Harcban az uniós következetlenséggel

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Európai Polgári Kezdeményezéséhez hasonlóan a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését is elutasította az Európai Bizottság. Az EB honlapján közzétett nyilvános levélben a Bizottság jogászai arról tájékoztatják a beterjesztőket, hogy kezdeményezésük nem tartozik a bizottság jogalkotási hatáskörébe.

„Napirenden van a három oldalas indoklás részletes tanulmányozása. Az EB válaszlevelét az SZNT-vel együttmûködõ nemzetközi jogászok és más szakemberek bevonásával vizsgáljuk, ennek függvényében döntünk a további lépésekről” – mondta el lapunknak Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Szerinte az elutasítás a jogorvoslat-keresés elsõ állomása. Ha a szakértőkkel történő egyeztetés ezt indokolttá teszi, fellebbezést nyújtanak be az Európai Unió Bíróságánál, vagy eleve az ombudsmanhoz fordulnak. Harmadik lehetõségként az elutasítás indoklása alapján új Európai Polgári Kezdeményezést készítenek, és azt nyújtják be.

Izsák Balázs ellentmondásosnak tartja az Európai Bizottság döntését: megítélése szerint az EB annak ellenére kezelte kisebbségvédelmi kezdeményezésként javaslatukat, hogy nincs a szövegben ilyen célzatú utalás. Polgári kezdeményezésük a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére vonatkozik azon elv szerint, hogy a történelmi múlttal rendelkező európai régiók hatékonyabban képesek felhasználni a fejlődésükhöz szükséges uniós forrásokat. „Polgári kezdeményezésünk eleve nem eshet az Európai Bizottság hatáskörén kívül, hiszen az uniós szerződés 174. cikkelye részletesen foglalkozik az európai régiók kérdéskörével. Ennek harmadik szakasza az EB szempontjából prioritást élvező régiókat sorolja fel, külön kiemelve a gyéren lakott északi régiók, a szigetrégiók, az ipari átalakulás során hátrányosan érintett régiók, a határokon átnyúló régiók, és a turisztikailag fontos hegyvidéki régiók hatékonyabb támogatását. Már ebben a felsorolásban is helyet találhatunk Székelyföldnek, mint régiónak. Mi ezt a keretet akarjuk bővíteni, jogi garanciákat biztosítva a történelmi fogantatású régiók fejlődéséhez az európai kohéziós alapok révén” – foglalta össze Izsák Balázs törekvésük lényegét.

Az SZNT elnöke szerint az európai jogérvényesítéshez részletes tanulmányra lesz szükség, hogy statisztikai adatokkal, gazdasági kimutatásokkal bizonyítsák: a román állam – az európai kohéziós alapok eltérítésével – eleve hátrányos helyzetbe hozta  Székelyföldet. A dél-erdélyi régióhoz tartozó székelyföldi megyék a rendszerváltás óta a legszegényebbek, ide jut a legkevesebb pénz mind a román állami, mind az uniós alapokból. Ezt nyilvánvalóvá kell tenni az unió döntéshozó fórumai előtt is, szögezte le az SZNT elnöke.