HIRDETÉS

Szabad-e szabadnak lenni Katalóniában?

2017. szeptember 28., 20:36 utolsó módosítás: 2017. szeptember 28., 20:39

A katalán kormány október elsejére tűzte ki a régió függetlenségéről szóló népszavazást. A madridi kormány minden eszközt bevetett a referendum megakadályozására.

Katalán tüntetés Barcelonában. A függetlenségpártiak önálló országot szeretnének kiharcolni Fotó: Krivánszky Miklós

A közeledő október elsejei katalán fügetlenségi referendum tétje már nemcsak a népakarat kifürkészése – akarja-e Katalónia a függetlenséget –, hanem a spanyol állam és társadalom demokráciájának mérföldköve is egyben. A katalán kormányzatot felforgatással vádoló madridi kormány egyre megtorlóbb magatartása sokak szerint a demokratikus államrend válságát jelenti. Az elmúlt hét eseményei joggal keltik azt a gyanút, hogy a madridi Rajoy-kabinet által alkalmazott módszerek a törvényesség leple alatt csak a hatalmi erőre épülő tiltások politikáját hajlandók folytatni.

Példa és előzmény nélküli a katalán kormánytagok szeptember 20-i letartóztatása és fog­va­tar­tása, amelynek részben az utca embere vetett véget.

HIRDETÉS

A katalán civil társadalom békés mozgósítása elérte, hogy Madrid engedjen és helyezze szabadlábra a fogvatartottakat.

Nemzetközi tiltakozás

A spanyol kormány intézkedései – több millió szavazószelvény és a szavazóurnák elkobzása, a különböző intézményekben végrehajtott házkutatások, a katalán kormány által a referendumot szolgáló weboldalak betiltatása, pénzbírságok kivetése, illetve polgármesterek megfélemlítése – azokban a katalánokban is kétséget ébresztenek, akik nem feltétlenül függetlenségpártiak. A katalán polgármesterek elleni madridi fellépés és a letartóztatások nemzetközi  tiltakozást váltottak ki. Az Európai Unió tagországaiból számos polgármester adott hangot nemtetszésének, amit a spanyol kormányhoz eljuttatott állásfoglalásokban fejeztek ki. Az Európai Parlament 48 képviselője Ausztriából, Belgiumból, Dániából, Észtországból, Finnországból, Franciaországból, Írországból, Lettországból, Magyarországról, Nagy-Britanniából, Olaszországból, Portugáliából, Romániából és Szlovéniából levélben tiltakozott Mariano Rajoy kormányfőnél a szabad véleménynyilvánítás, a gyülekezési szabadság és a demokrácia alapjainak megsértése ellen. Nehezen értelmezhető a kisebbségi magyar EP-képviselők tartózkodása, dacára annak, hogy a magyar kormány úgy nyilatkozott, tiszteletben tartja a katalán népszavazás eredményét. Magyar részről Jávor Benedek, míg román részről Renata Weber csatlakozott a tiltakozáshoz.

Óvatos a nemzetközi diplomácia

Brüsszel is óvatosabban kezeli az ügyet, mint a skót referendum idején. Inkább a kivárást és a be nem avatkozást részesíti előnyben.

Az Európai Bizottság szóvivője szerint egyelőre nincs ok a nyilatkozatra. Ugyanakkor ismeretlen az álláspontja arra az esetre, ha az igenek győznek. Dacára az aktív katalán külügynek, a nemzetközi magatartást is az óvatosság jelemzi. Oroszország Spanyolország belügyének tekinti, a barcelonai amerikai konzulátus felhívta polgárai figyelmét, hogy kerüljék a tüntetéseket. Az olasz kormány szintén belviszályt emleget, de reméli, nem kerül sor aggodalomra adó okokra, az észak-olaszországi autonomisták viszont támogatásukról biztosítják Barcelonát. A felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a katalán elnökhöz küldött levelében fejezte ki támogatását, a szardíniai regionális parlament felajánlotta a szavazócédulák újranyomtatását.

Ferenc pápa közbenjárását kéri 420 katalán katolikus pap, míg a madridi kormány a kánonjog megsértését emlegeti, és az 1979-es egyezmény értelmében kéri a Szentszék fellépését a katalán klérus ellen.

A spanyol belpolitika egységét temérdek hajszálér feszíti szét. Sokan megkérdőjelezik Mariano Rajoy keményvonalas politikáját.

Aggályos hangnemben nyilatkozott Pedro Sánchez, a szocialisták vezetője is, aki azt kifogásolta, hogy mindkét fél részéről hiányzik a párbeszéd és a megegyezés lehetősége.

A katalánokat a baszkok is támogatják, de a helyzet kiélesedése ellen foglaltak állást. A katalán krízis egyben a demokrácia krízise is, ami meghaladja a referendum kérdését. A politikai ballépések következménye, hogy kockázati helyzetbe került a madridi kormány, de a katalán vezetés is, mivel érzelmi síkra terelte az ügyet, ami a választott intézményesség kárára van.

Rajoy spanyol miniszterelnök fenyegető hangvételű figyelmeztetései – miszerint a spanyol alkotmány 155. cikkelye értelmében felfüggeszthetik a katalán autonómiát – azt eredményezik, hogy napi rend­szerességűvé váltak a tüntetések. Az egyetemisták és a fiatalok egyre többen vonulnak utcákra. Ma már legkevésbé a madridi fenyegetés segíthet a helyzeten, hiszen Katalónia lakossága egyoldalúan is kikiálthatja függetlenségét. Fernando Pessoa portugál költő szavaival élve „minden veszélyek napjait éljük.”

 Krivánszky Miklós, Barcelona

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS