Kinek nehéz az iskolatáska?

Demeter Zsuzsa 2015. szeptember 11., 16:26 utolsó módosítás: 2015. szeptember 11., 16:31

Szeptember 14-én újra becsengetnek. Erdély-szerte 35 ezer óvodás, 28 ezer középiskolás, 160 ezer 1–8. osztályos diák és 11 ezer pedagógus kezdi magyar nyelvű vagy tagozatos intézményben az új tanévet. Az eddigi évekhez hasonlóan az idei sem ígérkezik zökkenőmentesnek: hiányzó tankönyvekkel, leépítésekkel kezdődik az iskolai év.

galéria

A romániai magyar iskolák számára már második éve szervezetten, ünnepi keretek között nyílik az új tanév. Míg tavaly a csíksomlyói kegytemplomban, idén a kolozsvári Farkas utcai református templomban szeptember 12-én 11 órától kezdődik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezésében zajló országos tanévnyitó ünnepség.

„Hétköznapi” gondok szülőknek

A hasonló lélekemelő pillanatokra, valljuk be, gyereknek, szülőnek egyaránt szüksége van: az év egyik, iskolásnak, óvodásnak, aggódó szülőnek talán legfontosabb napja egyben a legnehezebb is. A hosszú, nyári vakáció után újra meg kell szokni a reggeli felkelést, a katonás programot, csöppnyi ovisokat, iskolásokat lélekben felkészíteni az új környezetre. A szülők hozzászokhattak, hogy a szakminisztérium illetékesei évről évre „enyhítenek” a tanévnyitó izgalmán, ezúttal az egészségügyi minisztérium közleménye bizonytalaníthatta el őket. Eszerint nem kötelezhetik a szülőket a megszokott orvosi vizsgák elvégeztetésére, az intézmények orvosi bizonylatok nélkül is kötelesek fogadni az óvodásokat, kisiskolásokat. Ennek ellenére a legtöbb óvoda kéri a szülőket: ha lehetséges, vizsgáltassák meg a gyerekeket, elsősorban saját csemetéik érdekében. Mit tehet hát a szülő – miniszteri rendelet ide vagy oda, amelyről amúgy nem kaptak hivatalos átiratot az igazgatók –, elvégezteti az immár nem kötelező orvosi vizsgálatokat.

Katasztrófaturizmus az iskoláig?

De egészen hétköznapi kérdésekkel is szembesülniük kell szülőknek – elsősorban a nagyvárosban lakóknak. Kolozsvár belvárosát például a nyári hónapokban is járhatatlanná tették az útfelújítási munkálatok, Emil Boc polgármester ezért módosító javaslattal rukkolt elő, növelve az amúgy sem kis káoszt: a város központjában lévő iskolák ne reggel nyolckor kezdjék a tanítást, hanem 8,15-kor, 8,30-kor és 8,45-kor. Ezzel elkerülhető lenne a reggeli, katasztrófahelyzetre hasonlító dugó, hiszen mindenki más-más időpontban vinné csemetéjét iskolába. S hogy a szülők ne szembesüljenek a parkolás nehézségeivel, a tanintézmények jelöljenek ki egy-egy személyt, aki az autókból kiszálló gyerekek hadát az osztályokba kíséri – indítványozta Boc. Az ötlet nem ördögtől való, kivitelezése azonban várat magára, mivel érdemi egyeztetés a tanfelügyelőséggel, az iskolákkal egyelőre nem történt. Marad hát a reggeli több kilométeres dugó, s az izguló gyerek, aki esetleg már az első nap kénytelen elkésni az iskolából.

Ellehetetlenülő oktatás?

De mindez csak az érem egyik, bár nem kevésbé fontos oldala. Az iskolák vezetői számtalan újabb nehézséggekel kénytelenek szembenézni, amelyekről a gyerekek, szülők többnyire csak a sajtóból értesültek. Legalábbis hétfőig. Kérdéses például egyelőre, megérkeznek-e időben a tankönyvek, lesz-e elegendő pedagógus, adminisztratív személyzet, hiszen egy friss kormányrendelet további kurtításokra kötelezi az intézményvezetőket, ellehetetlenítve a kisebb létszámú iskolák működését, a minőségi oktatás biztosítását. Ez ellen tiltakozott az RMPSZ is állásfoglalásában, elsősorban Hargita és Kovászna megyét érintette a minisztérium legújabb rendelkezése, mondja Burus Botond, az RMPSZ elnöke. „Egy falusi környezetben működő iskola nem hasonlítható a nagyvárosi iskolákhoz, sőt, Erdély magyar iskolái sem hasonlíthatók a déli megyék vidéki iskoláihoz. Ennek ellenére egyformán kezelnek minden iskolát, függetlenül a körülményektől, feltételektől. Az egységes elbírálás rossz a magyar nyelvű iskoláknak.”

