Akadtak, akik sípokkal és villogó elemlámpákkal érkeztek Tusnádfürdőre, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemre és Diáktáborba, ahol kóbor kutyák helyett már a kóbor medve dukál. Az elszállított három „városlátogató” medve ellenére idén is akadt néhány szerencsés ember, aki személyesen találkozhatott a székelyföldi erdők királyával. Kedd este két koncert között a tábor felső bejáratánál lakmározott lelkesen az elcsent dinnyéjéből egy dörmögi, kollégája pedig hétvégén jobbnak látta tízméteres távolból a szállásig kísérni ismerőseimet, nehogy bántódásuk essen.
A közönség idén is változatos korosztályhullámzást mutatott a megvénült, büszke motorosoktól a lenge ruhás kismamákon át az egyetemisták két szélsőséges fajtájáig, akik közül az egyiket a kíváncsiság, a másikat a szomjúság hajt. Tejfölös szájszélek, bizonytalan egyensúly, paprikás-hagymás zsíros kenyér, jó koncertek és rohangáló közéleti emberek.
A politikai, kulturális, egyházi és gazdasági kerekasztal-özönből feltűnt egy többször is nyomatékosított felhívás a fiatalokhoz: gyereket kell vállalni!
S bár sok sátorlakó levigyorogta a konzervatív gondolkodás ihlette ötletet, tény, hogy az egyre fogyatkozó romániai magyarság problémáját egyelőre csak így lehet megoldani.
Az már csak természetes, hogy a román belpolitika is terítékre kerül Tusványoson, idén azonban akadtak, akik nyíltan kimondták, hogy a bukaresti hatalom a sikeresebb európai minták értelmes tartalom nélküli mímeléséből áll, pláne, hogy a modern román politika egész történelme a szervezett káoszra épül. Szerda délután rövid történelemórán futatták végig a román gaullizmus bukását, és jellemezték a hatalom jelenlegi megoszlását a Lórántffy Zsuzsanna-sátorban. Bakk Miklós politológus hangsúlyozta: az Alexandru Ioan Cuza által egyesített, modernnek nevezett román hatalom igazi európai társadalmi tartalom nélkül kezdte meg működését.
A 19. század derekán, a szűk elitből kialakult román pártok egyetlen célja a politizálás iparának fenntartása volt, azaz egyszerűen az államból élés vágya vezérelte a hatalmi szerepkör gyakorlóit.
Ettől a vezérelvtől a román politikum a későbbiekben sem tágított. Csúcsidején a Román Kommunista Párt 4 milliós taglétszámmal rendelkezett, a kelet-közép-európai kommunista pártok között a román volt a legnépesebb. S bár a tagság különösebb előjogokkal nem járt, így nagyobb ellenőrzés alá helyezhették a közéletről gondolkodókat. Bakk Miklós kiemelte, a kommunizmus Európa-szerte bekövetkezett hanyatlása Romániában korántsem volt olyan erős, mint a kontinens többi államában, ez pedig jelentősen meghatározza a mai pártideológiákat. Ezt a rendszerváltás után látványosan bizonyította a kommunista párt aktivistáiból kialakult ötös koalíció. Lucian Boia román történészt idézve, az előadó tömören jellemezte a jelenkori román hatalmat: a kommunizmus meghalt, a kommunisták túlélték.
– fűzte tovább a szót Székely István politológus. 2006-tól olyan együttélés jellemzi a rendszert, amelyben az elnök és a parlament álláspontja nem egyezik: ilyen felállásban a kérdés az, hogyan és milyen hatáskör oszlik meg a vezető pozíciók között. Székely István tömör összefoglalója szerint a 2001. szeptember 11-i, amerikai terrortámadás után nálunk is folyamatosan növelik a titkosszolgálatok szerepét és költségvetését. Az államelnöki hatáskörbe tartozó titkosszolgálatokkal szemben a DNA (Országos Korrupcióellenes Ügyosztály) szűkös jogköre miatt nem hallgathat le telefonbeszélgetéseket, nem ellenőrizhet e-maileket, tulajdonképpen a titkosszolgálati dossziék alapján indít eljárást, mindez pedig az elnöki hatalom megerősödését, stabilizálását támasztja alá. Mindemellett a pártokat működtető alapelv is jócskán hagy kívánnivalót maga után: a koalíciók ugyanis nem ideológiák alapján köttetnek, hanem azzal az egyetlen céllal, hogy az éppen legerősebb párt ellen szövetkezhessenek a kevésbé erősek. A pártokat klientelizmus jellemzi: a szervezet megvan, az ahhoz illő gyakorlati program azonban nincs, ráadásul új ideológiák köré épülő szervezetek sem jelennek meg csak a régiek új felépítésben.
A legutóbbi kormányválságra is egyszerű választ kaptunk: a zsákmányszerző politikát követő szociáldemokratáknál (PSD) ha sánta a vezér, lecserélik.
Molnár Zsolt volt miniszterelnöki tanácsos szerint a kormányváltás kizárólag a PSD-n belüli hatalmi harcról szólt:
a lényeg, hogy olyan személy foglalja el a kormányfői tisztséget, aki hűségesen konzultál Liviu Dragnea pártelnökkel. A következtetés egyszerű: az ilyen szervezetten kaotikus belpolitikai rendszerben nem csoda, ha egyre csökken a szavazni hajlandók száma. Az ország instabilitása ugyanakkor a külpolitika terén is nyilvánvaló: míg egyik kerekasztalon Radu Carp egyetemi oktató szerint nyilvánvaló Johannis Amerika-pártisága, addig Cristian Pîrvulescu politológus szerint Románia még mindig nem döntötte el, hogy NATO-tagsága felé vagy a Balkán-egyesítési hajlandóságot mutató Putyin-féle Oroszországhoz húz.
Az erdélyi magyarok 70 százaléka tartja magát vallásosnak szemben a magyarországiak ötven százalékával – hangzott el csütörtökön a Lőrincz Csaba-sátorban. Az idei Tusványoson erős hangsúlyt kapott a reformáció: igyekeztek ráébreszteni a közönséget arra, hogy a 16. századi, újító törekvések távolról sem csak az egyházat és a vallásos lelkületű társadalmi rétegeket érintik. A Biblia, s ezt követően minden más nyomtatott alkotás anyanyelven történő kiadása felbecsülhetetlen kulturális mérföldkő az európai nemzetek életében, ráadásul mind a kultúra, mind az egyház, de a tudni és művelődni akarás is személyesebbé vált, és így indult el az anyanyelven történő oktatás. A reformáció a hétköznapi társadalmi gondolkodás, a gazdaságpolitika területén is jelentős fordulatot hozott: az 1500-as évek előtt egyszerűen ördögtől valónak tekintették az anyagi kölcsönt, Kálvin János azonban elérte, hogy meglássák az értelmet és a hasznot a hitelezésben. A reformáció több mint vallás, hiszen, ahogy a muzulmán közösségek mindennapi életét meghatározza hitviláguk, úgy az európai embert is a keresztyénség sarkallja segítésre, stabilitásra, bizalommal és szeretettel teli hozzáállásra. Vallásosságtól függetlenül ezt a magatartásformát elődeinktől örököljük.
Az előadáson hangsúlyozták: a kereszténység nemcsak vallás, de mindennapi kultúra, amely akarva-akaratlan meghatározza az európaiak életét.
A pozitív értékek mellett azonban a legnagyobb hatalmat az egyháznak adó teokrácia államformájának neve is említésre került, valószínűleg csak történelmi kitérőként.
Czukor József magyar hírszerző, diplomata szerint azzal, hogy Donald Trump – a korábbi elnökök teremtette hagyománnyal szakítva – nem Berlinben, hanem Varsóban mondott beszédet, hangsúlyozva a keresztény értékeket – azaz Istent, a hazát és a családot –, nyilvánvaló az európai–amerikai barátság. Az előadók azt is hozzátették, hogy a NATO által kötelezett katonai fejlesztések során a közeljövőben mind a lengyelek, mind a magyarok amerikai hadifelszerelést fognak vásárolni. A jövő NATO-ja és Európai Uniója témájú előadáson ötletként felmerült, hogy az Európában gyártott amerikai hadigépek vásárlásával a megemelt védelmi költséget itthon, esetleg a visegrádi együttműködés (V4) területén belül kellene hasznosítani.
„Nincs A és B kategóriájú magyar, egy nemzet van, amelynek határon túli tagjai is teljes körű állampolgársági joggal kell rendelkezniük, mint az anyaországbeliek” – mondta Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes a hagyományos pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon. Előadásában a magyar kormány által a Kárpát-medencei magyar nemzetközösségeknek juttatott támogatások eredményeit emelte ki. Beszédében a családalapítás fontosságát is hangsúlyozta, hiszen „a jövőbeni segítő kéz mit sem ér, ha nincs kinek odanyújtani”.
A kerekasztalon kiderült, a Felvidéken, a Vajdaságban, Horvátországban és nálunk is egyre kevesebb a magyar.
A németországi diaszpóra képviseletében érkezett Klement Kornél kiemelte, Nyugaton az a jó magyar ember, akinek a gyermeke is magyarul beszél. „Sokunkat ma is Orbán Viktor talpnyalójának fognak nevezni, olyanok, akik az ítélet kimondása után magyar kormányi támogatásra pályáznak. Éppen ezért állok be határozottan a mellettem ülő kisebbségi képviselők sorába” – vallotta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
A szabadegyetem közéleti-politikai kínálatát gazdagította Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének és Porcsalmi Bálintnak, az RMDSZ ügyvezető elnökének pártvitája. Porcsalmi határozottan kijelentette, elvárja, hogy a néppárt a kisebbségek jogérvényesítéséért létrejött Minority SafePack kapcsán együttműködjön a szövetséggel. Hozzátette, a pártok közti egyeztetésen túl kell lépni, szerinte ugyanis rég itt van az ideje a konkrét cselekedeteknek.
