Lehull a vasfüggöny

Akinek kedve kerekedik, hogy sétát tegyen a magyar-osztrák határt övező erdőkben, nagy eséllyel rábukkanhat az egykori vasfüggöny – azaz a szétvágott drótkerítés – szanaszét szórt maradványaira.

„A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében” – jelentette ki Winston Churchill  1946. március 5-i fultoni beszédében. Ennek a képzeletbeli függönynek egy 250 kilométeres szakasza a magyar-osztrák határon választotta el a kommunista diktatúrában sínylődőket a szabad, civilizált világtól.

A vasfüggöny eleinte gyakorlatilag egy aknamező volt, amit két, faoszlopokra szegezett szögesdrót vett közre. Az említett határon 1949-ben építették meg, majd ezt a hevenyészett munkát betonoszlopokra rögzített szögesdrótkerítés váltotta, közte egy öt méter széles, félméterenként bakelittestű aknákkal teleszórt aknamezővel, felgereblyézett nyomsávval és járőrúttal kiegészítve. Később ezt is felszámolták, mert az eső többször is kimosta az aknákat a földből, ami Ausztriában több halálos balesetet, csonkolást is okozott. Az 1956-os forradalom fájdalmas bukása után úgy sikerült több százezer embernek átszöknie a határon, hogy 1955-ben éppen felszedték a régi aknákat, az újak telepítését pedig még nem kezdték el. A hetvenes évek elején végleg megszüntették az aknamezőt, ám a drótkerítésbe áramot vezettek.

1989. június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a televízió nyilvánossága előtt Sopronnál jelképesen átvágta az azt megelőző hónapokban felszámolt műszaki határzár – a vasfüggöny – erre a célra meghagyott mintegy tízméteres maradványát. Ez az esemény vált később a vasfüggöny elbontásának látványos jelképévé. A vasfüggöny lebontása után az események felgyorsultak: a Páneurópa-mozgalom augusztus 19-én a Fertő-tó mellett pikniket rendezett, s az ideiglenes határnyitást kihasználva mintegy kilencszáz NDK-állampolgár ment át Ausztriába. Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter NSZK-beli tárgyalásaik után felfüggesztették ugyan a korábbi magyar-keletnémet megállapodást, de a szovjet vezetéssel történt egyeztetés után szeptember 10-én Horn Gyula bejelentette a magyar kormány újabb döntését: szeptember  11-től a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó keletnémet állampolgárok kiutazhatnak olyan más országokba, amelyek hajlandóak számukra a be- vagy átutazást engedélyezni. Ezt követően, szeptember 11–13 között 12 ezer NDK-polgár ment Ausztrián át az akkori NSZK-ba.

Tavaly a soproni önkormányzat egy emlékkövet állítatott fel Horn Gyula és Alois Mock 1989. június 27-i vasfüggöny-átvágásának helyszínén.