HIRDETÉS
HIRDETÉS

Uniós projektek fény és árnyoldalai

Sütő Éva 2018. április 06., 12:21 utolsó módosítás: 2018. április 07., 16:58
HIRDETÉS

Az uniós projektek nagy része nem a kelet-európai országokra van szabva. Ezt elsősorban olyan létesítmények bizonyítják, amelyeknek semmi gyakorlati hasznuk nincs. Ilyenekből a Partiumban is akad bőven. Szerencsére több olyan kisrégió is kapott felzárkózási esélyt, amelyek évszázados lemaradást hozhattak be.

Schengeni csatlakozásra vár az uniós projektből megépített határátkelő út a Bihar megyei Érkenéz és a magyarországi Bagamér között Fotó: Makkay József

Az Európai Unióhoz való csatlakozás után az Interreg III.A. (Magyarország) és Phare CBC (Románia) programok folytatásaként, közös intézményrendszer és közös pénzügyi keretek alkalmazásával került megvalósításra a 2007–2013 közötti időszakban a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU–RO). A két ország szomszédos határvonalán kialakított együttműködés további folytatása pedig a RO–HU elnevezésű finanszírozás, amely a 2014–2020-as időszakot öleli fel.

A magyar–román határ menti területek közös gazdasági és társadalmi integrációja előtt 2007-ben nyílt meg az út, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta a programot szabályozó dokumentumot. A hétéves időszakban a határon átnyúló együttműködések fejlesztésére mintegy 248 millió euró állt rendelkezésre, amely részben az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), részben nemzeti forrásból tevődött össze.

Az együttműködési program átfogó stratégiai célja az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz a határ menti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében.

Nagyjából ilyen tervekkel indultak be ezek a projektek, amelyek esélyt adtak a sok kis szürke partiumi régiónak, hogy olyan infrastruktúrát kezdjen el kiépíteni, amely valamelyest megközelíti a 21. századi elvárásokat vagy legalább a demarkációs vonal túloldalát.

Régi fényében pompázik. A HU-RO pénzen restaurált ottományi Komáromi-kúria Fotó: Sütő Éva
Majd jó lesz valamire!

Partium négy határ menti megyéje (Szatmár, Bihar, Arad, Temes) már az első finanszírozási időszakban megpróbálta kiaknázni a lehetőségeket, hasznosakat és kevésbé hasznosakat egyaránt, azzal a jelszóval, hogy jó lesz valamire, csak építsük meg.

Az sem számított, hogy a szabadidőközpont például kikerült a mezőre.

A tucatszám épülő üzletkötő irodaházakban semmilyen gazdasági tevékenység nem folyik: ezek az úgynevezett inkubátorházak, amelyeket sok helyütt a mezőre száműztek. Ennek az lett a vége, hogy az elárvult objektumokat benőtte a gyom.

Ilyennek tudták be a Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Házát is, amely a Debrecen–Nagyvárad tengelyen jött létre, és amelynek már a neve is furán hangzik, bármilyen jóindulattal is állna hozzá az ember. A Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Háza című projekt vezetőpartnere a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a projektpartner Nagyvárad Város Önkormányzata volt. A projekt összköltsége mintegy 3,9 millió euró, amelyre a magyar fél 90 százalékos, a román partner pedig 95 százalékos támogatást nyert a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 pályázati keretéből.

Bihar megyében egy másik Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program nyertes pályázatban hat védett terület – a Fugyivásárhely melletti Nárciszok erdeje, az érolaszi Csíkos tó (közigazgatásilag Székelyhídhoz tartozik), a szalacsi Hideg-völgy hidrográfiai komplexum, Alsólugas környéke, az Érsemjén melletti ezüstperje-rét, illetve a révi Sebes-Körös völgye – szerepelt. Társult partner volt a Bihar megyei erdészeti igazgatóság, a Nagyváradi Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park, illetve a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség. Ennek a programnak a keretében jöttek létre azok a természetvédelmi központok is, amelyeknek kevés kivétellel (Szalacs, Érsemjén) alig van jelentőségük a térségben.

A komolyabb kistérségi beruházások

A korábbi ERFA projekteknek átütő erejük volt, ugyanis ezeknek köszönhetően sok kistelepülésen a százéves macskaköves utcákat vagy rosszabb esetben a földutakat leaszfaltozhatták.

Művelődési központokat építhettek, vagy kultúrházakat újíthattak fel. Így kapott új arculatot sok érmel­léki település is, Érkörtvélyes­től Érsemjénig, Szalacstól Értar­csá­ig Éradonnyal bezárólag.

A kétszeres gátavató után Székelyhíd utcáit elöntötte a víz Fotó: Sütő Éva

Vagy említhetnénk akár Kiskerekit is a hozzá tartozó Asszonyvásárával, vagy Érkeserűvel, de a Berettyó menti, illetve a Hegyköz falvai is ezekből az alapokból építettek maguknak emberhez méltóbb infrastruktúrát, bár ezek korántsem pótolják azt a százéves kiesést, amit Trianon okozott a gazdasági visszamaradásban.

Schengenre várva

Több millió eurót költöttek a határon átívelő közúti infrastruktúra fejlesztésére is. Románia schengeni csatlakozásának halogatása miatt azonban ezek lényegében hasznavehetetlennek bizonyultak. Az utakat annak reményében építették meg, hogy Románia már 2011-től csatlakozik a schengeni övezethez. Noha a mindenkori román vezetés szerint a csatlakozás valamennyi feltételét teljesítették, egyes tagállamok ellenkezése miatt Románia ma sem lehet része a térségnek. 

A Partium-szerte megépített átkelőkből (eddig tizenhatot terveztek) már vannak olyan útszakaszok is, amelyek kezdenek tönkremenni.

Teljesen elkészült egy kerékpárút a Szamos bal parti töltésén, amely Szatmárnémetit köti össze Csengerrel. Egy másik bicikliút Túrterebes és Magosliget között teremt közvetlen kapcsolatot. Az autóutak közül a Szaniszlót Ömböllyel összekötő út a leghosszabb –itt 11 kilométeren aszfaltoztak le egy olyan utat, amelyet a második világháború óta senki sem vehetett igénybe. Kész van továbbá a Szárazberket Garbolccal összekötő út is.

Bihar megyei kisközségek is bíztak a schengeni csatlakozásban, uniós támogatásból eddig három határon átívelő utat, nevezetesen az Érkenéz (Érsem­jén községközponttal) és Bagamér, Biharfélegyháza és Pocsaj, valamint a Körösszeg és Körös­nagy­harsány közötti szakaszt építették újra, de Szatmár megyéhez hasonlóan itt is épp az az 50–100 méteres határszakasz nincs leaszfaltozva, amely összekötné Romániát Magyarországgal, vagyis ezek az utak gyakorlatilag le vannak zárva. Tehát amennyiben nem létesítenek új határátkelőket, várhatóan az itteni infrastruktúra is csak arra lesz jó, hogy a szántóföldekre tartó nehéz mezei gépek használják közlekedésre.

A határőrség tájékoztatása szerint ezek az átjárók csak a szomszédos településeken zajló falunapok vagy más események alkalmával teszik lehetővé az átkelést. Hiába van tehát vadonatúj út, a környékbelieknek továbbra is kerülniük kell a hivatalos határátkelők felé, vagyis Biharban például csak Nagyszalonta, Bors, Székelyhíd vagy Érmihályfalva érintésével mehetnek át a szomszédba.

A Magyarországra vezető kerékpárutakat már a hivatalos határátkelők mentén építik: Nagyszalonta irányából elkészült a biciklisáv, de lesz Nagyváradról kivezető szakasz is. Míg a nagyváradi határrendészet tájékoztatása szerint a Bihar megyeiek tudomásul veszik, és tiszteletben tartják, hogy a vadonatúj aszfaltos út ellenére nem sétálhatnak át a határon, Szatmár megyében sokakat megtévesztettek a zöldhatáron átvezető utak.

Útavató Érkenéz és Bagamér között 2012-ben: a határátkelőt azóta sem tudják használni Fotó: Sütő Éva

A Szatmárnémetit Csengerrel összekötő kerékpárutat például elkészülte után rögtön birtokba vették a biciklisek, aminek több esetben bírósági eljárás lett a vége. A határsértés ugyanis bűncselekménynek minősül.

Balázsi József, Érsemjén polgármestere a napokban erősítette meg, hogy tavaly óta Bihar megyében szombatonként nyitva vannak az Érkenéz–Bagamér, Biharfélegyháza–Pocsaj, valamint a Körösszeg és Körösnagyharsány közötti átkelők.

Arad megyében további négy határátkelőt lehet használni szombatonként: a Kisvarjaspuszta és Dombegyház, az Ottlaka és Elek, valamint a Feketegyarmat és Dénesmajor közötti szakaszt, míg a Nagylak és Csanádpalota közötti határátkelő vasárnap 10 és 18 óra között tart nyitva. A Szatmár megyei Károlypuszta és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ömböly közötti átkelők között szintén szombaton nyílnak fel a sorompók. Schengen még mindig várat magára...

A projektek naposabb oldala

A Bihar megyei Szalacs község önkormányzata 2013-ban szintén HU–RO pályázat felhasználásával tett rendbe egy rendkívüli értékű műemléképületet Ottományban, a Komáromi Csipkés György egykori kúriáját. A projektet a Békés megyei Gyula városának vízügyi igazgatóságával hozták létre. Jelenleg a kúriához tartozó melléképületeket és a dendrológiai parkot finanszírozza a RO–HU projekt. Az eredmény több mint látványos.

Szintén Bihar megye 60 műemlékértékű fatemplomból Körös­gégény és Izsópallaga templomait restaurálták a határon átnyúló pályázatoknak köszönhetően. Aradon és Gyulán közös informatikai rendszerrel, telemedicinális és teleradiológiai felszerelésekkel gyarapították a képdiagnosztikai részleget, amelynek köszönhetően adatokat tudnak egymásnak továbbítani a kórházak.

De támogattak gasztrokulturális fesztiválokat (Nyíregyháza–Szat­már), közös hagyományőrző rendezvényeket (Szentanna–Elek), színházi előadásokat (Temesvár–Szeged) is. Utóbbi a Virtuális Színház–Kulturális Híd elnevezéssel az Európai Együttműködés Napja keretében jött létre. Az E-Theatrum projekt keretében szimultán színházi produkciókat mutattak be Temesváron és Szegeden. Ezeken kívül több száz kisebb-nagyobb lélegzetű projekt a nyolc határ menti megyét összekötő programban.

Említésre méltó még a Temesváron és Szegeden létrehozott kísérleti laboratórium, amely a hírtelen szívhalál okait kutatja, vagy a Nagyvárad–Gyula tengelyen kiépült árvízvédelmi létesítmény, amely a Fekete-Körös mentén hozott létre hidrológiai központot.

Nagyvárad és Berettyóújfalu között 6,2 millió eurós beruházással a Bihar megyei Borsot és Nagyváradot, valamint a magyarországi Berettyóújfalut köt össze egy 46,7 kilométer bicikliút, amely a maga nemében az eddigi leghosszabb ilyen közlekedési lehetőség.

Sem a helyzet magaslatán, sem a gáton

Még 2005-ben hat érmelléki település célzott meg több mint egymillió euró értékű Phare-programban meghirdetett projektet szelektív szemétgyűjtésre és feldolgozásra. A pályázat gazdája Érmihályfalva lett, a hulladék-feldolgozó telep is itt épült meg.

A pályázat lényege az volt, hogy Értarcsa, Szalacs, Kiskereki, Érsemjén és Érkörtvélyes települések szelektív hulladékát a mihályfalvi telepre kellett volna szállítani, ami már az elején befuccsolt, mert az említett falvak kiszálltak a projektből, a feldolgozó kapacitása ezáltal csökkent, így senkinek nem volt kifizetődő működtetése. Az objektum fiaskója és mindennemű viszontagsága a mai napig nem ért véget. Évekig őriztette az önkormányzat az mihályfalviak pénzén, majd hogy ne kelljen visszafizetni a befektetést, rendkívüli adót rótt az önkormányzat a lakosságra, a feldolgozót eltartandó, ami magyarán azt jelenti, hogy kettős szemétszállítási díjra kötelezték a lakosságot.

A szintén a HU–RO néven futó pályázati lehetőségeket kihasználva 2011-ben a Bihar megyei Székelyhíd városának önkormányzata Debrecennel közösen támogatásért pályázott az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz (ERFA). Székelyhídi részről a beruházást azzal a céllal indították, hogy felépítsenek egy úgynevezett lassító gátat, amely a Cser völgyében 54 hektáron, a Kiskútvölgyön pedig 150 hektáron gyűjti majd össze a vizet. A rendszer zsilipjeit az esőzéseknek és az olvadásoknak megfelelően lehetne vagy kellene nyitni-zárni, a gyűjtőterületen felgyülemlett vízmennyiség függvényében.

Irodaház a Létavértes felé vezető úton Székelyhíd határában Fotó: Sütő Éva

A gátrendszert az évek során kétszer is felavatták, viszont mind a mai napig nem működik rendeltetésének megfelelően. A városkát nem egyszer öntötte el a víz az üzembehelyezés óta.

Ezzel ismét visszatértünk a „csak legyen”jelszóval megépített hasznavehetetlen létesítményekre, amelyeket még sorolhatnánk Partium-szerte, ha lenne értelme. Látható tehát, hogy a befektetett eurómilliók nem mindig hozták meg a várt hasznot, illetve a várt eredményt, ugyanakkor a hasznavehetetlen beruházásokba azt is sokan belelátják, hogy minden folyamatban lévő projektből bizonyos önkormányzati kegyeltek százalékarányban részesülnek, ugyanakkor a polgármestereknek – akik hasonló pályázatokat tartanak „tűzben” – 25 százalékos ráadás jár az amúgy is nagy fizetésükre, méghozzá állandó jelleggel.

Egy másik hasznavehetetlen építmény: kiskereki szabadidőközpont a mezőn Fotó: Sütő Éva

 

A HU–RO és a RO–HU projektről dióhéjban
A pályázatokat több prioritási tengelyen keresztül támogatta az unió. Ebbe beletartozik a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra és a tömegközlekedéshez kapcsolódó fejlesztések a térségben, amely alapvető fontosságú a határon átnyúló személy- és teherforgalom és a megfelelő információáramlás javítása szempontjából. Mindezeken túl a prioritási tengelybe beletartozik a tiszta természeti környezet, mint mindenfajta emberi tevékenység alapfeltételének megőrzését és védelmét célzó beavatkozások is.
Az együttműködés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyét, Hajdú-Bihar és Bihar, Békés és Arad, valamint Csongrád és Temes megyéket érintette és érinti a második programozási időszakban is, amely 2020-ig tart majd.
A RO–HU megvalósítására a 2014–2020 közötti időszakban kerül sor, ez folytatja a román–magyar határ menti övezet együttműködésének támogatását, annyi különbséggel, hogy a program koordinálása átkerült Bukarestbe. A programot továbbra is az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza, amelyet a programban résztvevő két tagállam nemzeti társfinanszírozással egészít ki. A programon belüli pályázati felhívások során vissza nem térítendő támogatásban részesülnek olyan közös határ menti együttműködési projektek, amelyek ugyanazokat a prioritási tengelyeket célozzák, mint az előző hétéves időszak: együttműködés a közös értékek és források mentén, a fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése, a foglalkoztatás fejlesztése és a határon átnyúló munkaerőmobilitás támogatása, az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a kockázatmegelőzés és katasztrófakezelés, a határon átnyúló együttműködés támogatása intézmények és állampolgárok között.
A program teljes költségvetése, amely tartalmazza a nemzeti társfinanszírozásokat is, kb. 232 millió euró. Ebből az összegből kb. 189 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származik.

 

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS