Bajország: elégedetlen német választók

EN-összeállítás 2018. október 19., 15:07 utolsó módosítás: 2018. október 19., 15:08

A Bajorországot 1962 óta vezető Keresztényszociális Unió az elmúlt vasárnapi választásokon először veszítette el kormányzó többségét. Szakértők szerint a vereség előre vetíti mindkét németországi kormányzópárt biztos erózióját, amelyek nem tudtak érdembeli választ adni az embereket foglalkoztató kérdésekre.

Horst Seehofer pártjának kudarcát az egész német politikai élet megérzi Fotó: Facebook/Horst Seehofer

Nemcsak Bajorországban, hanem szerte Németországban nagy visszhangot keltett a bajorországi tartományi választás eredménye, amely megmutatta a kormányzó párt drasztikus erózióját. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a szavazatok 37,2 százalékával ugyan az első helyen végzett, de támogatottsága 10,4 százalékponttal visszaesett az előző, 2013-ban tartott törvényhozási választáson szerzett 47,6 százalékhoz képest, a párt így elveszítette az abszolút többséget a tartományi gyűlésben és koalícióra kényszerül. Mint ismeretes, országosan a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (CSU) pártszövetsége kormányoz, bajor tartományi szinten azonban a szociáldemokraták az ötödik helyen végeztek.

Lefele a lejtőn

Elemzők szerint jó ideje már a levegőben volt a két nagy kormányzópárt várható kudarca, miután az országot leginkább foglalkoztató migránskérdésre egyik politikai alakulat sem volt képes megnyugtató választ adni. Érdekes módon a Bajorországot 1962 óta vezető kereszténydemokraták olyan körülmények között veszítették el népszerűségüket, hogy a Németország ipari fellegváraként ismert Bajorországban az elmúlt időszakban szárnyalt a gazdaság, a munkanélküliségi ráta szinte alig mérhető. Magyarán,

az emberek jól élnek, mégis bizalmatlanok és elégedetlenek a régiót vezető politikusokkal szemben.

Angela Merkel német kancellár hétfőn úgy fogalmazott, Bajorországban nagyon jó a gazdasági helyzet, és szinte mindenütt megközelítették vagy el is érték a teljes foglalkoztatottságot, de „ez nem elég az embereknek, ha nincs meg a bizalom a politikai szereplőkben”. Hozzátette, hogy a szövetségi kormány – a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciója – munkájának eredményeit sem sikerült kellőképpen megismertetni, ezért a bajorországi választás tanulsága számára az, hogy nagyobb erővel kell dolgoznia a kormány iránti bizalomért és azért, hogy az eredmények „láthatóvá váljanak”.
A német lapok is nagy teret szenteltek a bajor választásnak. A legnagyobb példányszámú országos lap, a Bild szerint az eredmény kőkemény csapás a CSU-nak, és megmutatja, hogy „megbukott a stratégiája, ha egyáltalán volt neki”, mert „egyenlő arányban veszített szavazókat középen és a jobbszélen”, a Zöldek, illetve a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) javára. Azonban a CSU továbbra is kormányozhat Bajorországban, és veszteségei kisebbek a vártnál. Az SPD-re viszont „már ellenzékben sincs igazán szükség” Bajorországban – tette hozzá a Bild, kiemelve, hogy „a Zöldek az új vörösök”, a baloldali irányultságú ökopárt vette át a szociáldemokraták szerepét. A lap szerint a helyi, tartományi választás azt is megmutatja, hogy a szövetségi szinten tavasszal alakított nagykoalíció – a CDU/CSU pártszövetség és az SPD közös kormánya – a szociáldemokraták „sírja”lett. Ezért nyugtalan idők következhetnek az SPD vezetésében.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap szerint

az abszolút többség elveszítését jelentő eredmény súlyos vereség a CSU-nak, és a második világháború utáni német történelem egy fejezetének vége. A legfőbb ok a menekültválság és a CSU reakciója a válságra.

A párt elnöke, Horst Seehofer „nem kevésbé megosztó, mint Merkel”, az AfD előretörésének megakadályozását célzó tevékenysége „elidegenítette”és a Zöldekhez, illetve a Szabad Választókhoz (Freie Wähler) taszította a politikáján felháborodó egykori CSU-s szavazókat, és az AfD-hez terelte mindazokat, akik „csalódottak, amiért a kemény szavakat és követeléseket nem követték még keményebb tettek”–írja a német lap. Az SPD-vel kapcsolatban hozzátették: lehangoló eredményük azt mutatja, hogy a szövetségi kormány tagjainak valamennyi tartományban, mindenütt meg kell fizetniük azokért a kompromisszumokért, amelyeket népszerűtlen koalíciójuk fenntartása megkövetel.
A konzervatív Die Welt kiemelte, hogy a CSU választási eredményének „bomlasztó”hatása van az egész német pártrendszerre. A CSU és a testvérpárt, a CDU viszonya a menekültpolitika körüli viszályok miatt „mérgező kapcsolat”lett, az pedig, hogy az SPD nem tudott profitálni konfliktusukból, jelzi, hogy „a bajorországi eredmény a berlini nagykoalíció elleni szavazás”volt.
A liberális Süddeutsche Zeitung szerint a CSU „történelmi vereséget szenvedett”. A párt vezetői úgy gondolták, hogy az Angela Merkel elleni támadásokkal és a durva retorikával kifogják a szelet az AfD vitorlájából, de ez a stratégia már a tavalyi szövetségi választáson megbukott, most pedig még „liberális törzsszavazókat”is elveszítettek. Ezért is megrázó az SPD szereplése – tette hozzá a müncheni lap, kiemelve, hogy a szociáldemokraták jelentéktelenné váltak Bajorországban.

Angela Merkel utódjáról beszélnek

Kiss J. János budapesti Németország-szakértő szerint azáltal, hogy Bajorországnak a CSU-val ilyen jól megy gazdaságilag, megnövekedett a tartomány vonzereje. És ebben a vonatkozásban nemcsak a nemzetközi migrációról van szó, hanem a belső migrációról is, ami szintén a veszte lehet.

1990 óta mintegy másfél millió ember vándorolt be Bajorországba a többi tartományból.

Ennek következményeként lényegében megváltozott az a tradicionális homogén bajor társadalom, amelyben a vallási felekezeti tényező is nagy szerepet játszott. Bajorország lakossága sokkal modernebb, jóval szekularizáltabb lett, sokkal inkább „össznémet módon”gondolkozik, mint a tulajdonképpeni „őshonos”bajor lakosság. A tartományba újonnan érkezettek sem a hagyományos bajor társadalommal, sem a CSU korább, több évtizedes vezetésével nem tudnak kellően azonosulni.
A bajor választási kampányban a migráció kérdése közvetlenül nem állt a középpontban. A szakértő szerint ugyanakkor a CSU hitelességére a kampányban hatással volt, hogy a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt megjelenésével először igyekezett erőteljesen jobbra húzni, főként azzal a céllal, hogy az AfD-re szavazókat vissza tudja szerezni. Ettől azonban később visszalépett és visszatért az általa képviselt korábbi hagyományos jobbközép vonalra.
A bajor tartományi választások igazi győztesének a szakértő a Zöldeket nevezte. Ennek legfőbb okaként említette, hogy ők még nem voltak hatalmon a tartományban, továbbá, hogy elsősorban a klímapolitikai célok, valamint a dízel-botrány miatt a környezetvédelmi kérdések felértékelődtek. A szakértő a legvalószínűbbnek azt nevezte, hogy a választások nyomán Bajorországban a CSU és a belőle korábban kivált, ugyancsak konzervatív Szabad Választók pártja alakít koalíciós kormányt. Amennyiben viszont a tartományi választások következő helyszínén, Hessenben is folytatódna a bajorországi trend és a szavazás a helyi CDU visszaesésével járna, az

tovább destabilizálhatja mind az országos nagykoalíció, mind Angela Merkel kancellár jövőjét.

Ennek kapcsán a szakértő utalt arra is, hogy a szociáldemokraták 2019-ben rendkívüli kongresszust tartanak, és a tagság szavazni fog a nagykoalíció folytatásáról. A pártban pedig egyre erőteljesebbek azok a hangok, amelyek szerint a nagykoalícióban maradás az SPD végét jelentené.
Kiss J. László utalt arra is, hogy a kereszténydemokrata CDU-ban tulajdonképpen már az Angela Merkel utáni korszakra való átmenetet készítik elő. Emlékeztetett a közelmúltban történt frakcióelnök-választásra, amelyen a kancellár bizalmasa 13 év után vereséget szenvedett. A CDU decemberi elnökválasztási kongresszusán a pártot vezető kancellárnak már két-három kihívója van. A szakértő szerint a konzervatívok nem akarják, hogy hirtelen, drámai módon történjenek a dolgok, hanem fokozatosan készítik elő az utódlást.

Választási eredmények számokban
A müncheni Landtagban az eddigi négy helyett hat pártnak lesz frakciója, bejutott a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), és visszajutott a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP).
A CSU a szavazatok 37,2 százalékát szerezte meg. Ez jobb az utolsó felmérésekben jelzett 33-35 százaléknál, de 10,4 százalékpontos visszaesés az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,6 százalékhoz képest, és a leggyengébb eredmény az 1950-es 27,4 százalék óta. A Zöldek a szavazatok 17,5 százalékát gyűjtötték össze, ez több mint a duplája a 2013-ban elért 8,6 százaléknak. Főleg a nagyvárosokban szerepeltek jól, most először egyéni körzetekben is szereztek mandátumot. A harmadik helyen egy tartományi párt, a CSU-tól jobbra álló Szabad Választók (Freie Wähler) végeztek a szavazatok 11,6 százalékával. A választás utáni első nyilatkozatok alapján a CSU leginkább velük alakítana kormányt, és a párt nyitott a kormányzati felelősségvállalására. A negyedik az AfD 10,2 százalékkal. A CSU-tól és testvérpártjától, az Angela Merkel kancellár vezette – csak Bajorországon kívül működő – Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló párt így a 16 német tartomány közül már 15-ben rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel. Az SPD az ötödik helyen végzett, a szavazatok 9,7 százalékával, ez alig a fele a 2013-ban elért 20,6 százaléknak. A Landtagból 2013-ban kiesett FDP éppen csak átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt, 5,1 százalékkal a hatodik helyen végzett. A tartományi gyűlésnek az eddigi 180 helyett 205 tagja lesz. A CSU frakciójához 85 képviselő tartozik, a Zöldek képviselőcsoportja 38 tagból áll, a Szabad Választóknak 27, az AfD-nek és az SPD-nek egyaránt 22, az FDP-nek 11 mandátum jut. A részvételi arány az előzetes adatok alapján 72,4 százalék volt, jelentősen emelkedett az öt évvel ezelőtti 63,6 százalékhoz képest.
A bajor tartományi alkotmány alapján az öt évre megválasztott új Landtagnak legkésőbb a választás utáni 22. napon, vagyis november 5-én meg kell alakulnia, és működésének első hetében miniszterelnök-választást kell tartania. Az új bajor kormány így legkorábban november 12-én alakulhat meg.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat