Nobel-díjak: a sejtektől a molekuláris gépekig

Kádár Hanga 2016. október 16., 19:50

A tervek szerint október 13-án nevezi meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémia az irodalmi Nobel-díj nyertesét, és ezzel mind a hat idei díjazott ismertté válik. A kitüntetést december 10-én vehetik át.

Az idei Nobel-díjazottak közül elsőként Oszumi Josinori nevét jelentette be a svéd bizottság: a japán tudós munkásságát az orvostudományi kategóriában ismerték el. A japán kutató az autofágia, azaz a sejt saját anyagainak lebomlásával foglalkozik, s bár a jelenség már fél évszázada aktív kutatási terület, Oszuminak és csoportjának köszönhetően tudta meg a világ, hogy a sejtszintű emésztés milyen jelentős szereppel bír minden élettani folyamat során, például az éhezéshez való alkalmazkodás vagy a fertőzésekkel szembeni védekezés idején.

A fizika területén díjazottak is új fejezetet nyitottak a tudományágban: David J. Thouless, F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kutatók az anyag szokatlan állapotainak tanulmányozásáért érdemelték ki a Svéd Akadémia elismerését. Munkájuknak köszönhetően tanulmányozhatóvá váltak az anyag egzotikusnak számító halmazállapotai, mint a szuperfolyékony fázis vagy a mágneses vékonyréteg.

A Svéd Királyi Bank fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban alapított Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját idén a szerződéselmélet területén folytatott kutatásaiért az amerikai–brit Oliver Hartnak és a finn Bengt Holmströmnek ítélték oda megosztva.

Díj a kolumbiai békefolyamatért

Ötvenkét évnyi polgárháború után igyekszik békét teremteni Kolumbiában Juan Manuel Santos államfő, ezért érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat. A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány között dúló háború mára 220 ezer halottat követelt, és hétmilliónál több ember volt kénytelen elhagyni szülőföldjét az állandó fegyverropogás és emberrablás miatt. Santos a béke kialakítására építette kampányát: a 2000-es évekbeli ellentámadások meggyengítették a fegyveres lázadók erejét, így a FARC megegyezésre kényszerült. Santos és a Timochenko néven elhíresült Rodrigo Londoño Echeverri gerillavezér négy évig tárgyalt, míg végül aláírták a békeszerződést, mindezt azonban a voksolásnak is szentesítenie kellett volna. Annak ellenére, hogy az október 2-i kolumbiai népszavazáson egy hajszállal ugyan, de a lakosság nemet mondott az egyezményre, az elnöknek ítélték a Nobel-díjat. Mindkét fél ígérete szerint a tárgyalások folytatódnak. A Nobel-bizottság szerint ugyanis a lakosság nem a békét utasította el, hanem a szerződés bizonyos pontjaival nem ért egyet. A díj odaítélésével a kolumbiai tűzszünet véglegesítését támogatják.

Vegyészet: ipari forradalom a láthatáron

Irányított molekulamozgás, molekulaméretű tudományos gépek – ez a fejlesztés ért idén kémiai Nobel-díjat. A francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa a molekuláris gépek kutatásáért kapta az elismerést: a tudósok olyan, kontrollálható mozgású molekulákat fejlesztettek ki, amelyek energia segítségével hajtják végre feladataikat. A kémiai Nobel-díj idei kitüntetettjei a gépek miniatürizálásával forradalmasították a tudományágat. A molekuláris gépek irányába vezető első lépést Jean-Pierre Sauvage tette meg 1983-ban, amikor sikerült lánccá összekapcsolnia két gyűrűs molekulát. Stoddart pedig már molekulaméretű komputerchipet is készített. Végül Bernard Feringa létrehozta a molekuláris motort, mára nanoautót is épített. De milyen mérföldkövet sikerült ezekkel a fejlesztésekkel átlépni? A tudósok a molekuláris méretű szerkezetek kialakításával ma képesek befolyásolni az anyagi részecskék mozgását, s bár mindennek a gyakorlatban hasznos eredményét még nem látjuk, a fejlesztések evolúciója elkezdődött.

Magyar esélyesek irodalomkategóriában

Bár az irodalmi Nobel-díjat lapzártánkig még nem osztották ki – október 13-án fogják bejelenteni –, Nádas Péter és Krasznahorkai László Kossuth-díjas íróink, az eddigi évekhez hasonlóan, szintén szerepelnek a Nobel-esélyesek listáján. A névsort Ngugi Wa Thiong’o kenyai író, költő vezeti, mögötte a népszerű japán író, Haruki Murakami neve szerepel, akit évről évre a legesélyesebbek között találunk. A Ladbrokes fogadóiroda felsorolása szerint egyébként mindkét magyar író húszszoros pénzt érne a fogadóknak a díj elnyerése esetén. A listán egyelőre a tizenegyedik helyen álló Nádas Péter újságíróként is dolgozott. Regény, esszé, tanulmány, dráma és novella műfajokban egyaránt alkot, irodalmi tevékenységét eddig huszonnyolc szakmai díjjal jutalmazták. Irodalmi akadémiabeli tagtársa, Krasznahorkai László 1977 óta ír, szerkeszt, ugyancsak számos nemzetközi díjjal ismerték el eddigi munkásságát.

A legesélyesebbnek tartott Thiong’o korábban angolul alkotott, ma már kikuju nyelven írja esszéit, regényeit, színdarabjait. Sokan úgy tartják, szerepe akkora az afrikai irodalomban, mint amekkora Nelson Mandelának volt a harmadik világ politikájában. Haruki Murakami műveit Európa-szerte is kedvelik, a magány, a vágyódás és a szerelem témáiban íródott alkotásokat a mágikus realizmus, szürrealitás és egyedi humor hatja át.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.