HIRDETÉS

A költőzseni hat évtizedes életútja

2017. március 12., 10:05

A kétszáz éve, 1817. március 2-án Nagyszalontán született Arany János már gyerekként csodabogárnak számított, műveltsége messze meghaladta kortársaiét. Felmenői Bocskai fejedelemtől kaptak nemesi rangot, de a kései gyerekként világra jött János már egy elszegényedett családba csöppent bele. Szülei tanították írni-olvasni, a 17–18. századi művekből olvastak fel neki. A régi mondák, az archaikus nyelvezet annyira hatása alá vonta Arany Jánost, hogy sokáig elutasította a nyelvújítók törekvéseit, érdeklődése egyre inkább a történeti epika felé fordult. 1833-ban saját kis félretett pénzéből beiratkozott a debreceni református kollégiumba, itt ismerkedett meg a kortárs magyar irodalommal, tanult németül és franciául.

Előbb a színészi pálya csábította, fel is vették a debreceni társulatba, majd ennek megszűnte után Arany felcsapott vándorszínésznek. Ám egy éjszaka megálmodta anyja halálát, ennek hatására hazautazott Szalontára. Anyja még élt – néhány héttel később hunyt el –, apja viszont időközben megvakult.

Egy ügyvéd házasságon kívül született lányát, Ercsey Juliannát vette el feleségül, 1841-ben megszületett Juliska lánya, rá három esztendőre László fia. Hogy a „kis nótárius” milyen nagy ember, az akkor tűnt fel a helybéli közösségnek, amikor 1847-ben tűzvész pusztított Nagyszalontán, Arany János pedig, megőrizve hidegvé­rét, hősiesen mentette a javakat és az embereket.

A Toldi megírása előtt gyakorlatilag senki sem ismerte nevét, bár 1845-ben írt egy szatirikus eposzt Az elveszett alkotmány címmel. Díjat is nyert, Vörösmarty viszont keményen bírálta a művet. A Toldi azonban elnyerte pályatársai ámulatát és a Kisfaludy Társaság huszonöt aranyát. Petőfivel kötött barátsága a leghíresebbek közé tartozik a világirodalomban, valójában azonban csak két és fél évig ismerték egymást. Ám rövidre szabott, de igen mély barátságukból született levelezésük irodalomtörténeti csemegének számít. Kordokumentum is, hiszen mindkét költő megírta bennük mindennapjaik történéseit, életük kisebb-nagyobb eseményeit.

A forradalom bukása után Nagykőrösön kapott tanári állást, majd a Kisfaludy Társaság igazgatója lett és Pestre költözött. Lányának, Juliskának 1865-ben bekövetkezett halála mélyen megrendítette Aranyt – rövid idő alatt megőszült – , tíz esztendőre el is hallgatott benne a múzsa. 1879-ben, harmadik nekifutásra a Tudományos Akadémia végre elfogadta a lemondását főtitkári hivataláról. Miután megszabadult hivatali kötelezettségeitől, befejezte a Hamlet és a János király fordítását, lefordította Arisztophanész összes művét, elkészült a Bolond Istókkal, valamint megírta az Őszikék című ciklusát, és bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét.

Önzetlenségről tett tanúbizonyságot, amikor hallatlan türelemmel kijavította Madách Imre Ember tragédiáját. Pedig első olvasatra úgy vélte, a Tragédia nem más, mint Goethe Faustjának utánzása. Miután figyelmesen végigolvasta az alkotást, a költő véleménye is alaposan megváltozott. Egy 2005-ben lezárt filológiai-grafológiai vizsgálat szerint 5718 alkalommal igazított a kéziraton, de a javítások túlnyomó része csak a helyesírást érinti.

Hosszú ideig heveny hörgőgyulladással küszködött. A Petőfi-szobor avatásán megfázott, tüdőgyulladást kapott, és néhány nappal később, 1882. október 22-én elhunyt. A Kerepesi temetőben temették el, sírjára a Margitszigetről, hosszú sétáinak helyszínéről áttelepített tölgyek vetnek árnyékot. „A remek írók nem művészek csupán, hanem népük szellemének vezérjelenségei is” – írta Arany-tanulmányában Keresztury Dezső.

Nemrégiben tudományosan, modern szövegelemző módszerrel is igazolták, hogy a magyar irodalomban Arany János használta a legtöbb egyedi szót, összesen 59 697-et. Ezzel a szókinccsel megelőzi Vörösmarty Mihályt, Petőfi Sándort és Ady Endrét is.

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
2017. május 03., szerda

Ha csütörtök, akkor Erdélyi Napló

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS