Erdélyi ízek kavalkádja Budapesten

Az erdélyi ízek és a különböző termékek iránti magyarországi igényt mutatja, hogy szaporodnak az Erdélyt bemutató rendezvények, kiállítások és vásárok. A legújabb, háromnapos erdélyi vásárra ismét sokan voltak kíváncsiak. A rengeteg magyarországi látogató mellett az anyaországba áttelepedett erdélyiek nagy táborából is sokan eljöttek, de jómagam számos német turistával is találkoztam.

A csarnok fősétányán kaptak helyet az erdélyi kiállítók, akiknek élelmiszertermékeiből nemcsak vásárolni, hanem kóstolni is lehetett. A korábbi erdélyi kiállításokhoz hasonlóan ezúttal is a sajttermékeket és a pálinkákat – azok közül is az áfonyásakat – övezte nagy érdeklődés. Színes termékkínálatot hoztak az erdélyi termelők: számtalan tea, székely fűszerkeverék, mindenféle méz és sajt (érlelt fűszeres, diós, paprikás, szarvasgombás stb.), székelyföldi töltött káposzta, biotermékek (méz, virágpor), parajdi só, lekvárok, házi szőttesek és bőrből készült kézműves termékek tették a megszokottnál mozgalmasabbá Budapest és egész Kelet-Európa legszebb vásárcsarnokát.

A kiállított termékek között olyan kuriózumokat is találhattunk, mint a rózsaszirom- vagy bodzavirágos rebarbaralekvár, de a csipkebogyó lekvár sem mondható minden élelmiszerüzletben megtalálható terméknek.

A különlegességek sorába kívánkozik a rókagombás zakuszka, a torokbalzsam vagy éppen a fahéjas akácméz is.

A standok között járva számtalan külföldi turistát láttam, akik nagy érdeklődéssel kóstolgatták az erdélyi termékeket. Egy német turista például az egyik méztermelő standján végigkóstolta a teljes választékot a repce-, a havasi, a virág- és a málnamézből, a végén pedig kisebb készletet vásárolt magának.

Mózes Tamás családi vállalkozásával érkezett Székely­udvarhelyről a budapesti kiállításra és stílusosan székelyruhába öltözve árulta sajátkészítésű kecske- és bivalysajtjait. Kérdésemre elmondta, az udvarhelyszéki Kénoson tartja állatait, ott állítja elő a sajtot. A sajtfélék mellett erdei gyümölcsből készült szörpökkel és lekvárokkal is kedveskedett a vásárra kilátogatóknak. A körülötte forgó vendégseregből is látni lehetett, mekkora a sikere: estig nem volt megállás. Mózes szerint mindenképpen megérte megjelenni a vásáron. Ha teheti, akkor a következő alkalommal is jön, mert kiváló lehetőség a budapesti vásár az erdélyi termékek népszerűsítésére. Ő negyedik éve vesz részt a magyarországi rendezvényen.

Szinte Edit főszervező szerint az esemény sikertörténetnek számít.

„Az Erdélyi Napokon nem vonultattuk fel az összes sztereotípiát, amely Erdély kapcsán felmerül az emberekben. Nem az erdélyi virtusra törekedtünk, itt a termelők állnak a középpontban. Célunk, hogy ismeretségek, barátságok és nem utolsósorban üzleti kapcsolatok alakuljanak ki az erdélyi és magyarországi magyarok között. A vásárcsarnokba látogatók közvetlenül ismerhették meg azokat az embereket, akik a késztermék mögött állnak. Elbeszélgettek egymással és megismerték egymást. Sikeres, sok látogatót fogadó rendezvény volt a 10. Erdélyi Napok is” – fogalmazott lapunknak. Jövőre ugyanitt folytatják.

Az Erdélyi Napok szervezőinek azért sincs könnyű dolguk, mert sokan és sokféle erdélyi fesztivált hoztak tető alá az utóbbi időben. Idén májusban a Székely napok rendezvénysorozat várta a látogatókat, szeptemberben a Transzilvanikum fesztivál, majd a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon kínáltak minden eddiginél nagyobb felhozatalt erdélyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből. És egy hónap múlva, novemberben újabb erdélyi seregszemle várja Budapesten a látogatókat: a Székely Termékek Vására.

Az erdélyiek rendezvényét ezúttal is Keresztes Ildikó népszerűsítette a leghatározottabban, akiről köztudott, hogy marosvásárhelyi származású előadóművészként mindig szívesen segít „az otthoniak” rendezvényeinek népszerűsítésében.