Szemétbe fullad az élővilág

A környezetvédők gyakori felhívásait sokan mindössze egynek tekintik a számos nézőpont közül, a temérdek mennyiségű, gondatlanul elszórt hulladék következményei viszont sokszor visszafordíthatatlan pusztításokat okoznak. A Greenpeace nemzetközi természetvédelmi szervezet idén júniusban, Bécsben arról tájékoztatott, hogy már a civilizációtól legtávolabb eső Antarktisz távoli vizei is műanyag- és vegyi maradékoktól szennyezettek. Az év elején vett vízmintáknak szinte mindegyikében találtak mikroműanyagot, de a hóból vett minták is poli- és perfluoralkil anyagokat mutattak ki –ilyen jellegű kemikáliákkal vonják be a kültéri munkára szánt ruhaneműket vagy a fürdőruhákat is a vízállóság érdekében. Az ember szemete pedig könnyen visszajuthat a vacsoraasztalra.

A kutatás alapján

műanyag mikroszemcsék és vegyi anyagok már az Antarktiszi-félsziget körüli régiót és a Bransfield-átjárót is szennyezik.

Ezek olyan térségek, ahol számos sarkköri, vízi állatfaj él, amelyek az egyre magasabb szennyezettség miatt komoly veszélynek vannak kitéve: a kutatók a szerint az állatok gyakran összetévesztik az apró műanyagrészecskéket a táplálékkal. A környezetvédők ugyanakkor korántsem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy ne hagyjuk kipusztulni a vad élővilágot, hanem arra is, hogy a delfinek, bálnák mellett a káros anyagok az ehető tengeri halak és a tenger gyümölcsei gyomrába is bekerülnek, onnan pedig az áruházak polcain át az asztalunkon landolnak. Az illegális és felelőtlen vadászok, halászok sokszor ott hagyják maguk után a bójákat, hálókat, ponyvákat, egyéb műanyag szemetet is. A kutatók kilenc hómintából hétben, nyolc vízmintából pedig szintén hétben találtak mikroszennyeződéseket, ugyanakkor elmondták: ezek az anyagok a légkörön keresztül, nem pedig helyi szennyező források miatt kerültek az antarktiszi régióba.

A Greenpeace adatai alapján

évente akár 13 millió tonna műanyag szemét is bekerülhet a szárazföldről az óceánokba a nem megfelelően tárolt hulladék és a felelőtlen szemetelés következtében.

A lassan vagy teljesen soha le nem bomló anyagok nemcsak szennyezik a kihalászni kívánt hal-, kagyló-, csigaállományt, de szaporodási és fejlődési zavarokat is okozhatnak az állatoknak.

Korábbi lapszámunkban írtunk a Kolozsvár mellett található korszerűtlen pataréti szeméttelep következményeiről: a szél könnyedén elsodorja a hulladékot az utakra, a környező erdők irányába, de a szemétrétegen átfolyó eső és egyéb csapadék miatt keletkezett, egyre duzzadó tavat képező és tovább is folyó csurgalékban nehézfémmaradványok, nitrátok és nitritek találhatóak. Ezek az anyagok veszélyt jelentenek a felszíni és felszínalatti vizekre, a talajok minőségére és nem utolsósorban az élővilágra, a táplálékláncnak köszönhetően pedig az emberi egészségre is. A csurgalék jelenleg a Zápolya patakba folyik, ami a Szamos kis mellékfolyója. Szerencsére a patak nem bővizű, így a Szamosba való ömlése után valamennyire feloldódik, de nem annyira, hogy ne veszélyeztesse a folyó élővilágát. S bár kismértékű szennyezettség esetén az élővilág még képes alkalmazkodni, a csurgalék növekedésével a Szamos szennyezettsége is nő.

Az MTI június elején tájékoztatott a Természetvédelmi Világszervezet (WWF) bejelentéséről, amely szerint

lassan több a szemét a Földközi-tengerben, mint élőlény.

A szakértők szerint a mikroműanyag koncentrációja négyszer akkora, mint a Csendes-óceán északi részén: négyzetkilométerenként csaknem 1,25 millió részecske található a tengerben. A Földközi-tengerben és partjainál található szemét 95 százalékban műanyagból áll, amely főként Törökországból és Spanyolországból származik, utánuk Olaszország, Egyiptom és Franciaország felel a tetemes szemétmennyiségért. A nyári szezonban azonban csak súlyosbodik a helyzet: az évi 320 millió turista 40 százalékkal növeli a tengerek szemétterheltségét a WWF munkatársai szerint.

A Földközi-tenger partvidéke szinte teljesen lakott, így a víz és környéke könnyen műanyagcsapdává válhat. A tenger közelében nincsenek hulladéklerakók, a folyóknál lévő illegális szeméttározók miatt pedig ugyancsak rengeteg műanyag kerül a vízbe. A szervezet tájékoztatása szerint a probléma forrása elsősorban az, hogy a legtöbb partvidéki országban hiányos a hulladékgazdálkodás, a szemét a folyókba kerül, például a Nílusba, a Póba vagy a Ceyhanba, onnan pedig a tengerbe jut.

A természetvédelmi szervezet szakértői javasolják: a hotelek és hajók alakítsanak ki saját, belső szemétgyűjtő rendszert, ahol szelektálják a hulladékot. A tengeri finomságokat kedvelők közt

a népszerű tonhalak és kardhalak 18 százalékának a gyomrában található műanyag,

a Földközi-tenger szennyezettsége 134 állatfajt érint. Emellett évente több mint 300 állat pusztul el a thaiföldi vizeknél, köztük delfinek és teknősök. Idén nyáron olyan delfint találtak, amelynek a gyomrában 8 kilónyi műanyagzacskó volt. A washingtoni központú Ocean Conservancy természetvédelmi szervezet szerint Thaiföld, Kína, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Vietnam együttesen annyi szeméttel szennyezi a tengereket, mint a világ összes többi országa együttvéve. Thaiföldi biológusok szerint a szerteszét hagyott műanyag szemét nemcsak a tengeri élőlényeket öli meg, hanem eltorlaszolja a csapadékvíz természetes útját is, növelve az árvízveszélyt.

Bizonyos mértékben ugyanakkor a szeméthalmok is felelősek a globális felmelegedésért: a nem megfelelően, szabad ég alatt tárolt hulladék könnyen felmelegedhet és kigyulladhat, amely által jelentős mennyiségű metángáz szabadul fel, az pedig az egyik legkárosabb üvegházhatású gáz. Számos esetben viszont szándékosan gyújtják fel a gyorsan feltelő, korszerűtlen szeméttározókat, ahogy azt a Kolozsvár melletti Pataréten is megtették több alkalommal.

Uniós statisztikák szerint az EU évente átlagosan több mint 2 és fél millió tonna szemetet termel.

Az egyik legkevesebb hulladékot Ciprus (2 millió tonna/év), Lettország (2,6), Horvátország (3,7) termeli, a legtöbb szemétért pedig Németország (több mint 387 millió tonna), Franciaország (több mint 320 millió tonna), az Egyesült Királyság (több mint 250 millió tonna) felel. Bulgária és Románia is jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel, mintegy 180 millió tonnányit, Magyarország azonban még a kevésbé szemetelő országok közé tartozik évi 17 millió tonnával.