Élő emlékezet

Garda Dezső • 2016. augusztus 20., szombat

Mikortól élünk a Kárpát-medencében?

Garda Dezső • 2016. augusztus 20., szombat

Mikortól élünk a Kárpát-medencében?

A 19–20. század történészeinek nagy része a hunokat és az avarokat a magyarok rokonainak tekintette. Szerintük folytonosság mutatható ki a hunok, avarok és a honfoglaló magyarok között. Sorozatunkban elméleteik bemutatására törekszünk.

EN-összeállítás • 2016. augusztus 20., szombat

Románia sem akar monarchiát

Kelet-Európa történelmét az I. világháború végéig három uralkodódinasztia határozta meg, a Habsburgok, a Romanovok és a Hohenzollernek. Az 1989-es változásokat követően azonban sehol nem sikerült visszaállítani a monarchiát.

Garda Dezső • 2016. augusztus 17., szerda

Mikortól élünk a Kárpát-medencében?

A 19–20. század történészeinek jelentős része a hunokat és az avarokat tekintette a magyarok rokonainak. Sorozatunk újabb részében a honfoglalással kapcsolatos fontosabb elméleteket mutatjuk be.

Garda Dezső • 2016. augusztus 03., szerda

Mindenki tartott hadviselésünktől

A népvándorláskori magyarok harci modoráról, haditechnikájáról Bölcs Leó bizánci császár fennmaradt alapműve árul el legtöbbet. A magyar őstörténetről szóló sorozatunk 3. részében a korabeli magyar hadviselést mutatjuk be.

Garda Dezső • 2016. július 28., csütörtök

Magyarok: Levédiából Etelközbe

Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár szerint Levédi volt az első vajda és vezér, aki a kazároknak Álmost, illetve Árpádot ajánlotta a magyarok fejedelmének. Uralkodásának idején költözött a magyarság az Etelközbe.

Szucher Ervin • 2015. december 19., szombat

Száműznék az első romániai szívsebész emlékét

Nyolcvan év telt el, amióta Czakó József főorvos Romániában elsőként szívműtétet végzett Marosvásárhelyen. Az idősebb nemzedék által most is szanatóriumként emlegetett kórház története összefonódik megálmodója nevével.

EN-összeállítás • 2015. június 12., péntek

„Rendcsinálók” Bukarestben: ma sincs felelős

Huszonöt év telt el a romániai bányászjárások óta. Az 1989 decembere utáni átmenet legsötétebb mozzanatai közé tartozó események során az államhatalom hívására, Bukarestbe szállított Zsil-völgyi bányászok felfegyverkezve támadtak a vélt ellenségekre.

• 2015. június 12., péntek

Csíkszeredai „bányászjárás”

Mottó: A történelem nem az, ami valóban megtörtént, hanem ahogyan egyesek értelmezik az elmúlt eseményeket. Akkor is, ha még vannak szemtanúk?!

EN-összeállítás • 2015. január 18., vasárnap

Siculicidium: a székelység mártíriuma

2015 januárjában ért véget a madéfalvi veszedelem emlékév. Az önkormányzat által a Siculicidium 250. évfordulója alkalmával meghirdetett rendezvénysorozat záróakkordját a marosvásárhelyi gálaműsor jelentette.

Nánó Csaba • 2014. július 31., csütörtök

Anna-napi üdvözlet a szekutól

Különleges tartalmat nyert 33 esztendővel ezelőtt az erdélyi magyarság szemében az Anna-nap. A Szent Anna-tónál 1981-ben fiatalok fordultak szembe a zsarnoksággal. Idén, augusztus 6-án emlékeznek az egykori résztvevők.

Pethő Tibor, Magyar Nemzet • 2014. június 20., péntek

„Magatartási igények”

Több százezer megemlékező vett részt negyed százada Nagy Imre és társai újratemetésen. A budapesti Hősök terén tartott, a korabeli pártzsargonban kegyeleti aktusnak nevezett eseményre az állambiztonság is jelentős erőket mozgósított.

• 2014. március 21., péntek

Petőfi a hátsó bejáratnál

A tízezres tömeg miatt csak a hátsó kapun tudott feljutni a híres beszédjére készülő Petőfi Sándor a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőmellvédjére 1848. március 15-én. A történet kulcsszereplője a múzeum kapusa volt.

Czegő Zoltán • 2013. augusztus 10., szombat

Akit élve is, holtában is elrejtettek

Mi törpék vagyunk ugyan a szentkatolnai születésű, Bálint Gábor tudós nyelvzseni mellett, ám sokan vagyunk, akik nem tagadjuk meg származásunkat.

Krivánszky Miklós, Brüsszel • 2013. augusztus 10., szombat

Vagyon helyett vagon

A háború befejeztével kezdődő kor nagyon sok felvidéki magyarnak és nem magyarnak újabb megpróbáltatások kezdetét jelentette. Az 1943 óta tervezett etnikai tisztogatás jogi alapot is kapott, amit az elnöki rendeletek végrehajtásával biztosítottak.

Makkay József • 2013. június 21., péntek

Horthy Miklós: magyar és államférfi

A Trianon utáni Magyarország talpraállítójáról, Horthy Miklósról ma is megoszlanak a vélemények, abban azonban egyre több történész egyetért: a 145 éve született kormányzónak több volt az erénye, mint a hibája.

EN-összefoglaló • 2013. május 31., péntek

Magához szólította őket a hegy

Csíkszeredában sportcsarnokot neveznek el róla, Erdély-szerte gyertyás megemlékezést tartottak az emlékükre. Sikeres csúcsmászás után tragédiával végződött a Magyarok a világ nyolcezresein Kancsendzönga-expedíciója: Erős Zsolt és Kiss Péter eltűnt.