Az első erdélyi fejedelem

EN-összeállítás 2015. július 05., 13:19

János Zsigmond 1540. július 7-én, azaz 475 éve született. Alig néhány hónaposan II. János néven magyar királynak számított, János Zsigmondként az Erdélyi Fejedelemség első fejedelme volt egy rövid, de meghatározó időszakban. Lavírozás a török és német közt, „két pogány közt, egy hazáért” a 16. századi Erdélyben.

 

galéria

János Zsigmond Szapolyai János magyar király és I. Zsigmond lengyel király leányának, Jagelló Izabellának a fiaként született, s már szeptemberben Magyarország királyává választották. Jogállását viszont, a magyar királyi címet és hatalmat, az 1526-os pozsonyi országgyűlésen megszerző Habsburg Ferdinánd folyamatosan megkérdőjelezte. Szapolyai 1540-es halála után a Habsburg csapatok szinte évenkénti rendszerességgel támadták a Magyarországon állomásozó török hadakat és a török párton álló magyar seregeket, innen ered a máig ható mondás: „két pogány közt, egy hazáért.”

II. János magyar király hatalma a keleti országrészre terjedt ki. Az ország nyugati felét a Habsburgok birtokolták. 1541. május 25-én a török szultán Erdélyt a „fiának fogadott” János Zsigmondnak adta, közben a török csapatok csellel elfoglalták Buda várát 1541. augusztus 29-én. A törökök megengedték, hogy Izabella királyné és fia, illetve a magyar udvar Erdélybe költözhessen. II. János király helyett a hatalmat 1551-ig Martinuzzi Fráter György, annak meggyilkolása után Izabella gyakorolta haláláig, 1559-ig.

A Habsburg Ferdinánd és Izabella királynő közötti tárgyalások eredményeképp II. János 1551-ben lemondott királyi címéről és távoztak Magyarországról. Habsburg Ferdinánd uralma azonban hamar kiábrándította a magyarokat és a székelyeket. Az elégedetlen erdélyi és magyarországi rendek ezért 1556-ban visszahívták Izabella királynőt és II. János magyar királyt a Keleti Magyar Királyság trónjára.

Izabella királyné 1559. szeptember 15-ei korai halála miatt a Habsburgok újból megpróbálták a Keleti Magyar Királyságot megkaparintani, s a királynak később a kiváltságaik eltörlése miatt fellázadt székely hadakkal is szembe kellett néznie. Habsburg Ferdinánd halálát követően Miksa seregei támadták Magyarországot. 1570-ben – azt remélve, hogy a Magyar Királyság ismét egységes lesz – a speyeri szerződésben II. János magyar király lemondott a magyar királyi címéről és beleegyezett, hogy János Zsigmond fejedelemként címeztesse magát. Eltérő a történészek véleménye az Erdélyi fejedelemség születését illetően, a többség szerint mégis a speyeri szerződéssel alakult meg.

János Zsigmond igen művelt volt, nyolc nyelven, a magyaron kívül többek közt lengyelül, olaszul, németül, románul, latinul, görögül és törökül olvasott és beszélt. A leírások szerint kimondottan szép férfi volt, alkata közepes, haja szőke. Szenvedélyes könyvbarát volt, zenekedvelő lévén maga is jól játszott lanton, orgonán és fuvolán. Sokat vadászott, lándzsát vetett és jó céllövő volt. Műveltségén kívül híres volt türelméről és igazságosságáról. Órákon keresztül képes volt hallgatni a különböző hiten lévő papok hitvitáit.

János Zsigmond 1571. március 14-én, a speyeri szerződés ratifikálása után négy nappal – tisztázatlan körülmények között – elhunyt. Ravatalánál Dávid Ferenc búcsúztatta a dévai várban, mivel a fejedelem katolikusnak született, majd áttért a lutheránus, később a református hitre, végül unitárius lett. A törökök és németek közt lavírozó magyar király és erdélyi fejedelem megszüntette az államvallást és vallásszabadságot hirdetett.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.