Párbeszéd az önrendelkezésért

Hírösszefoglaló 2015. december 19., 17:59 utolsó módosítás: 2015. december 19., 18:01
galéria

Az erdélyi autonómiamozgalom román és magyar képviselőinek az összefogását szorgalmazták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett brassói román–magyar kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Bakk Miklós politológus arra hívta fel a figyelmet a beszélgetésen, hogy a romániai társadalom széles rétegei érzik úgy, rés keletkezett a romániai politikai struktúrában, ahová új üzeneteket megfogalmazó szereplők törhetnek be. Hozzátette: az erdélyi autonómiát zászlajukra tűző mozgalmak strukturálódása folyamatban van. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke viszont úgy látta, a 2016 végén tartandó romániai parlamenti választásokig nincs már elég idő ahhoz, hogy az autonómiát vagy föderalizmust képviselő pártok megalakuljanak és megerősödjenek, így ezek várhatóan csak a 2020-as választások után „rúghatnak igazán labdába”. Adrian Szelmenczi újságíró, az ActiveWatch bukaresti emberjogi szervezet aktivistája arra figyelmeztetett, hogy az erdélyi autonómia híveinek gondolniuk kell Románia szegényebb régióira is, amelyek saját bevételeikből képtelenek lennének fenntartani önmagukat. “Nem szabad a föderalizmussal csak Erdélyt megcélozni. Üzenetet kell megfogalmazni a többi régió felé is” – jelentette ki az aktivista.

Az ActiveWatch munkatársa felszólalásában ismertette az elmúlt időszak magyarellenes ügyeit, amelyeket egyesületük révén rendszeresen monitorizálnak, s jelentéseikben rögzítenek. Rendszeresen és tervezetten zaklatják az erdélyi magyarságot – jelentette ki Szelmenczi, aki a székely zászló ügyére kitérve elmondta: a hatóságok nemcsak reklámzászlónak minősítették a székely szimbólumot, de kijelentették, hogy az sérti a románság nemzeti büszkeségét. Szelmenczi felszólalása végén elítélte a román államvezetés és igazságszolgáltatás ilyen jellegű túlkapásait. Hans Hedrich civil aktivista, a Neuer Weg Egyesület alelnöke úgy vélte: a föderalizmus lenne a román társadalom felnőttségi bizonyítványa. Arra is figyelmeztetett azonban, hogy ha Románia úgy tekint a föderalizmusra, mint a széthullás első lépésére, ez a jóslat beteljesítheti önmagát.

Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elnöke arra figyelmeztetett, hogy nem lehet olyan régiókat kialakítani, amelyeket a bennük élők nem éreznek magukénak. Szerinte Románia általában azt az elvet hangoztatja a székelyföldi autonómiatörekvésekkel szemben, hogy etnikai alapon nem lehet régiót létrehozni. „Ha egy régió minden egyéb kritériumnak megfelel, akkor etnikai alapon megtiltani sem lehet ennek a létrejöttét” – jelentette ki a PAT elnöke.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke amellett érvelt, hogy a jelenlegi román alkotmány is lehetővé teszi az autonóm régiók létrejöttét. Kijelentette, Olaszország is egységes államnak határozza meg magát, pedig autonóm területei is vannak. A tanácskozás résztvevői egyetértettek Bakk Miklós politológus javaslatával, hogy irányítsák rá a társadalom jelzéseire érzékenynek mutatkozó Cioloş-kormánynak a figyelmét az autonómiamozgalmakra. Fancsali Ernő, az EMNP kolozsvári elnöke egy még erőteljesebb közép-európai együttműködést szorgalmazott, valamint hangsúlyozta a visegrádi négyek s az ezekhez társulóRománia stratégiai szerepét atérségben. A néppárt politikusa felhívtaafigyelmet egy létező jelenségre, azerdélyi román és magyar társadalmak párhuzamosságára, mely helyzet megnehezíti a valós párbeszéd kialakulását.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.