Centenárium Facebook-jelekkel és puliszkával

Makkay József 2018. november 09., 18:18 utolsó módosítás: 2018. november 10., 11:56

Gyulafehérvár a centenáriumi ünnepségre készül. A román kormány bőkezű támogatásával új emlékmű és alapos területrendezésen áteső park fogadja majd a százezres ünneplő tömeget a vár előtt. Riportunkban annak jártunk utána, hogyan vélekedik erről a helyi magyar közösség, illetve mit őriz a város egykori magyar jellegéből.

Az egyesülés emlékműve látványterven

November első hétvégéje van: nyárias melegben sétálgató csoportok lepik el a vár utcáit, sok az idegen turista. A fiatalok zömében román gyerekek az ország különböző településeiről, csoportos kirándulások keretében buszokkal érkeznek. A vár parkolójának rendjét felügyelő őröknek már nincs hova újabb buszokat beengedniük, így a parkolón kívüli részekre próbálják irányítani a bebocsátásra váró járműveket. De kívül sem jobb a helyzet, mert a várral szembeni park és környéke fel van túrva: kevesebb mint egy hónappal a centenáriumi ünnepségek előtt hatalmas építőtelep a környék. Daruk, kavicsot szállító teherjárművek, járdaburkolathegyek és rengeteg por.

A munkások a 22 méter magas egyesülési emlékmű körül forgolódnak, amelynek az ünnepélyes átadása december elsején lesz.
Biztonsági őr szól rám, hogy ne tébláboljak a parkban, mert nincs megnyitva a járókelők előtt, és amikor mondom, hogy újságíró vagyok, megenyhül. „Szerintem egy-két héttel meg vagyunk késve. Ha beáll az esős idő, akkor még többel” – sommáza tömören helyzetüket, ami – a romániai viszonyokat ismerve – senkit nem lep meg. A százéves évfordulóra legalább százezer embert várnak az ország minden részéből, ami a helyiekkel együtt lehet akár 150 ezer is. „Akkor jöjjön!

Lesz ingyen túrós puliszka és sült hús”

– csettint hunyorogva újdonsült ismerősöm, és továbbáll, mert az egyik mikrobusz besodródott az építőtelepre, nincs hova parkolnia.

Bebocsátás a várba. A várárok fölötti híd a négyszögletű történelmi erődítménybe vezet Fotó: Makkay József
„Magyar megszállás”

Jómagam szeretem Gyulafehérvárt, mert elbóklászom a magyar múlt hatalmas hagyatékában. Leszámítva a múlt században épült román katedrálist, minden épület a középkori magyar és osztrák múlt öröksége. Ezért is jár ide szép számban erdélyi magyar és magyarországi turista, ez Erdély egyik legrégebbi magyar városa. A város vezetősége a román, angol és német mellett magyar nyelven is nyomtatott ismertetőfüzetet és térképet a városról, de már elfogyott – mondja érdeklődésemre egy hölgy a vár turistairodájában, majd kezembe nyomja a román és az angol nyelvű változatot. Nem akarom elrontani a napomat, inkább nem nézek bele. De mégsem vagyok szerencsés, mert a nagy tumultusban hozzácsapódom egy Nagyszebenből érkezett középiskolai diákcsoporthoz, amely a római-katolikus székesegyház bejáratánál hallgatja vezetője tájékoztatóját. Már éppen továbblépnék, amikor a beszámolóból egy mondat üti meg a fülem:

„a templom a magyar megszállás idején épült, építése sok román jobbágy életébe került”.

Odébb egy gyulafehérvári magyar ismerősömmel találkozom, aki a várban dolgozik, és amikor elmesélem neki a hallottakat, legyint: a legtöbb román történelemtanár így gondolkodik. Ezt tanították nekik középiskolában és egyetemen, ezt mondják tovább a diákjaiknak. Arról is mesél, hogy a román gyerekek azért meg szokták kérdezni a tanáruktól, hogy melyik a legrégebbi román épület, és ilyenkor a pedagógusok a megközelítőleg kétezer éves római kori Apullum várat említik …
Mielőtt riportalanyomat, Marton József pápai káplánt, egyetemi professzort megkeresném, benézek a székesegyházba. Mátyás király édesapjának, Hunyadi János törökverő hősünknek a szarkofágján magyar nemzeti színű koszorúk állnak magyar turisták jóvoltából. Amikor pár hónapja erre jártam, egy magyar hölgy mesélte, hogy

mindig bejön egy helyi román asszony, és leveszi a magyar koszorúkat, helyébe pedig román trikolóros csokrot tesz.

A templom gondnoka pedig olykor napjában többször is visszahelyezi a magyar koszorúkat. Van, akit a magyar egyház felségterületén is sért a történelmi valóság. Ettől persze nyugodtan érezhetné románnak Hunyadi Jánost a románság, csak hagyja meg nekünk a lehetőséget, hogy mi magyarnak tartsuk.

A gyulák elfeledett sírja

A betegségéből éppen felépülő egyháztudós a Batthyáneum szomszédságában fekvő egyházi lakásában fogad, és egy órán keresztül beszélgetünk a város múltjáról. Hallgattam őt már turistavezetőként is: nagy tudású, a történelmet megszállottan szerető ember, aki Gyulafehérvár minden apró zugának ismeri a történetét. Így azt is tudja, hogy a több hullámban megejtett ásatásokkal hol és mit fedeztek fel, illetve hol és mit temettek vissza. Mert a föld megnyitása nagy meglepetéseket tartogathat azok számára, akik az ezeréves magyar múltról legszívesebben nem szereznének tudomást. Márpedig bármilyen gyulafehérvári ásatás csak azt hozhatja felszínre, amivel amúgy a román történészek is tisztában vannak, de a hivatalos történelemszemléletükkel össze nem egyeztethető tényeket inkább elhallgatják.
Marton József többek között arról mesél, hogy a mai székesegyház szomszédságában, a régi templom több éves feltárása során hatalmas tömegsírt találtak. Mivel a középkorban rendszerint a templomok körül temetkeztek, ez természetes jelenség is lehetne. Az viszont már nem az, hogy a hír hallatára az ortodox püspök azonnal kiment kísérettel beszentelni a „román ortodox csontokat”, holott nagy valószínűséggel egy román sem volt az elhunytak között. „A vízaknai szászok által megtámadott magyar települések 1277-es tömegmészárlásának a maradványait rejti a gyulafehérvári vár földje a katedrális előtt. Az ide menekülők közül mintegy kétezer ember lelte halálát a várban” – magyarázza a teológus.
De nem csak ebben érhető tetten a párhuzamos magyar–román történelemírás. Mintegy tíz éve

A román ortodox épületegyüttes az impériumváltás után, a 20. században épült Fotó: Makkay József

egy román régészcsoport a váron kívül feltárta az erdélyi gyulák kilencszázas évekbeli közös temetkezési helyét,

a sírokból keresztény jelképek is előkerültek, hiszen akkor már Zombor gyula megkeresztelkedett Konstantinápolyban, és megkapta a Stefanos, vagyis az István nevet 952-ben. A gyulák sírjának feltárása történelmi szenzációnak számíthatna, de eddig egyetlen tudományos írás sem jelent meg róla. A román történészek az egyház szűkebb vezetőségének is megmutatták a feltárt sírokat, jelezve, hogy egyértelműen magyar népvándorlás kori leletek ezek, a kolozsvári Zápolya utcában feltárt sírokhoz hasonlóak. Marton József úgy tudja, a felfedezésről rövidesen tudományos beszámoló születik. Gondolom, előbb véget kell érnie a nagy egyesülési ünnepnek, hiszen e fesztivizmusba nem illik „belerondítani” egy magyar hírrel.

Magyar fejedelmi segítség

Bármekkora csinnadrattával is kerüljön sor a gyulafehérvári ünneplésre, azt azért nem lehet elfeledni, hogy az „ősi román városba” a magyarok erdélyi megjelenése után legalább ötszáz évvel később jegyzik fel az első román jelenlétet: néhány ortodox szerzetesnek a 16. században építenek kolostort. Marton professzor szerint ez a kolostor hosszú ideig állt, mígnem a Ceausescu-rendszerben el nem tüntették, és helyébe egy impozáns templomot emeltek. Az építők szerint a régi kolostor hű mása ez, ami nyilván nem igaz.


A történelmi igazság az, hogy a környéken letelepedő románság minden segítséget megkapott Erdély magyar fejedelmeitől, hogy román nyelvű Bibliája és oktatása legyen.

Mint ahogy az is történelmi valóság, hogy a Báthoryakkal szemben lázongó székelyek segítségével Gyulafehérvárt elfoglaló Vitéz Mihály semmiféle román egyesítést nem ért el. Vendéglátóm szerint a fejedelmi kancellária Vitéz Mihály rövid uralkodása alatt is minden hivatalos iratot magyar nyelven bocsájtott ki, és a román történészek állítása ellenére a „román országrészek” egyesítőjeként számon tartott Mihály nem baráti beszélgetésre ment Moldvába, hanem rablóhadjáratban pótolta az uralkodásához szükséges kincstári javakat.

A római katolikus székesegyház az erdélyi püspökség ezer esztendejét hirdeti Fotó: Makkay József

Kérdésemre, hogy a várban miért csak osztrák katonák hű mását öntötték ki bronzból a turistasétányok mentén, Marton professzor szerint a román történelemszemlélet sokkal elfogadóbb az 1700-as években megjelenő osztrák jelenléttel, mint a magyarral. Az 1700-as évektől a románok is szellemi központjuknak tartották Gyulafehérvárt, hiszen itt alakul meg a görög katolikus egyház, amelynek képviselői elévülhetetlen érdemeket szereztek a nemzeti öntudat ébredésében. A sors iróniája, hogy a kommunista állam nyomására 1948 december elsején Gyulafehérváron olvasztják be a görög katolikus egyházat az ortodoxba. A két román egyház „egyesüléséről” szóló határozat ma is kritikátlanul olvasható az ortodox katedrális bejáratánál azt az érzést keltve a gyanútlan szemlélőben, mintha a görög katolikus egyházi elöljárók önszántukból szánták volna rá magukat e lépésre, holott többségük ekkor már a romániai politikai foglyok hatalmas táborát duzzasztotta.

Az ünnepi centenárium ké­szülődésének lázában az a megdöbbentő, hogy a hivatalos re­torika nemcsak a magyar történe­lemről nem mond igazat, hanem egymásnak is hazudnak, amikor a görög katolikus egyháznak az „egyesülésben” betöltött szerepét átírják az ortodox elvárások szerint. „A híres Gyulafehérvári Kiáltványt Iuliu Hossu görög katolikus püspök olvasta fel 1918. december elsején. A kommunisták házi fogságra ítélték egy ortodox kolostorban, és amikor az ötvenéves évfordulón arra kérték, ismét ő olvassa fel a proklamációt, ezt csak úgy akarta vállalni, ha régi püspöki minőségében teheti, amit a kommunisták elutasítottak. Így került ki a román történelemkönyvekből a IV. Károly királyunk által Hosszú Gyula név alatt beiktatott püspök szerepvállalása, és helyébe kapásból betették Vasile Goldișt, ami nem igaz” – magyarázza Marton professzor.

Hunyadi János nyughelye a székesegyházban: a sírt magyar nemzeti színű szalagok borítják Fotó: Makkay József
Kétszázalékos magyar kisebbség

Szerencsére a centenáriumi készülődés lázát helyi szinten nem lengi be az elvakult magyarellenesség. A város román vezetősége nem lát ellenséget a mintegy 1200 fős magyarságban, amely az ötvenötezres lélekszámú városnak mintegy két százaléka. A száz évvel ezelőtti nyolcezres városkának a fele volt magyar, a hatvanas évek második felének masszív betelepedése rövid idő alatt teljesen új helyzetet teremtett a lakosság nemzetiségi összetételében. Marton József szerint jó a kapcsolatuk a román polgármesterrel, aki mindig eljön, ha a magyar közösség meghívja valahova. És rendszerint bőkezű ajándékkal. Az persze más kérdés, hogy

a restitúció terén leállt az élet, a katolikus egyház nemcsak a Battyáneumot nem kapta vissza, hanem más épületeit sem.

Miközben a polgármesteri hivatal is perben áll több történelmi épület tulajdonjoga miatt a katonássággal, amely a rendszerváltás óta tartó három évtizedben nehezen vonul ki a várbeli épületekből.
Gudor Botond református esperes, gyulafehérvári szórványlelkész szerint a helyi magyarság tisztelettel, de kissé távolról szemléli a centenáriumi előkészületeket, a mindent elöntő fesztivizmust, ami a katolikusoknak sajnos nem adatik meg, mert a vár lakóiként ők akarva-akaratlan részesei ennek.
Miután egy nagyobb ünnepség keretében a centenárium kapcsán a magyar egyházakat is meghívták püspökségi szinten, kérdés volt, részt vegyenek-e. Végül is elfogadták a meghívást azzal a feltétellel, ha ők is elmondhatják véleményüket, amit a román vendéglátók elfogadtak. A református egyházat képviselő Gudor Botond gratulált az ünneplőknek, ugyanakkor beszédében felsorakoztatta azokat az érveket, ami miatt a magyarság nem tud együtt ünnepelni a románsággal. Az elmúlt száz év magyar sérelmei hosszú listát tesznek ki. „Végighallgatták mondandómat, és meglepetésemre a beszélgetések során megjegyezték, hogy panaszaimat diplomatikusan fogalmaztam meg, és a megállapításaim helyesek” – magyarázza a református lelkész, aki eredménynek tartja, hogy nem passzív ellenállással viszonyulnak az eseményhez, hanem aktív részvétellel és párbeszéddel.
Gudor Botond az előkészületekben csak kapkodást és túlhajszolt fesztivizmust lát. Amit súlyosbít, hogy olyan emlékművet akarnak felavatni december elsején, amely a románságot is megosztja.

Osztrák katona a várban. A magyar történelem számára „semleges” alakok népesítik be a turisták által kedvelt sétányokat Fotó: Makkay József

A Facebook jeléhez hasonló négy kereszt összekapcsolása egy olyan szoborkompenzációt eredményez, amelynek üzenete kérdéses.

Az emlékműtől a várban található ortodox katedrálisig haladó új üveghíd pedig szintén sokak számára vitatható beruházás.

A Batthyáneum továbbra sem magyar tulajdon. A római katolikus egyház nem kapta vissza az épületét Fotó: Makkay József

Az egyesülési szoborkompozíció mintegy 4 millió euróból készül el, ami az egyik legdrágább román emlékmű lesz a rendszerváltás óta. Magam is szemügyre vettem a fóliával leburkolt alkotást. Mögüle egy dolog látszik tökéletesen: a római katolikus székesegyház. Lehet, elsősorban emiatt nem lesz osztatlan sikere a felavatásakor.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

 
Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.