Érvek a kötelező óvodai oktatás mellett

A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ szenátorai közösen olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a tanügyi törvény módosítására, amely a kötelező oktatás 11-ről 15 osztályra történő kiterjesztését írja elő. A Klaus Johannis államfő asztalán aláírásra váró törvény kimondja: az óvodai nagycsoport legkésőbb 2020-ig, a középcsoport 2023-ig válik kötelezővé, 2030-ig pedig a kiscsoport is törvényes előírás lesz. Ez nem jelenti azt, hogy a mostanihoz képest a gyerekeket más rendszerben oktatják majd: ugyanúgy óvodába járnak azzal a különbséggel, hogy kötelező lesz minden gyereket beíratni, és rendszeresen vinni.

Az eddig érvényben lévő oktatási törvény csak az iskolakötelesség korát szabályozta, ami a hatodik életévüket betöltött gyerekekre vonatkozott.

Az óvodai oktatás nem volt kötelező, a szülők saját belátásuk szerint döntöttek erről. Az új törvény a már meglévő tanügyi törvény módosítása.

A dokumentum kezdeményezői az indokolásban arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg a falusi gyermekek egynegyede nem jár óvodába, ami az iskolai évek elején jelentősen megkülönbözteti őket az óvodában szocializálódó társaiktól. Az iskolakészséget illetően hátrányból indulnak azok a gyerekek, akik az előkészítő osztály előtt nem jártak óvodába. Megkeresésünkre Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke úgy fogalmazott: az óvodai képzés azért fontos, mert ennek segítésével még az iskolai évek előtt hozzászoknak a gyermekek a közösséghez, és készségük jobban fejlődik. Pedagógusok is megerősítették: az a gyermek, aki óvodába jár, korán megtanulja, hogyan legyen független, és ez tetten érhető az iskolai évek alatt is.

Magyari Tivadar lapunknak elmondta,

Romániában a kis gyermekek 77,3 százaléka jár óvodába:

„az alacsony arány a falvaknak tudható be, ahol átlagban a 40 százalékot sem éri el az óvodába járók száma, elsősorban az óvodák hiánya miatt”. Szabó Ödön Bihar megyei képviselő, a jogszabály kidolgozója is alátámasztotta ezt egy rádiós interjújában. Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora sajtótájékoztatón kiemelte, az óvodai oktatás hangsúlyosabbá tétele azért fontos, mert az óvoda több az egyszerű játéktérnél: a szülők biztonságban tudhatják gyerekeiket, amíg dolgoznak. Az oktatási intézmény a megfelelő színtere az oktatási és közösségi rendszerekkel való ismerkedésnek, ugyanis a foglalkozásokon a gyerekek megtanulnak figyelni, tevékenységekbe bekapcsolódni, ami fejleszti memóriájukat, türelmüket, együttműködési készségeiket, emellett pedig megtanulnak bizonyos órarendet és bizonyos szabályokat követni.

Az óvodák azonban nemcsak a falvakból hiányoznak, hanem városon sincs elegendő hely az oktatási intézményekben. Általános jelenség, hogy például a nagyvárosok belvárosi óvodáiba csak a jelentkezők bizonyos százalékát tudják felvenni a túljelentkezés miatt. Magyari szerint a jogszabályok nem engedik meg a zsúfoltságot, emiatt több gyermek marad ki az óvodai ellátásból, mert először a nagyobbakat veszik fel. A kisebbeket csak akkor fogadják, ha marad hely.

Az újonnan elfogadott törvénymódosításból viszont az következik, hogy óvodákat kell létesíteni, felszerelni, és képzett személyzettel ellátni. Az RMDSZ-politikus abban látja a gondokat, hogy

hiába lesz törvény, mert könnyen megeshet, hogy annyi új óvoda létesül, ahány km új autópálya szokott megépülni, azaz gondok lesznek a törvény időben történő alkalmazásával.

Az is kérdés, hogyan oldható meg szórványvidéki óvodákban a különböző korú gyerekekkel történő közös foglalkozás. Az oktatásért felelős alelnök kifejtette, a jogszabály teljes mértékben az óvodákra bízza, hogy a különböző korú gyermekekkel egy csoportban vagy különböző csoportokban foglalkozzanak a pedagógusok. Sok helyen a vegyes csoportokat választják. A politikus véleménye szerint szakmai szempontból ma már ez az előnyösebb megoldás.

Nem meglepő, hogy Romániában is kötelezővé teszik az óvodai rendszert, ugyanis Európa 13 országában ez régóta bevett gyakorlat. Bulgária, Csehország, Görögország, Ciprus, Lettország, Málta, Hollandia, Ausztria, Nagy-Britannia, Svájc, Macedónia, Szerbia és Törökország is előírja, hogy kötelező módon részt kell venni az óvodai képzésben. Romániában már korábban voltak szakmai viták erről, ugyanis a pedagógusok szerint a későbbi iskolai hiányzások és az iskolaelhagyás megelőzésének egyik legjobb módszere, ha a kisgyerek minél korábban megszokja a kötöttséget és rendet. Másrészt a mélyszegénységgel küszködő roma közösségekben a felzárkóztatás fontos eszköze lehet, ha a gyerekek az óvodai oktatással kezdődően kötelező módon bekerülnek a tanügyi rendszerbe. 

Gedő Dalma-Orsolya

A szerző újságíró szakos egyetemi hallgató