Burus szerint a magyar többségű megyékben mintegy 500 tanügyi állás megszüntetését indítványozta a minisztérium. Az RMPSZ szerint téves és felelőtlen megközelítés a tanügyi állások számait az országos gyereklétszám alapján meghatározni, mivel az ország földrajzi és demográfiai helyzete, sajátosságai, a különböző kisebbségek helyzete jelzi, a hatékony működéshez ennél komplexebb normatívára lenne szükség. „Ebben az esetben nem tehetünk mást, mint hallatjuk a hangunkat, s arra biztatjuk az iskolák vezetőségét, hogy ne vállalják fel a kivitelezhetetlen csökkentések felelősségét, ésszerűsítési javaslataikat pedig szakmai érvekkel alátámasztva hozzák a szaktárca tudomására” – mondta az RMPSZ-elnök.

Célkeresztben a székelyföldi megyék?

Hasonló nézeteket vall Papp Mihály, a gyergyóremetei iskola igazgatója is. Az a kisebb gond, állítja, hogy nem érkeztek még meg kellő mennyiségben sem az első osztályos, sem a százalékos arányban megrendelt tankönyvek. „Értesüléseink szerint kézbesítésük folyamatban van, reméljük, időben meg is érkeznek, hogy hétfőn könyveket tudjunk a gyerekek kezébe adni” – mondja az iskolaigazgató. A késésért nem az iskola a felelős, ők időben elküldték a tanfelügyelőségre az igényeket: az elsősök integrálisan, a többi osztály számára százalékos arányban (25, 50 és 75 százalékos arányban) nyújthatták be a rendeléseket, attól függően, mennyi időre van kiadva a diákoknak a tankönyv.

A remetei intézményvezető sokkal nagyobb problémának tartja az újabb leépítési hullámot. A tanévet még el tudják kezdeni, a fejadagos rendszerben megszabott pénzkeret eddig megérkezett, a továbbiakban azonban már nem tudja, hogy az új leépítések függvényében megkapják-e az iskola működtetéséhez szükséges pénzt. „A nyáron érkezett olyan hír is, hogy zárolják a bérkeretet, mert a leépítések nem haladtak megfelelő ütemben. A remetei iskolát egyelőre ez nem érinti, de a leépítések következtében a Hargita megyei iskolák katasztrofális helyzetbe kerültek.”

Az elbocsátások leginkább az adminisztratív személyi állományt – azaz a nem oktató személyzetet (takarítónők, portások, mesterek stb.) és a kisegítő személyzetet (könyvelők, titkárok, adminisztrátorok, laboránsok, könyvtárosok) – érintik: Hargita megyében 161 állást kell megszüntetni, az intézkedés 89 iskolát érint. „Az iskoláknak ebbe sajnos nincs beleszólásuk, a tanfelügyelőség a gyereklétszám arányában építi le a személyzetet. Az iskolák csak az elbocsátandók számát kapják meg, s így teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a kisebb létszámú iskolák.”

Az október elsejétől alkalmazandó legújabb leépítési kulcs szerint egy fő kisegítő személyzet (titkár, könyvelő stb.) 163 gyerek után alkalmazható, nem oktató személy (fűtő, takarító stb.) pedig 65 gyerek után. Hargita megyében 15 iskola úszta meg a leépítési hullámot, köztük a remetei is, az igazgató ennek ellenére nem túl derűlátó. „Hasonló esetekben az iskola adminisztratív tanácsa dönt arról, kiket tudnak nélkülözni, de hát még így sincs elegendő létszámú személyzet.”

A gyerekfejadag utáni pénzelosztás nagyon nehéz helyzetbe hozza a kisebb iskolákat: függetlenül attól, hány gyerek van az osztályban, a tanítónőt mindenképp ki kell fizetni, a rendelkezésre álló keret azonban nem ugyanaz. „A kis létszámú iskolákat megfojtják ezzel a rendelkezéssel, Székelyudvarhely környékén például hatalmas káosz alakult ki, hat-hét iskolát is össze kellett vonni a szükséges gyereklétszám érdekében. A nagyobb iskolaközpontok, mint például a gyergyóremetei iskola, ahol 700 fölötti a gyereklétszám, egyelőre nincs különösebb probléma, de ez is csak idő kérdése” – rajzolja fel a jövőképet Papp Mihály.

Lehúzhatják a rólót?

A legújabb intézkedések azonban nemcsak a székely megyéket érintik károsan. A temesvári Bartók Béla Szórványoktatási Központ igazgatója, Erdei Ildikó elmondta: ha a tervezett leépítések életbe lépnek, ők lehúzhatják a rólót – semissé válhat, amiért az elmúlt években küzdöttek. A fejkvótarendszert embertelennek tartja az intézményvezető, több éve dolgoznak azon, hangsúlyozza, hogy óvodától középiskoláig biztosítsák a szórvány magyar nyelvű oktatását, hogy olyan pedagógusokat találjanak, akik hosszú távon is a pedagógusi pályában gondolkodnak. Az iskola szolgálati lakással és egyéb kedvezményekkel várja a fiatal, jól képzett oktatókat, még akkor is, ha a jelenlegi rendszerben igazgatóként nem sokat tehet azokért, akiket alkalmazni szeretne. „Idén sikerült teljes létszámú óvodai csoportot és előkészítő osztályt indítanunk, az ötödik osztályba olyan gyerekek is szép számmal bekerültek, akik a környező településeken laknak, s ahol a magyar nyelvű oktatás csak a negyedik osztályig biztosított. A kilencedik osztályt is két, különböző profilú félosztállyal indítottuk el, bízva abban, hogy az osztálylétszámok a jövőben növekednek. A körvonalazódó rendelkezés minden eddigi törekvésünket semmissé teheti” – mondja Erdei Ildikó. Ellehetetlenül a szórványoktatás, de a minőségi oktatás rovására is megy: „Választanunk kell, laboránst vagy informatikust alkalmazunk-e, miközben így is aprópénzért dolgoznak ezek a kollégák.” Erdei egyelőre várakozó állásponton van, várja a szakszervezetek lépéseit, s hogy a Temes megyei tanfelügyelőség milyen kulcsok alapján szabja majd ki a személyzet létszámát, miközben folyamatosan konzultál más intézményvezetőkkel. És reménykedik, hogy talán van kiút az útvesztőből.

A diákok mindenekfölött

Mindezek mellett vagy ellenére az iskolák igyekeznek minél kellemesebb környezetet biztosítani a diákoknak. Legtöbb helyen az ismerkedésnek szánják a hétfői napot – a kolozsvári Református Kollégium vasárnap három órakor istentisztelettel kezdi a tanévet, a hétfő reggeli áhítat után a gyerekek nem ülnek be rögvest az iskolapadba, mondta el az intézmény igazgatója, Székely Árpád. Órarendet kapnak, osztályfőnöki órájuk lesz lazább időbeosztással. Az óvodásokat jól felszerelt termek várják, elkészült az új játszótér is, nemsokára a sportpályát is bevonják biztonságosabb gumiréteggel, a gyerekek szabadtéri játszása tehát megoldott a kollégiumban. A tatarozási munkálatok befejeződtek az iskolában, a még hátra lévő tetőjavítás egy része már nem zavarja az oktatást. Az iskolakezdés előtti hétre azonban még bőven van tennivalójuk, a debreceni Református Kollégium két kamionnyi felszerelést, padokat, ágyakat adományozott az intézménynek.

Az adminisztratív személyzet helyzete számukra is gond, több kérvényt is benyújtottak már a tanfelügyelőségre, hogy engedélyezzék a bentlakás számára a takarítószemélyzet és a nevelők alkalmazását, de döntés mindeddig nem született, s a mostani leépítéseket elnézve az intézmény igazgatója teljesen tanácstalan. A szakiskolások számára nincsenek érvényes tankönyveik, az egyház pedig képtelen felvállalni és megoldani az intézmény minden gondját, szükség lenne a román állam támogatására is. Az igazgató ugyanakkor mindenképp pozitívumként könyveli el az oktatói testület helyzetét – óvodától általános és szakiskoláig, közép-iskoláig szakképzett tantestület várja a gyerekeket, akikből egyébként nincs hiány, rengeteg jelentkezőjük volt mind az óvodai, mind az előkészítős csoportba, s igyekeztek senkit sem elutasítani.

Ami a jelenlegi fejkvótarendszerben talán nem is olyan meglepő.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.