Szobrot emeltek Sass Kálmánnak Érmihályfalván

Sütő Éva 2017. november 28., 09:50 utolsó módosítás: 2017. november 28., 09:56
Szobrot emeltek Sass Kálmánnak Érmihályfalván
galéria
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke a Sass Kálmán-szobor avatóján Fotó: Sütő Éva

Történelmi helyszínen, történelmi momentumnak lehettek részesei vasárnap délelőtt az érmellékiek és a Magyarországról érkező vendégek. A rendhagyó eseménnyel régóta adósa az utókor a település egyik leghíresebb személyiségének. A reformáció 500 éves jubileuma részeként felavatták Sass Kálmán 1956-os mártír lelkész mellszobrát, amelyet az istentisztelet után lepleztek le az évszázados fák és a sokat látott templomfalak tövében. Ezek ugyanis hatvan esztendővel ezelőtt tanúi voltak a lelkészcsalád életre-halálra szóló kálváriájának.

A húsz évig Érmihályfalván szolgáló lelkipásztort, a kommunista rendszert aláaknázó és egyéb főbenjáró bűnökért 1958 decemberében végeztette ki többedmagával a román karhatalom. Amint arról már korábbi írásunkban beszámoltunk, rehabilitációja a mai napig nem történt meg. A család ez ügyben, valamint javaik visszaszolgáltatásának és a meghurcolt családtagok morális és anyagi kárpótlásának ügyében már a huszonharmadik pert folytatja a román állammal szemben.

A templomi szertartáson Dénes István Lukács lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora hirdette az igét párhuzamot vonva Dániel próféta Istenhez és népéhez való hűsége, valamint a mindenkori hatalom üldözöttjei, meg nem alkuvói és állhatatosai között. Az igehirdető utalt a mártírhalált halt lelkészre, aki Isten elhívottjaként állt helyt olyan időkben, amikor ez halálos bűnnek számított a hatalom szemében.

A szószéki szolgálat után a Mártírok százada című 2016-ban megjelent kötetet mutatták be, amely olyan magyar református lelkészekről szól, akik a múlt században –különösképpen az 1956-os események következtében –szenvedtek vértanúságot a Kárpát-medence területén. A kötetet Bereczki András nyugalmazott paptamási lelkipásztor állította össze és ismertette a hallgatósággal.

A műalkotás a templom mellett kialakított sétányon kapott helyet, ahonnan az egykori lelkész vasárnapról vasárnapra „szemmel tarthatja”gyülekezetét. A szobor létrejöttének előzményeihez tartozik, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából Érmihályfalván járt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, aki ígéretet tett a helyi református közösségnek egy Sass-szobor kivitelezési költségeinek támogatására. Az ígéretet tett követte, így idén a Lakiteleki Népfőiskola Alapítványon keresztül, illetve az Országgyűlés támogatásával méltó helyre került a mártír lelkész bronzba öntött mellszobra, amely Lantos Györgyi csongrádi szobrászművész munkája.

Az eseményen jelen voltak a Sass család tagjai is. A büsztöt Lezsák Sándor és dr. Sass Huba, a mártír lelkész fia leplezte le. Az Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében Sass Kálmán életútját, a család meghurcolását, a hosszú és eredménytelen pereskedéseket elevenítette fel, ugyanakkor elmondta, Magyarországon is vannak még olyan áldozatok, akiknek mind a mai napig nem szolgáltatott elégtételt az utókor.

Több illusztris vendég mellett magánemberként, illetve a Sass család hozzátartozójaként jelen volt Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter is. Az eseményen több százan vettek részt. Koszorút helyeztek el a családtagok, többek közt, valamint az egyházközség.

A zömében RMDSZ-es elöljáróság, amely 2013-ban az érmelléki csoport főtéri emlékkövén nem tüntette fel a lelkész nevét, a Sass család kérésére nem képviseltetheti magát a mártír nevével fémjelzett eseményeken.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.