Toró: a néppárt nem akar rombolni

Makkay József 2016. október 16., 19:44

Döntött az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmánya: a decemberi parlamenti választásokon nem indul önállóan, hanem független jelölteket támogat. Erről kérdeztük Toró T. Tibort, a párt országos alelnökét.

 

galéria


– Arról döntött a néppárt vezetősége, hogy függetleneket támogat a decemberi parlamenti választásokon. Mi szól e mellett, és mi ez ellen?

– Nehéz döntésen vagyunk túl, hiszen – kellő leegyszerűsítéssel – egy párt azért alakul, hogy induljon a választási megmérettetésen. Mégis, azt hiszem, bölcsen döntöttünk, amikor elálltunk az önálló jelöltlista állításától, ugyanakkor megnyitottuk a lehetőséget megyei szervezeteink előtt, hogy jogilag független jelölteket támogathassanak. A jelenleg érvényben levő választási törvény nem teszi lehetővé azt, hogy két vagy több magyar párt egyszerre átlépje sem az ötszázalékos választási küszöböt, sem az RMDSZ arculatára szabott alternatív küszöböt, ami négy megyében 20% feletti eredményt jelent. Tehát az önálló jelöltlistákon való indulás eleve „vagy-vagy” típusú konfrontatív stratégiát jelentett volna, amiből könnyen lehet, sem egyik, sem másik nem kerül ki győztesen. Ezért is kezdeményezett írásban még a nyár folyamán egyeztetést a néppárt elnöke, Szilágyi Zsolt az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral egy esetleges közös indulás lehetőségéről. Sajnálatos módon a megkeresésre válasz nem érkezett, hacsak néhány felelőtlen RMDSZ-tisztségviselő a néppárttal való együttműködést kizáró nyilatkozatát nem tekintjük annak. Ha az lett volna a cél, hogy romboljunk – ahogyan több ízben állították –, akkor persze az önálló listákkal való indulás lett volna erre a legalkalmasabb választási stratégia. De a néppártot nem a lebontás, hanem az építés, nem az önérdek-érvényesítés, hanem az erdélyi magyar értékek képviseletének szándéka hívta életre. Ezt a célt most legjobban a jogilag független, de mind értékrendjükben, mind céljaikban a néppárthoz közel álló, akár sorainkból jövő jelöltek szolgálják.

– Mekkora esélye van annak, hogy egy független jelölt elérje a parlamenti bejutáshoz szükséges szavazatszámot?

– Mint ismeretes, az egyéni választókerületen alapuló, de az arányosság elvét is valamelyest figyelembe vevő választási rendszer látványos kudarca után Románia az idén visszatér a megyei listás arányos választási rendszerhez. A mandátumokat megyei szinten osztják ki a pártok által állított megyei jelöltlistákra leadott szavazatok arányában, de a pártok jelöltjeinek parlamentbe jutását országos küszöb korlátozza. Egy független jelöltnek a bejutáshoz elegendő az illető választókerületben egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot összegyűjtenie. Ez megyénként változik a kiosztandó mandátumok számának függvényében. Hargita megyében például, ahol a lakosság számával arányosan 5 képviselői mandátum van, az érvényesen leadott szavazatok 20%-át kell megszerezni a bejutáshoz. Ugyanígy Háromszéken, ahol 4 képviselői mandátum kerül kiosztásra, ez az arány 25%, Maros megyében a 10 képviselői mandátum esetében pedig 10%. Némi leegyszerűsítéssel: egy magyar független jelöltnek a sikeres szerepléshez Hargita és Maros megyében a magyar szavazatok egynegyedét, Háromszéken pedig egyharmadát kell megszereznie. Ez nem könnyű, de rátermett jelöltekkel és jó programmal nem is lehetetlen. Ugyanakkor nem lehet azzal riogatni a magyar választópolgárt, hogy parlamenti képviselet nélkül marad. A választóknak lehetőségük van felülírni a domináns magyar párt, az RMDSZ parlamenti képviseleti monopóliumra irányuló szándékát, amely egyszínűsége miatt inkább csökkenti, mint növeli az érdekérvényesítés erejét.

– Vannak-e olyan jelöltek, akikkel már tárgyalt a néppárt? Milyen megyékben, régiókban indulnának?

– A néppárt értékeit és céljait sokan magukénak érzik Erdélyben, de ezekért Bukarestben, a román törvényalkotás balkáni taposómalmában megharcolni már jóval kevesebben érzik vonzónak. Amikor támogatásra alkalmas jelölteket keresünk, természetesen elsősorban azok a választókerületek kerülnek szóba, ahol a magyar közösség számaránya jelentős, vagyis a Székelyföldön és a Partiumban, és ahol a politikai verseny már megszokottá vált. Azt hiszem, Hargita és Kovászna megyében szinte kötelező gyakorlat megtalálnunk, és ha szükséges, meggyőznünk azokat a személyeket, akik önzetlenül, elkötelezetten és bátran felvállalják a különböző közösségi autonómiaformák ügyének képviseletét és a román parlament napirendjén tartását. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kormányzati szerepvállalás – márpedig az RMDSZ nyíltan erre készül – nem szokott az ilyen típusú kiállásnak kedvezni. Támogatandó személyekről a következő napokban születik döntés, érintett megyei szervezeteink és az országos elnökséggel egyetértésben. Ha szükséges, magam is vállalok hasonló feladatot: akik ismernek, tudják, nem idegen tőlem a bukaresti pálya sem.

– Az EMNP eddigi tárgyalási javaslatai a másik két erdélyi magyar párttal vakvágányra futottak. Lát-e esélyt arra, hogy valamilyen közös téma mentén mégis közös asztalhoz üljenek?

– Amikor a parlamenti képviselet monopóliuma a tét, az RMDSZ vezetőin sajátos tulipános csőlátás tör ki. A néppárt tagsága és támogatói azonban nem tudják elfogadni azt, hogy az RMDSZ szervezetén kívül nincs élet. Majd kiderül, hogy az MPP tagsága és támogatói követik-e vezetőiket azon az úton, amelyen elindultak, és amely jó eséllyel az önfelszámoláshoz vezethet. Mi ezt a keretet már szűknek és stratégiai céljaink, az autonómia képviseletére alkalmatlannak találtuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség az együttműködésre az erdélyi magyar politikai szervezetek között. Továbbra is úgy látjuk, hogy a megoldás nem a szervezeti, hanem az akcióegység a közös célok megvalósítása érdekében. Amennyiben vannak közös célok – márpedig nagyon szomorú lenne, ha nem tudnánk ilyent azonosítani –, akkor meg fogjuk találni a közös cselekvés módozatait is, akár a parlamenti munkában, akár a külpolitikai képviseletben, akár a közösségépítésben.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.