A klímaváltozás következménye a kiszámíthatatlan nyári időjárás

Bár eddig hosszan tartó kánikulában nem volt részünk, az előrejelzések szerint idén sem ússzuk meg a forróságot. A meteorológusok munkája különösen nehéz, a klímaváltozás ugyanis egyre inkább a feje tetejére állítja Európa időjárását is. A román Országos Meteorológiai Intézet még a nyár elején tette közzé elemzését a meleg hónapok időjárása kapcsán. A szakemberek szerint júliusban a középhőmérséklet az átlagnál valamivel nagyobb lesz továbbra is, főként az ország déli, délkeleti és nyugati térségeiben. Bár erőteljesen Románia déli és délkeleti régióiban érezhető az évről-évre egyre növekvő középhőmérséklet, a további térségekben elviselhetőbb, az átlagoshoz közeli nyári idő várható, s

bár májusban száraz nyarat jósoltak, ez eddig nem vált be. Július utolsó hetében záporok, zivatarok várhatóak az egész országban, hevesebb viharokra harmincegy megyében lehet számítani,

többek között Kovászna, Brassó, Hargita, Szeben, Arad, Hunyad megyékben, Kolozs megye délnyugati, délkeleti részén. Ugyanakkor a hevesebb időjárást is csak futó viharnak jósolják. Július végén a déli megyékben harminc fokra is felugorhat a hőmérő, a középső és északi, északkeleti térségben 23-28 Celsius fokban strandolhatunk. Augusztusban azonban az átlaghőmérséklet az egész országban az éghajlati normák fölé emelkedik, így a legmelegebb nyári hónapban úgy tűnik, idén sem ússzuk meg a 30 és 40 Celsius fok közötti kánikulát. Az időjárás azonban továbbra is ingatag marad, a meleget hirtelen jövő, kiszámíthatatlan, ám rövid viharok kísérhetik majd, így kisebb esőzések augusztusban is várhatóak. A bolyongós, felhős idő ezentúl sem kerüli el Romániát a nyáron.

A vakációzni indulóknak többnyire kedvez a kontinens idei nyara: bár Európa-szerte gyakran számíthatunk esőzésekre, ködre, az előrejelzések szerint ezek nem tartanak huzamosabb ideig, a középhőmérséklet átlagosan 20 és 28 fok között alakul majd. A kimutatások szerint földrészünkön az elmúlt tíz évben augusztus első hetében, illetve 20-tól ugrott fel a hőmérséklet 30 fok fölé –ez valószínűleg az idén is hasonlóan alakul. A legmelegebb idén Romániában, Spanyolországban, Olaszországban, Bulgáriában, Görögországban, Máltán, a délszláv államokban és Cipruson lesz, de Magyarországon is 30-35 fokot jósolnak. Az időjárást tekintve idén a legnagyobb meglepetést a skandináv államok okozták: miközben nálunk eddig májusban és áprilisban melegebb hőhullámok érkeztek, mint a nyári hónapokban, addig az észak-európaiak izzadnak a kánikulában.

A klímaváltozás következményei miatt gyakorlatilag feje tetejére állt az időjárás:

Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Észtországban is átlagosan 32-34 fokot mérnek már egy hónapja. A Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területnek, az úgynevezett polar vortexnek a hideg, nagy tömegű levegőt kellene az északi térségben tartania, a jelenség azonban évről évre gyengül, a szakemberek többsége szerint a globális felmelegedés következtében. Az ingatag polar vortex miatt a sarkkör környéke felmelegszik, míg a hideg levegő onnan kiáramlik, ezért is volt nagyon kemény a tél legutóbb Észak-Amerikában, illetve ezért van forróság jelenleg a skandináv térségben. A Stanford Egyetem kutatói komoly erőfeszítésekkel azon vannak, hogy részleteiben megértsék a polar vortex körüli légköri mozgásokat, ugyanis minél többet tudnak a ciklonszerű viselkedésre is képes időjárási jelenségről, annál hitelesebben meg tudják majd jósolni a hőmérséklet várható szélsőséges ingadozásait.