HIRDETÉS
A Brüsszelben bemutatott, ötven országot vizsgáló jelentés három fokozat szerint rangsorolja azokat az államokat, amelyekben súlyos, nagyon súlyos és extrém üldöztetésnek vannak kitéve a keresztény hívők.
Az extrém kategóriába tizenegy országot soroltak, Észak-Koreában a legdurvább a helyzet.
A kommunista országot Szomália, Jemen, Eritrea, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Irán, Afganisztán, Szudán és India követi. A nagyon súlyos besorolásban Kína a 16. helyet foglalja el, Üzbegisztán a 21. Meglepő módon a súlyos kategóriában olyan, kereszténynek tartott országok is szerepelnek, mint Kuba, Mexikó, Etiópia, Nicaragua vagy a vallási szempontból laikus Törökország.
Számos országban az egyre súlyosabb keresztényüldözés az utóbbi évek fejleménye, még olyan államokban is, ahol a lakosság számottevő része keresztény. A jelenség okai az államhatalom meggyengülésében és az iszlamista terrorszervezetek megjelenésében keresendő. Az állam által tiltott vallásgyakorlat mellett a megtűrt, de a valóságban hatóságilag üldözött kategória számos országban diplomáciai álca. Ezekben az országokban az államhatalom semmilyen módon nem vonja felelősségre keresztényüldözés miatt a többségi lakosságot. A jelentésben halálos ítéletekről, hosszú börtönbüntetésekről, kínzásokról, rendszeres bántalmazásról, nemi erőszakról és a keresztények elüldözéséről lehet olvasni.
Az Open Doors szerint 2022-ben világszerte 360 millió keresztény szenvedett el üldöztetést, 2110 templomot ért támadás és 5621 embert gyilkoltak meg a hite miatt. Észak-Koreában a 400 ezres keresztény közösség az állam ellensége: bűncselekménynek számít a Biblia birtoklása vagy a keresztény felekezti tagság. 2022 elején több tucat gyülekezeti tagot tartóztatott le és végzett ki a rendőrség, több száz hozzátartozót kényszermunkatáborba hurcoltak.
Számos iszlám államban az iszlám államvallás és más felekezetnek nincs létjogosultsága. A keresztény vallásra történő áttérést halálbüntetéssel sújtják, de legtöbb esetben a család válik a keresztény családtag legádázabb üldözőjévé.
Hangsúlyos muzulmán jelege miatt Pakisztán a történelmi keresztény felekezeteket állandó megfigyelés alatt tartja. A 4,2 milliós keresztény közösség az 1986 óta érvényben lévő istenkáromlás elleni törvény árnyékában él. Ennek alapján a bíróságok hamisan vádolnak meg és ítélnek el keresztényeket.
Rendszeresek a keresztények elleni, halálos kimenetelű támadások,
amit a hatóságok elnéznek, vagy megkésve lépnek fel ellene. 2022-ben William Siraj anglikán lelkipásztort merénylők gyilkolták meg az istentiszteletet követően.
A keresztények másodrendű állampolgárnak számítanak, többségüket a legszegényebb rétegeket alkotják. Legtöbbször a társadalmi kirekesztettség és az üldöztetések miatt maradnak mélyszegénységben.
Peter van Dalen hét képviselőtársával jegyzéket juttatott el Valdis Dombrovkis EU-biztosnak, amelyben arról faggatják, hogy továbbra is megadható-e Pakisztánnak a kedvezményezett kereskedelmi státus? A jegyzékben szóvá teszik, hogy az elmúlt napokban a pakisztáni bíróság több kereszténynek háromról tíz évre súlyosbította börtönbüntetését az úgynevezett ,,istenkáromlási törvény” alapján. ,,Aggasztó látni, hogy a keresztényüldözés világszerte növekszik. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy
– érvelt felszólalásában Peter Van Dalen holland EP-képviselő.
Iránban 1,2 millió keresztény él különböző történelmi felkezetek gyülekezeteiben, zömében asszírok, örmények és protestánsok. Nehéz helyzetükről a Svájcba menekült asszír származású Dabrina Bet-Tamraz számolt be.
A teokrata berendezkedésű állam a kereszténységet nyugati befolyásnak tekinti, ezért nemzetbiztonsági kockázatként kezeli.
Iráni törvények alapján nemzetbiztonság elleni bűncselekményekkel vádolják meg és ítélik el őket. Dabrina Bet-Tarmaz protestáns lelkészként fordult az Európai Unióhoz, arra kérve a nemzetközi közösséget, hogy vonják felelősségre Iránt a vallási kisebbségekkel szembeni rossz bánásmódért. Sürgette az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az általuk aláírt és ratifikált nemzetközi okmányokban vállalt kötelezettségeiket a vallásszabadság terén.
Az Indiában élő 69,5 millió keresztény helyzete is rosszabb, amióta kilenc éve a Modi-kormány van hatalmon. A szélsőséges hindu elveket valló indiai kormányzat nem veszi figyelembe az alkotmányt, amely kimondja, hogy India laikus állam. Narendra Modi kormányfő államvallási rangra akarja emelni a hinduizmust.
Modi kormányzása óta gyakori jelenség, hogy a hinduk keresztény hitre történő megtérését börtönbüntetéssel sújtják.
A keresztény felekezetek számára megtiltották, hogy külföldi adományokat fogadjanak el templomok felújítására vagy szociális tevékenységekre. Az elmúlt tíz évben látványosan nőtt a keresztények elleni erőszakos cselekedetek száma. 2022. márciusában a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével merénylet áldozata lett Yalam Shankar lelkipásztor. Indiában a keresztények másodrangú állampolgárnak számítanak, emiatt rossz anyagi körülmények között élnek.
,,„A vallás és a meggyőződés szabadsága minden emberi jog sarokköve. Amikor a vallásszabadságot támadják, az emberi jog kerül veszélybe. A vallásszabadságért folytatott küzdelem minden emberi jogért és a demokráciáért folyó küzdelem. Számos ország – például a kommunista Kína –, nagyon kifinomult módszereket fejlesztett ki lakossága vallásszabadságának csonkítására. Igyekszem aggályaimat megosztani más parlamenti képviselőcsoportokhoz tartozó kollégáimmal is, de zárt kapukat döngetek” – panaszolta felszólalásában Miriam Lexmann szlovák EP-képviselő.
Az Európai Parlamentben közzétett jelentés szerint a kínai kormányzat teljes mértékben visszaélt a koronavírus-járvány miatti bezárásokkal. A meglévő templomokat a pandémia utáni nyitás ellenére is zárva tartja. Az országban 96,7 millió keresztény él, őket a kommunista párt ideológiai veszélyforrásnak tekinti. A keresztény lakosságot országszerte szoros ellenőrzés alatt tartják és zaklatják.
Dacára annak, hogy Etiópia lakosságának 59,9%-a keresztény, az államhatalom az ortodox államvalláson kívül más keresztény csoportokat nem tűr meg. Mexikóban, Nicaraguában és Kolumbiában bűnbandák áldozataivá válnak a kábítószercsempészet és az emberkereskedelem ellen felszólaló hívők, lelkipásztorok és püspökök. A keresztényeket gyakran gyilkosságokkal félemlítik meg.
Nicola Beer, a liberális frakció részéről felszólaló EP-alelnök szerint a vallás és a meggyőződés szabadságáért folytatott küzdelem minden emberi jog védelméhez hozzájárul. ,,Parlamenti kollégáim gyakran megfeledkeznek a vallásszabadságról, amikor a megvédendő emberi jogokat helyezik előtérbe. Meg van a kiváltságunk, hogy szabadon dönthessük el, melyik vallási vagy nem vallási meggyőződéshez ragaszkodunk. Ez olyan kiváltság és kincs, amelyet teljes mértékben méltányolnunk kell, mert sok országban fenyegetésként értelmezik a másként gondolkodást” – fogalmazott a németországi képviselőnő.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
