Évforduló: békét álmodott, golyó ölte meg John Lennont

John Lennonra főleg úgy emlékszünk, mint a Beatles alapítójára és zeneszerzőre, ám ő a képzőművészet több ágát is kipróbálta: rajzolt, festett, sőt íróként és költőként is alkotott. A zenész és békeharcos 80 éve, 1940. október 9-én született.

A nyolc évtizednek éppen a felét élte le John Lennon: 40 éves volt, amikor egy gyilkos golyó kioltotta életét.

Ám viszonylag rövid életében is annyit tett a zenéért és az emberiségért, amit mások talán több életben sem lennének képesek. A Beatles alapítója John Winston Lennon néven született Liverpoolban. Olyan időszakban, amikor hazája a második világháború rémségeit élte át. Ötéves volt, amikor apja világgá ment – hajópincér volt, és egyik útjáról többé nem tért haza. Szegénységben tengődő anyja nővérének adta a kicsi Johnt, hátha az normálisabb körülmények között tudja felnevelni. E megrázkódtatások hatására Lennonnak később gyönyörű, de fájdalmas dalai születtek, például az 1970-es Anyám (Mother) című, amelyben világgá kürtöli fájdalmát amiatt, hogy anyja, apja elhagyta.

Lennon 1956 nyarán alakította a The Quarrymen nevű skiffle zenekart. Egy évre rá egy rendezvényen lépett fel, ekkor találkozott Paul McCartney-val, aki hamarosan csatlakozott az együtteshez. 1958-ban egy ifjú gitáros, George Harrison került a csapatba. Miután Pete Best dobost lecserélték Ringo Starr-ra (alias Richard Starkey), kialakult az a négyesfogat, amely a hatvanas években egyszerűen megbolondította a világot. 1964-ben például a Billboard nevű mérvadó amerikai zenei magazin 100-as slágerlistáján dalaikkal az öt vezető helyet foglalták el, ezt a teljesítményt azóta sem sikerült senkinek megismételnie.

Utolsó hivatalos koncertjüket San Franciscóban adták 1966. augusztus 29-én, innen kezdve kizárólag a lemezekre koncentráltak.

Kompozícióik és zenei kísérleteik megnövelték művészi elismertségüket, miközben megőrizték óriási népszerűségüket.
A legtöbb dalszerzői társulással ellentétben – ahol más írja a dalszöveget és más komponálja a zenét –, Lennon és McCartney mindketten írtak szöveget és zenét is. Néha, különösen a korai időszakban, közösen vagy ahogy Lennon mondta, „szemgolyótól szemgolyóba" dolgoztak. Később viszont gyakori volt, hogy valamelyikük megírta a dal nagy részét (vagy az egészet), a másik csak beleigazított. John Lennon és Paul McCartney még gyerekkorukban kötött egyezségük értelmében minden dalt, amelyet közösen vagy külön-külön a The Beatles számára szereztek, Lennon–McCartney aláírással láttak el. Arra nem fordítottak figyelmet, hogy kinek mennyi része volt a dalok megírásában.
Utoljára az Apple Stúdió épületének tetején láthatták őket élőben a rajongók 1969 telén, 1970-ben minden idők leghíresebb beat-zenekara hivatalosan is feloszlott.

Érdekes és különleges egybeesés, hogy Lennon második fia, Sean Ono Lennon 1975-ben szintén október 9-én született New Yorkban, tehát ő most töltötte a 45. életévét. Bátyja az 1963-ban született Julian, akit John első felesége, Cynthia hozott a világra. Sean anyja Yoko Ono, keresztapja Elton John, élettársa a nála 12 évvel fiatalabb Kemp Muhl énekesnő, zeneszerző. (Talán kevesen tudják, hogy Seannak van egy 57 éves féltestvére is, a lány Yoko Ono előző házasságából származik). Noha a két testvér tehetsége és egyénisége meg sem közelíti apjukét, mindketten zenélgetnek, ám ez inkább abban merül ki, hogy próbálják ébren tartani a rajongók szívében édesapjuk emlékezetét.

A BBC 2-es rádiója különleges műsorral emlékezett Lennonra október 9-én. Ebben John fiai, barátja, Elton John, valamint zenésztársa, Paul McCartney emlékezett a Beatles egykori tagjára.

Eddig soha nem hallott vallomások, érdekességek is elhangzottak a műsorban. Paul például elmondta: ha zenét szerez, a mai napig arra gondol, vajon Johnnak hogyan tetszene az alkotás. A műsorban Elton John úgy vélte: Lennon, ha életben marad, valószínűleg elnyeri a Nobel-békedíjat, ugyanakkor 1974-es közös koncertjükre is visszaemlékezett – sajnos John­nak ez volt legutolsó nyilvános fellépése. Persze ezt akkor még senki sem tudta…
1980. december 8-án kora este Yokóval a Record Plant Studióba ment, hogy az új lemezükre készülő egyik Yoko-dal utómunkálatait végezze. Lennon és Yoko az őket váró limuzin felé sétálva autogramkérőkkel találkozott, akik között ott volt egy Mark David Chapman nevű fickó is. John a Double Fantasy című albumot írta alá Chapmannek, amit Paul Goresh Lennon-rajongó és fotós meg is örökített.
A stúdiómunkálatok végeztével Lennonék hazafelé vették az irányt, és a limuzinból a 72. utcában szálltak ki. Nem hajtottak a Dakota-ház biztonságos, zárt udvarára (John minél előbb jóéjszakát akart kívánni akkor 5 éves Sean fiának). Chapman ekkor egy árnyékos zugból előbújva Lennon hátára célozva öt lövést adott le.

Az első golyó célt tévesztett, de a másik négy eltalálta Lennont a bal vállán és háta bal felén.

A kórházban az orvosok 20 percen keresztül próbálkoztak újraélesztéssel, de a sebek nagyon súlyosak voltak, ekkorra John 80 százalékos vérveszteséget szenvedett. Az orvosok szerint esélye sem volt egy ilyen támadást túlélni, a halál gyakorlatilag percekkel a lövések után bekövetkezett.
Noha gyilkosa a börtönben fog elpusztulni, ez kevés vigasz Lennon özvegye és gyermekei, valamint a több millió rajongó számára. Azon a végzetes napon nemcsak John Lennon számára érkezett el az örök sötétség, hanem néhány pillanatra az egész világot beborította…