Toró egy új egyeztető fórum szükségét látja, ugyanis „autonómiát együttműködés nélkül nem lehet elérni”.
Porcsalmi azt hangsúlyozta, az együttműködést csak úgy tudja elképzelni, ha mellőzik a jó magyar ember megítélésére használt jelzők az egymásra kiabálását. Az erdélyi románokkal való, elkerülhetetlen párbeszéd kialakításában mindketten egyetértettek, bár Toró T. Tibor kiemelte, a kormányváltáskor kialakult magyarellenes uszítás forrása elsősorban az erdélyi román pártoknál keresendő, ők ugyanis nem transzilvanista, regionalista politikusok, hanem a nacionalista bukaresti politikum regionális kihelyezettjei.
A szombat délelőttöt a kereszténydemokrata ideológia és a muzulmántéma uralta. Tőkés László hangsúlyozta, Tusványos a román–magyar párbeszéd helyszíne is kellene, hogy legyen, a bukaresti politikum azonban elzárkózik az eseménytől és a lehetőségtől. Úgy fogalmazott: örömmel látta Johannis nyitását a székelyek irányába, de sajnálja, hogy nem jelenhetett meg a szabadegyetem nagyszínpadán a magyar miniszterelnök előadópartnereként. Az európai parlamenti képviselő megemlítette a korábban terroristaként megbélyegzett, meghurcolt Beke Istvánék ügyét is, felszólítva a hungarofóbia ellen a jelenlévő, három-négy újságíróból álló román hallgatóságot, akik a kijelentés után a tolmácsok rossz fordítását kifogásolták. Orbán Viktor beszédében az egyre erősödő V4-ek szövetségét emelte ki, illetve határozottan kiállt a migrációval szembeni erős ellenállás mellett. A miniszterelnök szerint lehetetlen az integráció, ha két, alapelveiben ennyire különböző kultúráról van szó, mint a muszlim és a keresztény.
– tette fel a kérdést a miniszterelnök. Az elmúlt évek számadásával és a családbarát politika hangsúlyozásával hívta fel a romániai magyarok figyelmét a jövő évi választásokra. Ígérete szerint a jövőben az erdélyi szülők is megkapják gyermekeik után az új, magyar állami támogatást.
A miniszterelnök beszédét kétszer kifütyülni akaró nőt megcibáló néhány résztvevő pillanatnyilag ugyan aláásta a kereszténydemokrata hangulatot, a tiltakozó hölgy haját rángató csíkszeredai fotós utólag azonban bocsánatot kért meggondolatlan tettéért.
A népzenei dallamvilágot a hip-hoppal, raggae-vel, elektronikus zenével egyedien ötvöző Balkán Fanatikot a tusványosi közönség jó része nem ismerte, a koncert derekára tömörebbé sűrűsödött tömeg azonban azt bizonyítja, hogy a zenekarnak sikerült megnyernie a fesztiválozókat. Szabó Balázs Bandájára már jóval többen voltak kíváncsiak, ami a látható alázattal és kíméletes alapossággal játszó zenészeket tekintve nem csoda. Idén a szervezők az esti koncertek közötti rövid időt sem hagyták üresen: a Székely Legendárium egyre megnyerőbb, megható rajzfilmjeinek vetítésével szórakoztatták a türelmetlen ácsorgókat. Közben a sörmámoros közönségben szemünk előtt köttettek reggelig lélegző barátságok.
Esténként a fellépő zenekarokkal tartott közönségtalálkozókon kiderült, nincs zenekari demokrácia, ugyanis mindegyik együttesben van egy vonalvezető, aki, bár meghallgatja a többiek véleményét, a fő irányvonalat ő határozza meg. Így van ez a Beatricével is, amely hál’Istennek nem akar megöregedni. Pörgős, többezres tömeget vonzó, mindenkit megénekeltető, nemzeti összetartozást erősítő koncertet tartottak Tusványoson, bár arról épp ideje lenne leszokni, hogy a legjobb régi magyar zenekarnak tartsák magukat.
A Margaret Island koncertjén szinte láthatóan lefolyt az életigenlés és zenei öröm a színpadról. Az Anna and the Barbies nemzetközi színvonalhoz közelítő tempót diktált, a Skórpió pedig régi, idősödő barátokat hozott össze.
A Metallicán és Carlos Santanán felnőtt Kowalsky meg a Vega szinte a fulladásig sűrűsödő tömeget vonzott a koncertjére. A végtelenül szerény Kowalsky és zenésztársai néhol kellő nyersességgel emberségre és elfogadásra nevelő rap-rock zenéje/szövege ezreknek ismert itthon is: az életbe beleszeretett együttes pozitív energiáktól repedező felkiáltójelet tett a Tusványos végére.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.