Hol tartunk az alapvető jogokkal? – Erdélyi magyar szakember az EU-s ügynökség vezetőségében

Páva Adorján 2025. június 04., 18:58 utolsó módosítás: 2025. június 04., 19:00

Fontos szerepe lehet a szélsőséges mozgalmak, a radikalizáció, a gyűlöletkeltő tartalmak terjedésének megértésében az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének Molnár Zsolt szerint, aki idén tavasztól erdélyi magyar szakemberként képviseli Romániát az EU-s szintű intézmény igazgatótanácsában. Az itthon ombudsmanhelyettesként tevékenykedő Molnár Zsoltot kinevezéséről, új feladatairól, a romániai és a magyar kisebbséget érintő esetleges ügyekről, tervezett saját kezdeményezésekről faggattuk.

Molnár Zsolt alapjogi ügynökség erdélyi magyar igazgatótanácsi tag
galéria
Molnár Zsolt május közepén vett részt az idei első igazgatótanácsi ülésen az EU Alapjogi Ügynökségénél Fotó: Molnár Zsolt magánarchívuma

Erdélyi magyar szakember képviseli Romániát az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatótanácsában, miután a bukaresti kormány áprilisban elfogadta a Molnár Zsolt ombudsmanhelyettes kinevezéséről szóló memorandumot. A jogi testület póttagja Románia részéről Ciprian Ioniță. A kabinet sajtóirodájának akkori közleménye szerint a kinevezéseket az indokolta, hogy a korábbi tagok megbízatása január 6-án lejárt, és az Európai Bizottság kérte Romániát, hogy jelöljön új tagokat a testületbe.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatótanácsát „az alapvető jogok terén alapos ismeretekkel, illetve az állami vagy a magánszektorban működő szervezetek irányításában megfelelő tapasztalattal rendelkező személyek alkotják” – magyarázták a közleményben.

Mit kell tudni az Európai Unió Alapjogi Ügynökségéről?

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (közismert angol rövidítése FRA) egy uniós szintű szakosított ügynökség, amelyet azért hoztak létre, hogy segítse az EU-t és tagállamait az alapvető jogok védelmében és előmozdításában. Az FRA elődje a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja (EUMC) volt, amelyet 1997-ben hoztak létre Bécsben. Az EU 2007-ben alakította át az intézményt azzal a céllal, hogy kibővítse annak hatáskörét minden alapvető jogi kérdésre.

Az FRA székhelye Bécsben található. Az ügynökség igazgatója Sirpa Rautio. Az igazgatótanács minden tagállamból és az Európai Bizottságból delegált képviselőkből áll, a testület felügyeli az ügynökség működését. A tudományos bizottságot független szakértők alkotják, akik a kutatások tudományos minőségét biztosítják. Az ügynökség alapjogi platformja több mint 700 civil szervezetet tömörítő hálózat, amely tanácsokat ad és együttműködik az FRA-val.

Románia esetében most Molnár Zsolt volt RMDSZ-es Temes megyei képviselőre, korábbi miniszterelnöki tanácsadóra esett a választás, aki 2018 óta tevékenykedik ombudsmanhelyettesként a Nép Ügyvédje hivatalában. Itthoni munkaköre az általános emberi jogok, a nemi esélyegyenlőség, a kisebbségi jogok és a vallási jogok területét fedi le, de számos más alapjogban is jártas szakember.

Molnár Zsolt az EU-s intézmény igazgatótanácsi kinevezése kapcsán az Erdélyi Naplónak elmondta, nyilvános verseny keretén belül választották ki Románia képviselőjét, melyet a külügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium közösen bonyolított le.

Elmondása szerint teljesen átlátható volt a jelentkezés és a vizsgafolyamat, a szakmai szempontok voltak meghatározók. A kormány februárban hirdette meg a pályázatot, a kiválasztási folyamat majdnem két hónapig tartott és konkrét kritériumoknak kellett megfelelni.

Tekintettel arra, hogy az elmúlt hét évben, a Nép Ügyvédje helyetteseként, gyakorlatilag folyamatosan kapcsolatban voltam az FRA-val és több projekten is dolgoztunk együtt, úgy éreztem, hogy a szakmai tapasztalatom megfelel az elvárásoknak, így megpályáztam a pozíciót”

– ismertette. Voltak „versenytársak” is: többen jelentkeztek, a dossziékat egy szakértői bizottság bírálta el. „A második fordulóban interjúkat szerveztek, ebben a szakaszban már csak négyen maradtunk. Közülünk választották ki az igazgatótanács teljes jogú és helyettes tagját is. A szakmai ismereteket és a nyelvtudást vizsgálták, felmérték a jelentkezők helyzetértékelési képességeit, és büszke vagyok rá, hogy erős mezőnyből végül én végeztem első helyen” – emelte ki az Erdélyi Naplónak Molnár Zsolt.

A kiválasztási folyamat romániai része után a konkrét nevesítést el kellett fogadnia az Európai Bizottságnak is. „Ez a procedúra valamivel gyorsabban zajlott, hiszen két héttel azután, hogy Románia hivatalosan értesítette a Bizottságot, már kapcsolatba is léptem az FRA-val. Végül a folyamat május elején végződött, akkortól hivatalos a kinevezés. Május közepén sor került az idei első igazgatótanácsi ülésre, ahol hivatalosan részt is vehettem” – idézte fel a 41 éves szakember.

Aki abba is beavatott, mi a feladata az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatótanácsi tagjának, mivel jár ennek a tisztségnek a betöltése, konkrétan mit kell vagy lehet ténykedni a testületen belül. Az igazgatótanács az ügynökség legfontosabb vezető és döntéshozó szerve, amely gyakorlatilag az intézmény működésének minden területére hatással van. Ennek tagjaként az a feladata, hogy részt vegyen a stratégiai irányvonalak és célkitűzések meghatározásában, közösen fogadják el az éves munkatervet, a hosszú távú programokat és a költségvetést, valamint rendszeresen értékelik az ügynökség szakmai tevékenységeit és azok eredményességét.

Az első ülés tapasztalataiból kiindulva elmondhatom, hogy meglepően részletes és mélyreható elemzéseket kapunk az éppen aktuális alapjogi kérdésekről – legyen szó a romák elleni diszkriminációról, gyűlölet-bűncselekményekről vagy akár a mesterséges intelligencia emberi jogi vonatkozásairól.

Ezek alapján kell megalapozott döntéseket hoznunk annak érdekében, hogy az ügynökség valóban hatékonyan működjön, és hozzájáruljon ahhoz, hogy az Európai Unióban az alapvető jogok ne csupán elvek maradjanak, hanem a gyakorlatban is érvényesüljenek” – hangsúlyozta.

Az EU Alapjogi Ügynökségének küldetése és tevékenységei

Az Alapjogi Ügynökség fő célja, hogy független, megbízható adatokat, elemzéseket és tanácsokat nyújtson az uniós intézmények és tagállamok számára az emberi jogi kérdésekben. Tevékenységei közé tartozik: kutatások végzése, jelentések és tanulmányok készítése, tanácsadás és ajánlások, együttműködés más szervezetekkel (például az ENSZ-szel, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel és civil szervezetekkel).

Az FRA-t azért hozták létre, hogy válaszoljon az EU-n belüli növekvő igényre az emberi jogi adatok, elemzések és megelőző intézkedések iránt. Bár nem rendelkezik végrehajtó vagy jogalkotói hatáskörrel, szakmai megalapozottságával fontos szereplő az alapjogok európai védelmében. Az FRA egy olyan független tudásközpont, amely hidat képez a jogalkotás, a tagállami gyakorlat és a civil társadalom között. Munkájával hozzájárul az EU alapértékeinek – emberi méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás – érvényesüléséhez.

Megkérdeztük azt is Románia képviselőjétől, hogy az ország milyen formában jelenik meg az EU Alapjogi Ügynökségének „munkaasztalán”: melyek azok a súlyosabb ügyek, amelyekkel valamilyen formában foglalkozott a közelmúltban az intézmény, és mire jutott, mit javasolt?

Molnár Zsolt szerint Románia – akárcsak minden uniós tagállam – folyamatosan jelen van a FRA munkájában. Az ügynökség minden kutatása, elemzése és jelentése kiterjed az összes tagországra, így Romániára is.

Például az idei Alapjogi Jelentés részletesen foglalkozik a tavalyi romániai elnökválasztással. Ez az eset nemcsak országos szinten volt különleges jogi helyzet, hanem uniós szinten is kérdéseket vetett fel, és gyakorlatilag precedensértékűnek számít.

A jelentés ugyanakkor más súlyos problémákra is felhívja a figyelmet Románia kapcsán – például a családon belüli erőszak gyakori előfordulására, illetve az online gyűlöletbeszéd aggasztó mértékű terjedésére” – vázolta.

A legfrissebb Alapjogi Jelentés idén június 10-én jelenik meg. Az FRA nem csupán az évente megjelenő átfogó jelentéseiben, hanem tematikus elemzéseiben is vizsgálja a tagállamok – köztük Románia – emberi jogi helyzetét. Az ügynökség feladata az, hogy objektív, tényalapú helyzetképet adjon, és javaslatokat fogalmazzon meg az emberi jogok védelmének megerősítésére. Minden tagállamban, így Romániában is – szögezte le a szakember.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a romániai magyar kisebbség helyzete alapjogi szempontból elérte-e a közelmúltban valamilyen formában az ügynökség „ingerküszöbét”, foglalkoztak-e velünk valamilyen formában. „Fontos tudni, hogy az Európai Uniónak – és így az Alapjogi Ügynökségnek is – csak nagyon korlátozott hatásköre van a nemzeti kisebbségek kérdésében. Ez ugyanis alapvetően tagállami hatáskör, vagyis az egyes országok saját hatáskörben döntenek ezekről az ügyekről.

Az ügynökség ezért csak olyan megközelítésből tud foglalkozni a kisebbségekkel, amely az uniós alapértékekhez – például a hátrányos megkülönböztetés tilalmához és a sokszínűség tiszteletben tartásához – kapcsolódik”

– hívta fel a figyelmet Molnár Zsolt. Ugyanakkor hozzátette: az FRA utoljára 2011-ben készített átfogó jelentést a nemzeti kisebbségek helyzetéről az EU-ban, így a romániai magyar közösség is akkor szerepelt részletesebben. Azóta a figyelem elsősorban azokra a társadalmi csoportokra terelődött, amelyeket a kutatások szerint a legsúlyosabban érintenek a mindennapi diszkrimináció formái – ilyen például a roma közösség. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar kisebbség helyzete ne lenne releváns. Egyszerűen arról van szó, hogy az elmúlt időszakban nem került olyan formában az FRA elemzéseinek középpontjába, mint más, az előítéleteknek és kirekesztésnek napi szinten kitett közösségek” – válaszolta.

Rákérdeztünk arra is, hogy romániai, illetve romániai magyar képviselőként van-e olyan alapjogi kérdés, ügy, téma, amit saját kezdeményezésből hangsúlyosabban meg szeretne jeleníteni, tematizálni, valamire az eddiginél nagyobb figyelmet irányítani az Európai Unió Alapjogi Ügynökségen belül. Molnár Zsolt szerint az Ügynökség napirenden van az alapjogokkal kapcsolatos legfrissebb kérdésekkel, már elemzi a például a mesterséges intelligencia emberjogi vonzatait és az egyre súlyosabb lakhatási válságot.

„Ugyanakkor azt látjuk, hogy Európában egyre erősödnek a szélsőséges nézetek és mozgalmak.

A radikalizáció megértéséhez, változatos kiváltó okainak feltérképezéséhez pedig kutatásokra, elemzésekre van szükség, és ebben az Ügynökségnek nagy szerepe lehetne.

Átfogó, interdiszciplináris, tagállami szintű felmérésekre lenne szükség, hogy megértsük, miért népszerűek a gyűlöletkeltő tartalmak és választják egyre többen a szélsőséges nézeteket Európa-szerte. Ezt a munkát a legjobban a FRA tudná elvégezni” – közölte Molnár Zsolt.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
2025. február 22., szombat

Oroszellenes Romániát lát Oroszország bukaresti nagykövete

Oroszország bukaresti nagykövete, Vladimir Lipaev interjút adott a HotNews.ro román nyelvű hírportálnak. A román médiának először nyilatkozó orosz diplomatát elsősorban a romániai elnökválasztásba való orosz beavatkozásról kérdezték.

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.