Karl Landsteiner osztrák biológus és orvos 1868. június 14-én született. Születésnapja vált a véradók világnapjává, mivel az európai tudós fedezte fel 1901-ben az emberi vércsoportokat – ezért Nobel-díjat is kapott –, majd 1937-ben az Rh-faktort is ő azonosította tanítványával. Rövid biológiai alapvetés után a vércsoportok rendhagyó értelmezéseit vesszük górcső alá.
A rhesusmajom ajándéka
A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható antigének alapján kategorizálják. Ma 29 (!) ilyen rendszert tartanak számon, de vérátömlesztés során csak az AB0 és az Rh-rendszereket veszik figyelembe. Az AB0 rendszert Karl Landsteiner fedezte fel a bécsi egyetemen, miközben azt vizsgálta, hogy egyes betegek életét miért menti meg a vérátömlesztés, míg mások belehalnak.
Az emberek az AB0 rendszer alapján a 4 vércsoport valamelyikébe tartoznak: A, B, AB, és 0. A véradási szabály szerint senki nem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található, ugyanis azok antitestjei megtalálhatóak az ő vérében, így az AB-s mindenkitől kaphat, a 0-s csak 0-stól kaphat, viszont bárkinek adhat.
Az Rh-faktor vörösvértestek felszínén található, antigén, azaz ellenanyag termelését kiváltó sajátságú fehérje. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh–). Ezt is Karl Landsteiner fedezte fel, az elnevezés (Rhesus-faktor, vagyis Rh-faktor) pedig onnan ered, hogy először a rhesusmajom vérében sikerült kimutatni. Vérátömlesztés szempontjából az AB0 vércsoport rendszer után az Rh-faktor rendszer a legfontosabb, Rh– személynek ugyanis nem szabad Rh+ vért adni. A magyarok vércsoport-megoszlása: nagyjából 85 százalék Rh+ és 15 százalék Rh–. Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh–, ha mindkét szülőtől ilyen gént örököl. Az Rh-faktor ugyanakkor kockázati tényezőt is jelenthet terhesség során. A leggyakoribb vércsoport a világon a 0+ (38,25 százalék), ezt az A+ követi (34 százalék). További arányok: B+ 9 százalék, 0– 7 százalék, A– 6 százalék, AB+ 3 százalék, B– 2 százalék, AB– 0,75 százalék.
Kombinációk és kompillációk
A vércsoportok szerinti személyiségtípusok a japán kultúrában számítanak fontos információnak, de a Dél-Koreában és Tajvanon is népszerű kategorizáció egyre inkább beszűrődik nyugati kultúrákba is. Japánban előfordulhat az is, hogy állásinterjún vércsoportelemzést is kérnek a munkáltatók az önéletrajz mellé…
A vércsoport szerinti személyiségjegyek szerint a nullás vércsoportúak az intellektualitás emberei. Kreatívak, ötletesek, jó üzleti érzékkel megáldottak, mindig jó benyomást keltenek. Ideális párja a nullás vagy AB-s, ideális munkáját a pénzügy, politika vagy sport területén érdemes keresnie. Az A-s vércsoportúak állítólag csak kívülről tűnnek nyugodtnak, mert belül őrlődnek rendesen. Pozitív tulajdonságuk, hogy előrelátóak, társul egy A-s vagy AB-s illik melléjük, ideális munkát jelenthet számukra az ügynöki, közgazdászi, újságírói vagy programozói hivatás.
Az A-sokkal szemben a B vércsoportúak erősek és optimisták, a legnehezebb helyzetből is kilábalnak. Jó megjelenésűek, humorosak, társul B vagy AB vércsoportút kellene választaniuk. Jól mutatnak a tévé képernyőjén, de szakácsként, fodrászként vagy sminkesként is megállják a helyüket. Az AB vércsoportú ember személyisége az Aés a B keveréke: hol visszahúzódó, hol harsány. Szabálykövető, korrekt, de azt is tudja, hogy az előírásokat mikor érdemes figyelmen kívül hagyni. Az AB-s ember számára bárki illő párt jelenthet – a mázlisták! Legjobb munkaköreinek listája is elég széleskörű: válogathat például a szociális munkás, ügyvéd, tanár és marketinges között.
Szigorú étrend, kérdéses eredmény
De nemcsak a személyiségtípusokat igyekeztek a vércsoportok alapján megmagyarázni, hanem bizony az étkezést is ez alapján próbálják egyesek meghatározni. Peter D’Adamo és Catherine Whitney Táplálkozz egészségesen vércsoportod szerint című könyvét 52 nyelvre fordították le, több millió példányban el is kelt. A Torontói Egyetem kutatása alapján ugyanakkor egyáltalán nem bizonyítható a módszer hatékonysága – vagyis semmilyen pozitív vagy negatív élettani változást nem eredményez a diéta követése vagy figyelmen kívül hagyása –, mégis sokan hisznek abban, hogy vércsoportjuk alapján nem mindegy, hogy mit juttatnak szervezetükbe nap mint nap. A diéta értelmében a nullás vércsoportúaknak fontos a rendszeres húsfogyasztás, az A vércsoporthoz tartozóknak inkább a gabonafélék, a zöldségek és gyümölcsök az előnyösek, a B-sek nyugodtan fogyaszthatnak szinte bármit, míg az AB is vegyes táplálkozású, de inkább a vegetarianizmushoz közelít. A lényeg az, hogy ezeket a személyiségtípusra és diétára vonatkozó kategorizációkat ne vegyük véresen komolyan, míg a vérátömlesztés kérdése természetesen valóban jelentős. S ha tehetünk, adjunk vért, mert arra sajnos mindig szükség van.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.