„Az Opera egyedi és pótolhatatlan. Elődeink bölcs döntést hoztak, amikor úgy határoztak, Magyarországnak szüksége van egy önálló dalszínházra" – mondta ünnepi megnyitó beszédében Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, ma már el sem tudjuk képzelni a magyar kultúrát az Operaház nélkül, melyet mindig a művészi kiválóság, a közönség szeretete vezérelte, így válhatott azzá, amit ma is láthatunk.
Az Opera a magyar kultúra csodás ékköve, az európai művészeti élet meghatározó helyszíne.
Nicolas Payne, a londoni Királyi Opera, az Angol Nemzeti Opera és az Opera Europa nemzetközi ernyőszervezet alapító igazgatója személyes tapasztalatai alapján helyezte a Magyar Állami Operaház közelmúltját európai kontextusba. Felidézte, ahogy az 1990-es évektől az európai kultúra középpontja fokozatosan keletre húzódott, miközben az operaértők körében Moniuszko és Smetana mellett Erkel is bekerült a köztudatba. A színházi szakember felidézte az Opera Europa 2009-es és 2022-es budapesti konferenciáival kapcsolatos emlékeit is, utóbbi kapcsán méltatva az intézmény vezetése által az Eiffel Műhelyház létrehozása és ifjúsági programjai érdekében tett erőfeszítéseit, amelyeknek a jövőbe mutató elképzelései visszaköszönnek Ókovács Szilveszter Hunyadi László-rendezésében is, ahol az Opera gyermekkara és balettiskolája, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei kiemelt szerepet kapnak.
Dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója ünnepi beszédében történelmi párhuzamok mentén idézte fel, hogy több mint négy évszázada, az opera és a balett műfajának születése idején a három részre szakadt Magyarországon még külső és belső harcok dúltak. Mikor azonban kétszáz évvel később idehaza is intézményesült az operajátszás,
egy emberöltő – Erkel Ferencé – elegendő volt, hogy a dalszínházi műfajok önálló otthonra leljenek az Andrássy úton, miáltal a rá következő 20 évben az opera műfaja Magyarországon is beérte európai kortársait.
A főigazgató emlékeztetett: a 140 esztendeje felavatott Operaház nem a múltat vagy önmagában a művészetet őrzi, az operakultúra ebbe az operaházba az európai ember lényegét sűríti egybe, áll a budapesti kulturális intézmény szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Az ünnepi előadáson a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Nemzeti Balettintézet előadásában Liszt Les Préludes c. szimfonikus költeménye, Erkel Hunyadi László és Bánk bán c. operáinak egy-egy áriája, Dohnányi Szimfonikus percek c. zenekari műve, Várnagy Kristóf Bartók Táncszvitjére készített koreográfiája és Kodály Budavári Te Deuma szerepelt a műsoron. Közreműködött Kovácsházi István, Kapi Zsuzsanna, Zemlényi Eszter, Fürjes Anna Csenge, Bartos Barna és Pataki Bence, vezényelt Rajna Martin első karmester, Halász Péter első vendégkarmester, Kocsár Balázs, Kovács János és a hosszú betegség után újra pulpitusra lépő Medveczky Ádám. A Szimfonikus percek alatt vetített filmetűd az OPERA Facebook-oldalán is megtekinthető.
Az évforduló alkalmából megújult a dalszínház DigiTár néven is ismert digitális archívuma, amelyben 2024 szeptemberéig több mint 60 ezer előadáshoz kapcsolódóan mintegy 7000 művész és több mint 6 millió adat érhető el. Az elkövetkező hetekben, hónapokban az archívumhoz kapcsoló, mintegy 5000 fotót számláló médiatár várhatóan további több tízezer, eddig sosem látott, nagy felbontású fotóval bővül.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.