A kötelező román nyelvhasználattal ,,kínozzák” Moldova Köztársaság kisebbségeit – interjú Victoria Furtună államelnök-jelölttel

– Hogyan tekint a moldovai-román kapcsolatokra? Miként kommentálja azokat a véleményeket, melyek szerint a két ország egyesülése biztosíthatná Moldova uniós integrációját? Egyetért az egyesülési törekvésekkel?

– A Romániával fenntartott együttműködésünk gazdasági, szociális és kulturális kapcsolatokra alapszik. Hangsúlyozni szeretném, hogy Moldova Köztársaság egy szuverén, független és semleges ország, amit a jövőben is meg kell őrizni. Támogatjuk a Romániával kiépített baráti és gazdasági kapcsolatokat, ezzel együtt azonban független országként kell fennmaradnunk, anélkül, hogy Románia részévé válnánk. Nem helyénvalóak azok a vélemények, hogy Moldova Köztársaság európai uniós tagsága a Romániával való egyesülés nélkül elérhetetlen. Meggyőződésem, hogy saját erőnkből és tudásunkkal is kivívhatjuk az uniós tagságot, anélkül, hogy területileg Romániával egyesülnénk.

– Hogyan látja Moldova Köztársaság jövőjét a következő tíz esztendőben? Van-e esély arra, hogy az Európai Unió felgyorsítsa a csatlakozási folyamatot? Azért kérdezem, mert Moldova helyzete leginkább Albániára és Koszovóra hasonlít: a nyugat-balkáni országok csoportjának tagjaként hiába kaptak csatlakozási igéretet, az integrációs előkészületek hosszú évek óta egy helyben topognak.

– A nemzetközi és az ukrajnai helyzet figyelembe vételével – véleményem szerint –, Moldova Köztársaság európai uniós csatlakozása tíz éven belül megoldható. Ennek azonban az az előfeltétele, hogy az ország élére olyan politikusok kerüljenek, akik Moldova Köztársaság gazdasági felemelkedéséért tesznek, és korrekt csatlakozási tárgyalásokat folytatnak. Ha Moldova Köztársaság nem avatkozik be más országok külpolitikájába, meg tudja őrizni semlegességét – nem tagozódunk be egyik katonai tömbe sem –, meggyőződésem, hogy 10 éven belül az Európai Unió tagja leszünk. Transznisztria és a Gagauz Autonóm Tartomány ügyét úgy tudjuk sikeresen rendezni, ha a politikusok megfelelő integrációs lehetőséget biztosítanak e tartományok számára. Uniós felzárkózásunk előfeltétele az ország gazdasági megerősödése, a jogállamiság, és azoknak a jogoknak a biztosítása, amelyeket az Európai Unió elvár tőlünk.

– Maia Sandu köztársasági elnök asszony a Gaguz Autonóm Tartománnyal szemben megszorításokat, korlátozásokat vezetett be. Hogyan vélekedik a pénzügyi megszorításokról és Gagauzia baskánjának a kinevezése körüli időhúzásról?

– A köztársasági elnök asszony már négy éve áthágja alkotmányos kötelezettségeit Gagauzia kormányzójának kinevezéséről, erről alkotmányunk 10. szakasza rendelkezik. Gagauziát speciális törvények szabályozzák, amit az ország elnöke vehemensen elutasít. Maia Sandu ellenzi a gagauz tartományban élők szavazataival törvényesen megválasztott baskán hivatalos kinevezését. Az elnök asszony Iurii Dudi újságírónak adott interjújában kerek perec kijelentette, hogy számára nem fontos, mit ír elő a törvény: személyes döntése, hogy elutasítja a baskán kinevezését. A pénzügyi önrendelkezés ügyében az általam vezetett civil szervezet nemrég törvénymódosítást dolgozott ki, amely az állam beavatkozása nélkül helyben hagyná a begyűjtött adókat. Felkértük az ország összes helyi önkormányzatát, hogy véleményezzék törvénykezdeményezésünket. Amennyiben a többség támogatja, a Gagauz Autonóm Tartomány pénzügyi helyzete is rendeződni fog.

– Hogyan vélekedik a nemzeti kisebbségek helyzetéről, elsősorban az oroszul beszélő moldovai állampolgárokról? Mit kínálnak a nemzeti kisebbségek számára? Hogyan látja Transznisztria jövőjét?

