A kvén közösség küzdelme – Kvai Petter Johansen, a Norvég Kvén Szövetség elnöke a skandináv állam kisebbségpolitikájáról

– Milyen lélekszámú a kvén közösség?
– Arról nincs pontos feljegyzés, hogy hány kvén él Norvégiában, de a kutatások azt mutatják, hogy a skandináv országban legalább 50 000 kvén hátterű emberről tudunk. De talán több is. Identitásuk sokáig rejtve maradt a kvénekkel szembeni ellenséges norvég politika miatt, de egyre többen fedezik fel gyökereit, és nyerik vissza kvén büszkeségüket. Szervezetünk létszáma jelentősen növekszik.

–  Azt olvastam, hogy a kvének nyelvét sokáig kihaltnak tartották, és nemrégiben elkezdték újraoktatni. Van rá igény?
– A nyelvet soha nem irtották ki, de jelenleg is súlyosan veszélyeztetett. Az ellenük bevezetett norvégosítási politika azt jelentette, hogy a kvének nem használhatták anyanyelvüket. Sok szülő ezért úgy döntött, hogy nem tanítja meg gyermekének a kvén nyelvet, ezért a nyelvhasználók száma jelentősen csökkent. Még mindig

A nyelv és a kultúra kölcsönösen függnek egymástól. A nyelv visszaszerzése tehát szorosan összefügg identitásunk visszaszerzésének igényével, hogy képesek legyünk megérteni saját kultúránkat.

– Finnország milyen módon támogatja kulturális tevékenységüket?
– Finnország mint állam nem vállal felelősséget a kvén kultúráért és nyelvért, de az ország egyes közösségeiben a civil társadalom részéről fokozott érdeklődés tapasztalható. A kvén nyelv ugyanabba a nyelvi ágba tartozik, mint a finn. A kvének Norvégiában, Svédországban és Finnországban élnek. A nemzetépítés során ezek az országok megszüntették a kvén nyelv használatát, és azon dolgoztak, hogy mindenki egy nemzeti nyelvet használjon. Nagy hasznunkra vált a finnországi emberek revitalizációs munkája, akik megtanulták a kvén nyelvet: most ők oktatják Norvégiában azokat, akik szeretnék visszavenni nyelvüket.

Szoros együttműködés folyik a norvég kvén szervezetekkel és svédországi és finnországi szervezetekkel is, amelyek a kven/meänkieli kultúráért és nyelvért dolgoznak.

– A norvég állam elnyomta önöket a 20. század derekáig. Milyen a viszonyuk a mai állami vezetéssel?
– A norvég hatóságok ma már nemzeti kisebbségként ismerik el a kvéneket, nyelvünket pedig önálló nyelvként. Valamit tettek annak az igazságtalanságnak a kiküszöbölésére, amelyet népünknek okoztak. Azt tapasztaljuk viszont, hogy a hatóságok nem ismerik fel teljes mértékben nyelvünk és kultúránk visszavételének szükségességét. Nem kapunk elegendő támogatást ahhoz, hogy aktívan részt tudjunk venni a minket érintő döntésekben, a nyelvi képzéshez való jog pedig nem magánszemélyeket, hanem csoportokat érint az ország egyes részein.

Sok minden hátravan még: az irányunkban megnyilvánuló politika nagy részét szimbolikusnak tartjuk, mert kevés a gyakorlati intézkedés.

– Közintézményekben, utcanevekben, településnevekben használják a kvén nyelvet?
– A kvén földrajzi neveket a nemzeti jog védi. A kvén nyelvet néhol használják útjelző táblákon és térképeken, de jelentős lemaradás tapasztalható a kvén kifejezések nyilvános használatában. Ennek részben az az oka, hogy a közszférában nem jutottak elegendő forráshoz a feladatok elvégzéséhez, és vannak régi attitűdök, amelyek lassítják a folyamatokat.

– Létezik kvén média?
– Az állami csatornán egy főállású és egy félállású újságíró dolgozik kvén hírekkel az NRK kveeniben (NRK – norvég állami tévécsatorna). Nem sokkal ezelőtt eltávolították a műsort a Kvén Rádióból, és mindent áthelyeztek internetre. Sok idősebb kvén, aki beszéli a nyelvünket, ezért elveszítette hozzáférését a kvén hírekhez. A norvég állami tévécsatornának van néhány kvén nyelvű programja, ahol szervezetünk vezetője újévi beszédet mond kvénül.