Fél évszázad a Folkudvarban – július végéig tart a balatonfelvidéki Művészetek Völgye Fesztivál

„Táncház 50” címmel vesz részt a Hagyományok Háza a Művészetek Völgye idei, július 22-én megnyílt rendezvénysorozatában. Az elnevezés szimbolikus: 2022-ben 50. évfordulóját ünnepli a táncházmozgalom, 1972. május 6-án rendezték meg a budapesti Liszt Ferenc téren az első táncházat négy budapesti táncegyüttes részvételével. Ma már világszerte tartanak rendszeresen táncházakat, folkkocsmákat, ahol élő zenére néptáncot táncolva szórakozik sok száz, vagy akár ezer ember.

A táncház messze nemcsak egy szórakozási forma, hanem mostanra a harmadik, lassan a negyedik generációt megmozgató létforma, a mindennapokat strukturáló gondolkodás, sokaknak megélhetés és sok százezer ember számára egy életre szóló hobbi és elköteleződés.

A táncházmozgalom nemcsak zene és tánc, magába foglalja a népi kézművességet és a belőle ihletet kapó iparművészetet, az élőszavas mesemondást, a népi gasztronómiát, a népi gyógyászatot, mindazt a tudást, amit az önellátó gazdálkodó falusi emberek bírtak és adtak tovább apáról fiúra, anyáról lányára. Hogyan tudott sikeres lenni a falusi közegéből kiemelt hagyományelem ennyi időn keresztül? Mi a vonzó elődeink táncában és zenéjében, ami újabb és újabb generációkat ejt rabul? Milyen egy jó táncház és hogyan lehet akár több száz évvel ezelőtt született zenére és tánclépésekkel ma mulatni? Hogyan formálta a táncházmozgalom az értelmiség érdeklődését, fordította saját kultúrája felé a figyelmet, milyen hatásai voltak ennek? A táncházból kiinduló néphagyomány felé fordulás miként hatott a társművészetekre? Hogyan tud mintául szolgálni hagyományaink ilyen formájú éltetése más népek számára is? Mind megannyi kérdés, amelyek jó részére választ kaphatunk a Hagyományok Háza Folkudvarában Kapolcson.

A már sok éve megszokott módon

idén is lesz kézművesfoglalkozás, tánc- és énektanítás, szabadegyetem-beszélgetések, mese, folkkvíz, és persze táncház hajnalig. Az esti koncertek fellépői között az elmúlt 50 év kimagasló zenekarai, zenészei fordulnak meg,

többek között Berecz András, Sebestyén Márta, a Muzsikás Együttes, a Tükrös, a délszláv zenét játszó Vujicsics, a moldvai csángókat képviselő Petrás Mária a Tázlóval és a cigányzenét játszó kiváló Khamoro Budapest Band. Erdélyből érkezik a Heveder és az Üver zenekar, és ahogy már megszokhatták, a tiszta forrást képviselő mesterek, így a csodálatos hangú Hideg Anna Ördöngősfüzesről, aki ezúttal több udvarban is megfordul ízes meséivel. Most először kézműves mester is érkezik az udvarba, egy kalotaszegi bujkakészítő asszony, a nyolcvanesztendős Varga Erzsébet.

A tavalyihoz hasonló módon, egy külön helyszínen működik a Hagyományok Háza népi játéktere, a Fűz Népi Játéktér, amelynek fából és fűzfavesszőből készült ügyességi játékai biztos, hogy garantált szórakozást nyújtanak az egész családnak. A kosaras népi körhinta elröpíti a gyerekeket a régi világ megidézett vásári hangulatába, az udvarba belépve a Hangszer Barkácsda kézműves asztalánál szárdudát készíthet magának a betérő.

Az 50 éves évforduló kapcsán új témaként lesz jelen az udvarban az irodalom és a népművészet nagy múltra visszatekintő kapcsolódásának felidézése, ezzel is megmutatva azt az élénk figyelmet, ami a 70-es években az induló táncházmozgalmat kísérte az értelmiség részéről, elég csak olyan neveket itt megemlíteni, mint Csoóri Sándor, Nagy László, vagy Illyés Gyula.

És ha már 50 év, akkor ez megér nagyszínpadi produkciót is,

26-án a 30 éves autentikus cigány zenét játszó Parno Graszt és vendégei, többek közt Pál István Szalonna minden valószínűség szerint táncra perdítik a közönséget,

amelyet az őket követő Aurevoir zenekar csak tetézni fog, ahol a Fonó zenekar közreműködésével megszólal az eredeti népzene és annak korszerű újragondolása is többezer ember előtt.