– Tisztában vagyunk vele, hogy Moldova Köztársaság területén sok nemzeti kisebbség él, akik számos nyelvet beszélnek. A jelenlegi kormány alatt a kisebbségi jogok azonban komoly csorbát szenvedtek. A különböző nemzeti közösségek tagjait arra kényszerítik, hogy a tv-műsorokban és a közintézményekben – ahol saját jogaikat kell megvédjék – csak románul beszéljenek. A nemzeti kisebbségek tagjai ismerik ugyan a román nyelvet, de sokuk számára nehéz helyesen kifejezni mondandójukat. Ezzel szemben

Mivel a kormány nem tud eredményeket felmutatni, sikertelensége palástolására külföldi ellenségeket keres, és a kötelező román nyelvhasználaton lovagol, ezzel igyekszik elterelni az ország figyelmét a valós gondokról. Ma ez jellemzi a moldovai kormányt és az államfőt, és nem az, hogy tiszteletben tartsa minden állampolgár jogát ahhoz, hogy saját anyanyelvén beszélhessen.

– Milyen hibákat követett el az elmúlt években a Sandu-kormányzat?

– Államfőként Maia Sandu nem teljesítette ígéreteit, csupán a Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) elvárásait képviselte, amelynek korábban elnöke volt. Elmondható, hogy Maia Sandu idegen országok érdekeit képviseli, és nem Moldova Köztársaság állampolgáraiét. Visszaél hatalmával, az igazságszolgáltatást külföldi érdekek szolgálatába állította. A Sandu-kormányzat idején Moldova Köztársaság gazdasági ereje jelentősen meggyengült, az ország 38 milliárd lej fogyasztási hitelt vett fel, ami nem az ország gazdasági fejlődését szolgálja. Az államfő a nemzet valós hagyományaitól eltérő ,,értékeket” próbál meghonosítani az országban, amelyek idegenek Moldova Köztársaság állampolgáraitól.

– Ön milyen eséllyel szál versenybe az államfői székért, olyan körülmények között, amikor a hatalom részéről igen kemény kritikákat kapott? Rendelkezik nemzetközi támogatással?

– Miután otthagytam az ügyészséget – ahol 18 éven át dolgoztam –, a jelenlegi hatalom minden módon meghurcolt, de ismerve a törvényes lehetőségeket, sikerült elérnem, hogy hivatalosan is ejtsék az ellenem felhozott vádakat és bűnvádi eljárást. A társadalomnak bebizonyítottam, hogy a kormányzat nem az ország gazdasági felemelkedésén dolgozik, hanem a kudarcok elrejtése érdekében az enyémhez hasonló mondvacsinált eljárásokat indított.

Minden erőmmel azon dolgozom, hogy feltárjam és a közvélemény elé vigyem a kormányzati hatalom számtalan visszaélését. Választási esélyeimhez visszakanyarodva, az országban és külföldön is elég komoly támogatottsággal rendelkezem. Tartom a kapcsolatot az európai uniós tagországokkal. Budapesten – ahol jelenleg beszélgetünk –, arról folytattam tárgyalásokat, hogyan tudjuk Orbán Viktor magyar miniszterelnök békeüzenetét terjeszteni, és az Európai Unió lakósai számára megtartani a hagyományos értékeket. Ahogyan azt az alapítok elképzelték, az Európai Unió független, szuverén és semleges államközösség kell maradjon. Nem politikai, hanem gazdasági közösség. Ennek fényében meggyőződésem, hogy Moldova Köztársaság előbb-utóbb az EU teljes jogú tagjává válik.

– Hogyan látja a békefolyamat esélyeit a következő hat hónapban, vagy ez jóval hosszabb időt fog igényelni?

– Véleményem szerint az ukrán-orosz katonai konfliktus a közeljövőben véget ér. A Patrióták Európáért pártszövetség megpróbálja érzékennyé tenni a világ országait a diplomáciai kiútra a fegyveres megoldással szemben.

Ez reményt ad arra, hogy Moldova Köztársaság és Magyarország – mindketten Ukrajna szomszédaiként –, sokat tehetnek a béke érdekében. Sikeres együttműködést indíthatnak el az Európai Unió tagországaival. Miért mondom ezt? Reményre ad okot, hogy a Patrióták Európáért elkezdte ezt a folyamatot, ami lassan meggyökerezik az európai kontinensen. Más út nincs! Az uniós országok gazdasági összeomlás elé néznek, az EU állampolgárai morális, lelki és pénzügyi krízisben szenvednek, a fegyveres konfliktusnak tehát mihamarabb véget kell vetni.

Krivánszky Miklós