A Szent Johanna Zakariás Zalán, A haramiák Göttinger Pál és a Luisa Miller Szőcs Artúr rendezői munkája által kelt életre. A három fiatal rendező kiválasztása fontos szempont volt.
Dilemma, hogy milyen formában írjunk a Kolozsvári Magyar Opera legutóbbi produkcióiról. Giuseppe Verdi három operájáról van szó, mindhármat Friedrich Schiller művei ihlették. Pátosszal telített a bevezető, elsősorban ez maradt meg bennem a bemutató után.
A budapesti operaházzal együttműködve egyszerre három országos bemutatóval köszöntötte Giuseppe Verdi 200. születésnapját a kolozsvári magyar opera. A bemutatók ötletgazdája pedig Selmeczi György zeneszerző, karmester volt.
Úgy írták, deCAMERon, így reklámozták a rendezők azt a kamarazenei fesztivált, amelyet harmadik alkalommal tartottak a kincses városban, és amelynek ötletgazdája, szíve-lelke Kostyák Előd csellóművész, a Kolozsvári Kamarazenei Műhely vezetője.
A kolozsvári színház művészei lubickoltak szerepükben. Ennek ellenére ritkán hallani ennyire eltérő véleményeket egyazon előadásról. Akinek ízlésére válik az abszurd, és a humorban is bővelkedő produkció, jót szórakozhat a kolozsváriak legújabb előadásán.
A Koinónia könyvkiadó nem először szervezett családi napot, ezúttal azonban könyvbemutatókkal tarkított születésnapot is ünnepeltek a Szélső utcai székházban. A kiadó igazgatója az elmúlt húsz év nehézségeiről, örömeiről beszélt.
Országos bemutatóval köszönti a világ két magyar operaházának közös produkciója Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulóját. A zeneszerző Schiller-trilógiája Kolozsváron és Budapesten egyaránt látható, hallható lesz.
A kincses város különböző pontjain, a Színház és Televízió Kar épületében, a Tranzit-házban, illetve az Ecsetgyárban megtartott előadások, vetítések, viták a kortárs művészet izgalmas világába nyújtottak betekintést.
Kíváncsivá tett Bogdan Ota előadóművész, zongorista, zeneszerző, producer – és ki tudja még mi minden – előadása a kolozsvári Magyar Operában, de hamar kiderült, hogy nem több egy átlagosnál valamivel jobb zenei iparos felfújt és kifestett blöffjénél.
Az utóbbi évek legsikeresebb könyvvásárát rendezték meg november 14-e és 17-e között Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház épületében. A 19. Nemzetközi Könyvvásár keretében 15 kiadónak több mint harminc új kötetét mutatták be.
Megvédte bajnoki címét a tavalyi győztes, Süveg Márk Saïd, a slam poetry pedig újra bebizonyította: sikeresen tölti be azt a szerepét, amellyel olyan emberek számára is közelebb hozza a költészetet, akik amúgy csak elvétve vennének kezükbe verseskötetet.
Nincs elég korán vagy elég későn úgy belenőni a néptáncba, népi muzsikába, hogy az olyan legyen, mintha az anyatejjel szívtuk volna magunkba. E gondolat jegyében rendezték az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyön a 25. Népzene- és Néptánctalálkozót
Idén százéves évfordulóját ünnepelhetjük a Janovics Jenő színész-rendező-színházigazgató által elindított filmgyártásnak, amelynek keretében nyolc év alatt mintegy hetven film született. A centenárium mellett pedig nem illene csak úgy elmenni.
Hála Istennek nem tömbházlakásban nőttem fel – gondoltam az előadás első perceiben, amikor még nem sejtettem a darab végkifejletét. Kiderült: a színen játszódó történetet mozgató lelki tényezők szempontjából teljesen mellékes, ki hova született.
Hrabal hősei esznek, isznak, hangoskodnak vagy hallgatnak, szexelnek és szeretnek – és közben fejük fölött rakétasebességgel húz el a történelem. Ameddig egyesek belebotlanak, mások rá sem ébrednek, mi történik körülöttük.
A csapodár, csábító Ory grófja sorra meghódította Szép Gyulát, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatóját, Szabó Emese rendezőt, Jankó Zsolt és Horváth József karmestert, Lőrincz Gyula díszlettervezőt, a társulatot – és talán a közönséget is.
A frankfurti könyvszemle az, aminek lennie kellene: különleges esemény, ahová bejutni ünnep és élmény. Idén a külföldi újságírók minden eddiginél nagyobb számban jelentek meg, valószínű tehát, hogy a világ többi része sem fog olvasnivalóban szűkölködni.
Marosvásárhely több szempontból is a romániai magyar közélet fontos helyszíne. A 20. század elején viszont az Osztrák–Magyar Monarchiában kereste a helyét, s meg is találta a korszak hódító stílusának, a szecessziónak köszönhetően.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
