kell társulni és szerveződni”–fogalmazott a politikus.

Soós Sándor, a néppárt országos alelnöke a márciustól induló különböző mezőgazdasági pályázatok idényére figyelmeztetett. A konferenciát is ezért szervezték februárban, hogy a gazdáknak érdemi és időbeni tájékoztatást nyújtsanak az APIA-pályázatok változásairól, illetve az uniós pályázatok lehívásának lehetőségeiről. Ez utóbbi már bonyolultabb és nagyobb kihívás a gazda számára. A kitartóak azonban az ezzel járó nehézségekkel is megbirkóznak. A Kolozsvár közeli Felek község polgármesterének magyar tanácsadója szerint helyi, községi szinteken is vannak mezőgazdasági források, amivel élni lehetne. A gazdák mégsem érdeklődnek a helyi pályázati lehetőségek iránt. Pedig sok mindenre volna piac, ha a gazda nyitott az újításra. Soós a Selgros áruházlánc kolozsvári igazgatóját idézte, aki arra panaszkodott, hogy képtelenek beszerezni helyi forrásból az ilyenkor már egyre keresettebb zöldségeket –zöldhagymát, retket, salátát –, így azokat Bukarest környéki termelőktől vásárolják.

Az APIA képviselője, Kovács István a gazdák kérdéseinek özönében Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

Egy kisgazda nem tud ekkora áruházlánc beszállítójává válni, de többen összefogva ezt bevállalhatják”

– fogalmazott a néppárti politikus.

Változatlan APIA-támogatások

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Kolozs megyei kirendeltségének képviseletében jelen lévő Kovács István mérnök részletes beszámolóját várták leginkább a gazdák. A március 1-től május 15-ig igényelhető egységes mezőgazdasági támogatások iránt nagy az érdeklődés, hiszen megfelelő mezőgazdasági területnagyság, illetve a támogatás lehívásához előírt állatlétszám esetén a számlára érkező pénz immár hosszú évek óta biztosnak mondható. A gazdák számára jó hír, hogy a tavalyi feltételekhez képest az idei kiírások nem változtak, legfeljebb finomhangolásokra, apróbb pénzbeli eltérésekre kell számítani. A szakember szerint mindez természetes, hiszen

az APIA által kifizetésre kerülő agrártámogatásokat az Országos Vidékfejlesztési Programban hétéves időszakokra rögzítik: jelenleg a 2014–2020-as periódus előírásai érvényesek.

Legtöbben a területalapú támogatást igénylik, amely mintegy száz euró hektáronként. Ehhez különféle kiegészítők kapcsolhatók, amennyiben az igénylő például fiatal gazda, ez pedig önmagában 25 százalékkal nagyobb összeget jelent egységnyi megdolgozott mezőgazdasági területre. A területalapú támogatás mellett több más támogatási forma létezik: az újraosztott, a zöldítési, a fiatal, illetve a kisgazdáknak járó felszerelés. De a növénytermesztők és az állattenyésztők is összekapcsolt támogatásokat igényelhetnek.

Pályázásra biztat Bartis Botond, a GoodWill Consulting munkatarsa Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

Vonzó támogatási lehetőség szól az ökogazdálkodóknak, akik tavaly egy hektár szántóföldi növénytermesztésre 293 eurót, zöldségtermesztésre 500, gyümölcstermesztésre 620, szőlészetre 530, míg gyógynövénytermesztésre 365 eurót kaptak hektáronként.

Az APIA-szakembert, Kovács Istvánt elárasztó kérdésözön a bizonyosság arra, hogy a gazdák részéről mekkora az igény az ilyen típusú tájékoztatásra.

Szórványvidéken kétszeresen fontos egy-egy magyar szakember jelenléte a helyi magyar gazdák körében, hiszen a kifizetési ügynökségek irodáiban a székelyföldi megyéken kívül alig akad egy-egy magyar mezőgazdasági szakember, aki anyanyelvén tudja felvilágosítani a gazdát.

Az ügynökség honlapja – www.apia.org.ro –részletes román nyelvű tájékoztatót nyújt a tudnivalókról.

