Tizedes meg a többiek: több generációs vidámság a Dunán Keleti Mártonra emlékezve

Keleti Márton filmjei ma is ugyanolyan aktuálisak és szórakoztatóak, mint bemutatásuk idején. A rendező zsenialitása abban rejlett, hogy képes volt a szórakoztatás és a társadalomkritika egyensúlyát megtalálni, ezáltal filmjei időtállóvá váltak. A Duna vetítéssorozata áprilisban alkalmat kínál arra, hogy a nézők újra felfedezzék a rendező munkásságát és a generációk együtt nevethessenek a klasszikus alkotások felejthetetlen pillanatain.

Április 6-án 22 órától látható a Mágnás Miska (1949). Keleti Márton egyik legismertebb zenés vígjátéka Szirmai Albert és Fényes Szabolcs fülbemászó dalaival,

valamint olyan feledhetetlen színészóriások alakításával mint, Gábor Miklós, Mészáros Ági, Gobbi Hilda, Sárdy János és a két Latabár lopta be magát a nézők szívébe. A film főhőse, Miska (Gábor Miklós), a furfangos lovászfiú, aki úriemberré avanzsál, hogy móresre tanítsa az arisztokráciát. Az alkotás legtöbbet idézet mondatai – „Egy kis libaleves, egy kis borjúpaprikás, és máris másképp néz ki a világ!”, vagy „Egy szegény ember is lehet gavallér, ha van miből!” – hűen tükrözik a film hangulatát.

Április 13-án este látható a magyar filmtörténet egyik legnagyobb klasszikusa, a háborús film és a szatíra tökéletes elegye, a Tizedes meg a többiek (1965).

A főszereplő, Albert tizedes (Sinkovits Imre), találékonyságával és humorával navigál a második világháború kaotikus viszonyai között. „Az oroszok már a spájzban vannak!” vagy „Csak a bolondok hősködnek, én inkább túl akarom élni!” – ikonikus, mára szállóigévé vált mondatok a filmből, amelyek tökéletesen megtestesítik az alkotás abszurd humorát.

Keleti Márton 1905. április 26-án született Budapesten. A Színművészeti Akadémia elvégzése után dramaturgként, majd filmrendezőként dolgozott. A magyar filmművészet aranykorának egyik meghatározó alakja lett, aki több mint három évtizeden át alkotott. Kiemelkedő munkássága során számos műfajban kipróbálta magát, a zenés vígjátékoktól kezdve a háborús szatírákig. 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, és több filmje nemzetközi elismerést is szerzett.