Húsvét a legnagyobb keresztyén, keresztény ünnepünk. Az üdvtörténet megállóinak fontosságáról beszélgettünk Székely Ferenc nyárádtői református lelkésszel.
Mint mondja, a két alkotói munka, az írás és a rendezés, mindig jól megfért benne. Kincses Elemér marosvásárhelyi rendezővel hetvenedik születésnapja alkalmából beszélgettünk.
Április 15-éig marad a nagyváradi várban az Illúzió és Tükröződés vándorkiállítás, amely Bánffy Miklós életébe nyújt betekintést. A tárlat kurátorával, Szebeni Zsuzsa színháztörténésszel beszélgettünk.
A zsibói Wesselényi-kastély tulajdonosa, Teleki Éva (férje után Ianicicau) 2012-ben kapta vissza a bírósági ügyeket intéző fia, Ianicicau András segítségével a család történelmi örökségét.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával, Soltész Miklóssal az európai bevándorlási hullámról és magyar kormány migrációs politikájáról beszélgettünk.
Minden előadás morális értéket képvisel, s ha nagyon leegyszerűsítjük, minden arról szól, hogy jónak kell lenni, mondja Vadas László, az idén februárban 66 éves kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozatának vezetője.
Az újtusnádi származású Petres László hat éve él és tanít magyar nyelvet a moldvai Lujzikalagorban. Bár elsősorban tudományos céllal költözött Moldvába, ottléte alatt mesemondó versenyt szervezett, csángó népviseletek gyűjtésébe kezdett.
Három éve, 2013. február elsején iktatták hivatalába Kató Bélát. Az egyházkerület megvalósításairól, a közeljövő terveiről, a reformáció közelgő 500 éves évfordulójáról beszélgettünk az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) nem ragad le a három stratégiai perénél, amelyet Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti polgármesterei ellen indít a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésének elutasításáért.
Munkája során arra törekszik, hogy felebarátot és ne a más vallásút lássa szomszédaiban, falustársaiban. Erdély-szerte egyetemes imaheteket tartanak, ennek kapcsán Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébánossal beszélgettünk.
Ha erdélyi borászatról esik szó, borértő embernek az első asszociációja Balla Géza, aki ménesi boraival a kétezres évek elejétől sikert sikerre halmozott. Miközben könyvet ír és tanít a Sapientia egyetemen, számtalan borkóstolót tart.
Sógor Csabával, a nyolc éve az Európai Parlamentben politizáló erdélyi EP-képviselővel a kisebbségi jogérvényesítésről, az egyre nyilvánvalóbb kettős mércéről, a migránsválságról és a keresztény hitről mint lobbierőről beszélgettünk.
A kolozsvári BBTE színháztudomány szakán oktató Zsigmond Andrea vitát kezdeményezett a Facebookon arról, hogyan látják az erdélyi magyar színikritika helyzetét színészek, rendezők, kritikusok. A vita hozadékairó beszélgettünk.
Igazgatóként fiatal szakemberekkel vette körül magát, leporolta a múzeumra rátapadt port, élővé tette a kiállítótermeket. Vallja, hogy a látogatókat is nevelni kell. Soós Zoltánnal, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával beszélgettünk.
Írásaiban azt szeretné valamiképpen átélhetővé tenni, amit ő is megtapasztalt, ami épp megérintette. A női irodalom kategóriát túlságosan szűk keretnek érzi. Az ismert magyarországi alkotóval, Tóth Krisztinával beszélgettünk
Miközben sokan az Európai Unió intézményeitől várják az Európában élő őshonos nemzeti kisebbségek jogainak a biztosítását, a Brüsszelből érkező hírek lehangolóak. Gál Kingával, a Fidesz európai parlamenti képviselőjével beszélgettünk.
Dalait hallván nagyon sok erdélyi fiatal könnyen be tudja azonosítani a nevét. Az operettmuzsikával nem csak Budapest közönségét nyűgözte le, hamarosan Erdélyben is látható és hallható lesz. Dancs Annamarival beszélgettünk.
Noha az erdélyi magyar politikából kiábrándult, meggyőződése, hogy a Székelyföld autonómiájáért indított mozgalom sikerre van ítélve. Gazda Zoltánnal, a Székely Nemzeti Tanács több autonómiamegmozdulásának főszervezőjével beszélgettünk.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.