Tusványos, ahol az este már pénzbe kerül

Csinta Samu 2015. július 24., 17:31

A hagyományok szellemében, ugyanakkor egy jelentős szervezési újítás jegyében kezdődik július 21-én Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a és Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány által szervezendő Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A közérthetőség kedvéért: 26. Tusványos.

galéria

Több mint fesztivál – ezzel a jelszóval igyekszik minél több emberhez eljutni az idei Tusványos. Persze nincs túl nehéz helyzetben a Bálványosfürdőről induló mozgalmi táborozás. Negyed évszázada, a kommunista rendszer bukása után kezdett körvonalazódni egy olyan fórum létrehozásának gondolata, amelynek elsődleges célja a románok, az erdélyi, illetve a magyarországi magyarok egymásra találása lett volna. Az 1989-ben útjára indított folyamat egyik látványos eredménye a külhoni magyarok közjogi integrációja az anyaországba.

A Tusványos megszületésének tavalyi, negyedszázados évfordulóján Toró T. Tibor, az egyik „alapító atya” úgy fogalmazott: Romániában az első szabadegyetem megrendezésének idején demokratának lenni még „pikáns dolog volt.” A rendezvény kétszer esett át szemléletváltáson: első alkalommal akkor, amikor a szabadegyetem 1992-ben Bálványosról Tusnádra költözött, majd amikor 2001-ben bevonták a szervezésbe az egyetemistákat is „Bár a régi dolgokat nem lehet visszahozni, ismét kell egy olyan műhely, mint amilyen a ’-es évek elején volt” – tartja Toró, aki úgy véli, hogy Bálványos hangulata elveszett, amikor a nyári egyetemet összeházasították a diáktáborral. Egy másik „atya”, Németh Zsolt, az Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke szerint Tusványosnak határozott szerepe volt abban, hogy a Kárpát-medencei magyarság egymásra talált, ugyanakkor „olvasztótégely, ahol nagy számban keverednek erdélyi és magyarországi magyarok.” De Magyarország és Románia kapcsolatának tekintetében is nagy jelentőségű a tábor, mivel Tusványoson indult be egy olyan demokratikus magyar–román párbeszéd, amelytől elindulva meg lehet fogalmazni, hogy melyek a román állam kötelezettségei az erdélyi magyarokkal szemben.

Nos, az idei táborozás aligha erősíti jelentős mértékben a magyar–román párbeszédet, tekintve, hogy nem nagyon lehet számítani a hazai aktuálpolitika főszereplőire. De a hazai magyar–magyar kapcsolatban sem ígér áttörést, Fancsali Barna MIT-elnök, a Tusványos erdélyi főszervezője ugyanis úgy tájékoztatott, hogy az RMDSZ csúcsvezetői közül egyik sem válaszolt pozitívan a meghívásra. Idén is bizton számíthatnak Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétére és előadására – a kormányfő tavalyi emlékezetes „illiberális” beszéde után fokozott kíváncsisággal, hiszen a világ azóta számtalan, korábban kényesnek tartott témát termelt ki. Jelen lesz a táborban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, továbbá Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár is. Az idei szabadegyetem előadásai a nemzetpolitika, a külpolitika és a gazdaság kérdéseit helyezik előtérbe, de szó esik majd a korrupció kérdéséről is. Az autonómiáról tartandó kerekasztal beszélgetés dél-tiroli, baszk és katalán résztvevői által nyer nemzetközi jelleget.

Fontos változás viszont, hogy idén az érdeklődők beléptető rendszeren keresztül juthatnak a tábor területére. Ennek értelmében a 16 óra előtt belépők ingyen kapnak karszalagot, akik viszont csak az esti koncertekre érkeznek, azoknak 10 lejt kell fizetniük a belépésért. A heti belépő 70 lejbe kerül. A rendszer bevezetése elsősorban a kiskorúak fokozott biztonságát igyekszik szolgálni, ők más színű karszalagot kapnak, amelynek alapján az árusok azonosíthatják őket, és nem szolgálhatják ki cigarettával és szeszes italokkal. A beléptető rendszer a látogatók megszámolását is lehetővé teszi, miután az előző évek problémái jelezték, hogy a tábor nem alkalmas 15 ezernél több ember befogadására.

A koncertkínálat idén is vonzó, olyan nagyszínpadi fellépőknek tapsolhat a közönség, mint Ferenczy György és a Rackajam, Nagy Feró és a Beatrice, a Magna cum Laude, a Budapest Bár, az Anna and the Barbies, valamint a Heaven Street Seven.

EMI-tábor: vissza a gyökerekhez
Gergely Imre
Újra Gyergyószentmiklóson, a „3-as kilométernél” tartják a gyergyószéki nyár legnagyobb tömegeket megmozgató eseményét, az EMI-tábort. Mint ismeretes, az elmúlt néhány évben Borzont volt a helyszín. A szervezők által Erdély legnagyobb nemzeti táborának nyilvánított rendezvényét idén 11. alkalommal szervezik augusztus 5-9. között. Szerdától vasárnapig tartó koncertsorozattal és változatos programkínálattal várják a Gyergyószékre látogatókat, és már a nulladik, keddi napon megnyílik a fesztivál kapuja. A régi-új helyszín festői környezete és a városhoz való közelsége ugyan ideális táborozóhellyé teszi a kempinget, a költözés azonban jelentős feladatokkal jár. Lényegében újjá kell építeni a tábort, olyan komfortkörülményeket teremteni, amelyek a borzonti Dorka panziónál eleve adottak voltak. „Nagy befektetés lesz ez számunkra, de bízunk benne, hogy a sokaknak kedvesebb Gyergyószentmiklós melletti kempinget mindenki otthonosnak érzi majd” – mondta Sorbán Attila Örs, az EMI-tábor főszervezője. A szervezők ugyanakkor szeretnék megtartani a tábor családias fesztiválhangulatát, ennek érdekében nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a tábori közösséget összekovácsoló programok kialakítására.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.