Uniós pályázatok minden mennyiségben

A kolozsvári székhelyű és erdélyi lefedettségű Goodwill Consulting pályázatíró cég a magyar igénylőket is szakszerűen eligazítja szakembergárdájával. Bartis Botond a cég képviseletében ismertette az elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységre megpályázható idei uniós forrásokat. A fiatal gazdák 40–50 ezer eurós indulási támogatásától a közepes nagyságú farmok fejlesztéséhez igényelhető kétmillió euróig számos pályázat között lehet válogatni. Az idei kiírások fontosabb témái: gyümölcságazati befektetések 10–70 százalékos önrésszel; élelmiszeripari befektetések 50–60 százalékos önrésszel, illetve az úgynevezett ellátási láncok támogatása, ami a gazdák szövetkezését, társulását segíti a végtermék értékesítése céljából. Amúgy a gazdák szövetkezését több kiírás is támogatja, ez a mostani pályázati ciklus egyik prioritásának számít.

György Mátyás a Székelygyümölcs projekt sikeréről Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

Az uniós pályázatok sikerének egyik alapfeltétele, hogy a pályázat szakszerűen legyen elkészítve. Erre pedig a pályázatírásban jártas cég vagy magánszemély alkalmas leginkább. Bartus Botond szerint tíz év alatt 1150 sikeres pályázatuk volt, amire 200 millió euró uniós támogatást hívtak le ügyfeleik számára, a sikerarány mintegy 90 százalékos. Ez azt feltételezi, hogy miután tisztázzák az őket megkereső pályázó elképzeléseit és lehetőségeit, a rendelkezésükre álló adatok alapján eldöntik, van-e esély a sikeres pályázásra. Ha igen, akkor elkezdődik a pályázat elkészítése és összeállítása, ha nem, akkor eltanácsolják a jelentkezőt. Hiszen a sikeres elbíráláshoz szükséges minimális pontszám összegyűjtése nélkül eleve esélytelen próbálkozni. Az elbírálás rendszerint 6–8 hónapig tart, a pályázati szerződés megkötése után viszont szabad az út a terv kivitelezésére.

Minden évben vannak előnyösebb, könnyebben elérhető és lehívható pályázatok. Idén ilyennek ígérkeznek az integrált élelmiszeripari láncra, illetve a halászati program keretében a halastavak létesítésére szóló pályázati kiírások”

– fogalmazott a szakember, aki arra bátorított mindenkit, hogy érdeklődési köre és lehetőségei függvényében keressen a pályázati lehetőségek között. Ha első látásra nehéznek is tűnik a megvalósítás, a munka nehezét elvégzik a pályázatíró szakemberek, amihez a pályázó részéről nyitottság, vállalkozó szellem és a megfelelő önrész kell. És egy kis szerencse, hogy a pozitív elbíráláshoz szükséges pontszám összejöjjön.

A témához kapcsolódott Kis Júlia kolozsvári ügyvéd előadása is, aki a különböző mezőgazdasági területek betáblázásáról, telekeléséről beszélt hallgatóságának. A jogilag rendezett tulajdonviszo­nyok általában kizáró jellegűek egy-egy uniós pályázat leadásánál, ami nem kis gondot okoz a gazdák számára. A jogász a kézi szerződések érvénytelenségére figyelmeztetett: ha egy adásvételt nem ügyvéd vagy közjegyző előtt szentesítenek, az sok fejtörést és kellemetlenséget okozhat később az új tulajdonosnak. Sőt, az így megvásárolt tulajdonát el is veszítheti. Se szeri, se száma a hasonló okból indított erdélyi pereknek. Az előadásból az is kiderült: a jó pályázati lehetőségek elé néző új szövetkezetet öt alapító taggal lehet elindítani.

Fűszernövények sikere

Az idei mezőgazdasági konferencia sikertörténetét a Kolozsvárral szomszédos Györgyfalváról érkező Vitus Csaba vállalkozó mutatta be. Az eredetileg 11 évig építőmérnökként dolgozó Vitus olyan elképzeléssel váltott szakterületet és szakmát, hogy gyógynövényekből készít biokenőcsöket és bioolajat. Az erre leadott pályázata azonban nem nyert, ő pedig megmaradt egy csomó fűszernövénnyel, amit nem tudott értékesíteni. Amikor piacot keresett, rádöbbent, hogy a kolozsvári áruházakban többnyire Magyarországról és Olaszországból származó importnövényeket forgalmaznak. Egy beszállítóval sikerült megegyeznie, hogy a következő esztendőre, azaz 2015-re 15 ezer cserépnyi fűszernövényt termeszt. Ez volt a kezdet, 2017-ben pedig már 200 ezer cserép kelt el, idénre 300 ezret terveznek. A viszonteladón közben sikerült túllépni, így a Kaufland üzletlánccal szerződött, idéntől pedig a Lidl áruházzal is. Elmondta: igen tisztességes kapcsolat épült ki az áruházlánccal: hét nap múlva fizetnek, és tavaly a mintegy 180 ezer cserép fűszernövényből kevesebb mint tízet kellett visszavennie.

Jól látható, hogy az áruházláncok egyre inkább a hazai termékeket vadásszák, keresik a helyi termelőket, így aki megfelelő mennyiséget és minőséget tud szállítani, azzal szerződést kötnek”

– magyarázta a györgyfalvi vállalkozó.

Erdély egyik legnagyobb fűszernövény-beszállítójaként mindössze 1400 négyzetméternyi fóliasátorban termel. Igaz, ez a kertészet ma már cseréptöltő gépeket, automatizált csepegtető öntözést és önszabályozó fűtést is jelent szezonban 3–4 ember állandó munkájával.

Kezdetben a Youtube csatornáról ellesett gyógynövény-termesztési ismeretekkel induló Vitus a kolozsvári agrártudományi egyetemen is tanult: mesteri szakon végzett el két év kertészetet, hogy beleszagoljon a szakirodalomba is. Szerinte azonban a legfontosabb a saját tapasztalat, mert kevés olyan szakember van, akitől jó tanácsot lehet kérni. Ő maga is megfizette a tanulópénzt, de amikor rájött valamire, azonnal tudott változtatni.

A kezdetben termesztett mintegy 20 fűszernövénynek ma alig a felével foglalkozik: leginkább a menta különböző fajtáira, a bazsalikomra, petrezselyemre, citromfűre és a zsályára van kereslet. A piaci igények növekedésével arányosan évről évre mind több befektetésre van szüksége, így folyamatosan újabb fóliaházakat épít. A vállalkozó szerint csak úgy lehet kifizetődően termelni, ha az áruházakba nagy mennyiséget szállítanak.

 

A Székelygyümölcs projekt
Vitus Csaba fűszernövény-termesztő tizenegy év után lett vállalkozó Fotó: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete

A mezőgazdaság és élelmiszeripar terén kevés magyar közösségi sikertörténet van Erdélyben. Miután a kommunista rendszer súlyosan károsította a szövetkezés eszméjét, a rendszerváltás után mintegy három évtizeddel sem sikerült az előítéleteken túllépni. Ezért dicséretes minden olyan kezdeményezés, amely közösségi összefogással gazdasági sikertörténetté alakult. Az Udvarhelyszéken megvalósított Székelygyümölcs Egyesület gyümölcsfeldolgozó kisüzeme ilyen megvalósítás. A régi gyümölcsfajták átmentésére alapozó tervről az egyesület gazdasági igazgatója, György Mátyás beszélt, aki a pálinkakészítés alternatívájaként tekint a székelyföldi gyümölcsfeldolgozásra. A kezdetben ízek, dzsemek készítését is magában foglaló terv végül a gyümölcslé előállításában bontakozott ki: a környék gazdái beszállítják a feldolgozandó gyümölcsöt, és elviszik az ötliteres palackokba zárt gyümölcslevet. A Norvég Alap 160 ezer eurós és a farkaslaki önkormányzat 50 ezer eurós beruházásával elindult projekt megmozgatta a környék kisgazdáit: Farkaslakán 750, Zetelakán pedig 370 tonna almát dolgoztak fel egy évben. S habár az utóbbi egy-két esztendőben csökkent a gazdák érdeklődése, a terv nagy hozománya, hogy sok embert ráébresztett a helyi termékek –elsősorban a gyümölcsök –hasznosítási lehetőségére.
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS