Három költő múzsája

Hogy József Attilát és Illyés Gyulát megihlette ez a szép és okos nő, azt ma már minden kisdiák tudja. De hogy Szabó Lőrinc és Flóra között szenvedélyes szerelem dúlt, csak a legújabb kori kutatások világították meg.

Kozmutza Flóra 1905. november 21-én született Budapesten. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, közben két évig Párizsban a Sorbonne-on tanult. Ott írta meg bölcsészdoktori értekezését, melyet 1931-ben Budapesten védett meg. Gyerekkori álmát, hogy orvos legyen, bölcsészdoktori címmel a zsebében sem adta fel: még ugyanabban az évben jelentkezett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Ez a lépése aztán örökre megváltoztatta életét. Nem csak azáltal, hogy ő lett a magyarországi gyógypedagógiai pszichológia megalapozója, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nagy tiszteletben álló főigazgatója, de három költő múzsájának is mondhatta magát.

József Attila 1937. február 20-án ismerkedett meg utolsó szerelmével, Kozmutza Flórával. A költő utolsó hónapjairól írt könyvében (a vallomás csupán 1987-ben jelent meg) Flóra így magyarázza a hirtelen és rendkívül heves szerelmi fellobbanást: „Menedéket keresett. Az elképzelt minta lehetett meg benne, annyi csalódás, keserűség, árvaság után még fokozottabban, s erre a kész helyre tett be most, azonnal engem.” A beteljesületlen szerelem olyan versek sorával ajándékozta meg irodalmunkat, amelyek – a költő állapota miatt aggódó barátok nagy megelégedésére – boldog, derűs, olykor ujjongó hangvételükkel élesen kiütköztek a komor, reménytelen kései líra hátteréből. József Attila már második találkozásukon feleségül kérte Flórát, s utolsó életesélyként vetette bele magát ebbe a szerelembe.

Flóra azonban titkon Illyés Gyulához vonzódott, de nem mutathatta ki érzelmeit, mert a férfi még házas volt.

József Attila halála minden esetre mélyen megrázta Flórát. Annyira, hogy a gyász idején ki akart vándorolni Brazíliába, mert minél messzebb akart kerülni a tragédiákkal terhes országtól, ahol személyében maga is üldözötté vált. Végül azonban Illyés iránti szerelme legyőzte benne a menekülési ösztönt, és 1939-ben hozzáment József Attila barátjához. Ám ezzel a múzsa szerepe nem ért véget…

Illyést igen megviselte „Az egyetlen nő, akinek keresztnevét nem írhatom versbe. Korosztályom legnevesebb költője tette rá kezét” – írta naplójába.

Ugyanezt elmondhatta Szabó Lőrinc is, aki a férjezett asszonyba lett szerelmes a kutatások szerint az ötvenes évek elején. A költő versei szerint a beteljesülésre 1953-ig kellett várniuk, amikor Szabó Lőrinc 53, Flóra pedig 48 éves volt.

Kozmutza Flóra hatalmas szolgálatot tett a magyar irodalomtörténetnek azáltal, hogy ötven évvel a szárszói tragédia után, immár megözvegyülve, s a tisztázás szándékával, 1987-ben közreadta József Attila utolsó hónapjairól címmel eredeti, naprakész följegyzésein alapuló emlékiratát és kettejük megmaradt levelezését. A pszichológus-gyógypedagógus szerző e dokumentumértékű memoárban a költő „betegségét” is új megvilágításba helyezte, visszamenőleg is megkérdőjelezve a József Attilát hajdan kezelő orvosok téves diagnózisát.

Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra, a kiváló pedagógus és három nagyszerű költő múzsája, 1995. május 14-én halt meg Budapesten. Nevét több iskola is őrzi, köztük a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája.