Új kormányt ígér a Fidesz

Befejezték a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson leadott összes szavazat megszámolását, valamennyi egyéni választókerületben megszületett a nem jogerős végeredmény. A Fidesz–KDNP kétharmados többséggel rendelkezik majd az új Országgyűlésben. A szavazatszámlálás értelmében a 109 egyéni választókerületből 91-ben a Fidesz–KDNP pártszövetség jelöltje nyert, 8-ban az MSZP–Párbeszéd szövetség, 3-ban a DK, 1–1-ben a Jobbik, az LMP, illetve az Együtt jelöltje szerzett mandátumot. Országos listáról a Fidesz–KDNP 42, a Jobbik 25, az MSZP–Párbeszéd 12, az LMP 7, a DK 6  képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata pedig 1 kedvezményes mandátumhoz jutott.

Az új Országgyűlésben így a Fidesz–KDNP-nek összesen 133, a Jobbiknak 26, az MSZP–Párbeszédnek 20, a DK-nak 9, az LMP-nek 8, az Együttnek és a német önkormányzatnak 1–1 képviselője lesz, és 1 független jelölt is bejutott.

 Befejezte a levélszavazatok összeszámolását is a Nemzeti Választási Iroda (NVI), az érvényes szavazatok túlnyomó többségét a Fidesz–KDNP pártszövetség kapta. A határon túli magyarok csak az országos pártlistákra szavazhattak. A névjegyzékben 378 449 külhoni magyar állampolgár szerepelt, akik közül érvényesen 224 564-en szavaztak, 471 szavazólap volt érvénytelen. Az NVI adatai szerint 96,24 százalékuk a Fidesz–KDNP pártszövetségre szavazott. Az LMP a voksok 0,93, a Jobbik 0,91, az MSZP–Párbeszéd 0,55 százalékát kapta, a többi párt ennél kevesebbet.

Az országos pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat: 5 731 821, ebből a Fidesz a rendszerváltás óta a legtöbbet, 2 824 206 szavazatot kapott. A levélszavazás idei érdekessége, hogy a magas magyarországi részvétel miatt a határon túlról érkezett szavazatok összességében nem hoztak külön mandátumot a Fidesz–KDNP pártszövetségnek, tehát a kormányzó párt kétharmados többségét nem a határon túli magyar szavazók biztosítják.

Kiszelly Zoltán politológus szerint alaptalanok a választási rendszerrel szembeni kifogások, mert az ellenzék két országos választáson is elfogadta ezt a szisztémát, továbbá nincs olyan választási rendszer, amelyben ne nyert volna a jelenlegi pártszövetség. Kiszelly szerint az ellenzékiek ugyan gondolkodtak a választás bojkottján, de végül elvetették. Megpróbáltak alkalmazkodni a választási rendszer logikájához, ez a taktikai visszalépésekben, átszavazásokban nyilvánult meg, de nem sikerült nekik. A  Fidesz egységes tömböt tudott alkotni 2,8 millió szavazóval, az ellenzék felaprózódott. A politológus szerint az ellenzéki politikusok is azt mondják, hogy „rendszerszintű csalás” nem történt, bármennyire is voltak anomáliák, mint a számítógépes rendszer leállása a túlzott igény miatt.

Farkas Örs politikai elemző szerint a szocialisták a parlamenti választások legnagyobb vesztesei. Az M1 aktuális csatornának nyilatkozó szakember azt mondta: a baloldalnak nincs olyan karizmatikus vezetője, aki össze tudná fogni. A baloldali szavazók talán még mindig Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét tudják vezetőként elképzelni annak ellenére, hogy ő a legelutasítottabb pártvezető. Az elemző szerint a választási eredmények megtámadása csak politikai akció és a végeredmény elutasításának kifejezése, de várhatóan nem lesz majd konkrét következménye. Úgy fogalmazott, a Jobbik nem szerepelt rosszabbul, mint négy éve. Viszont a párt nem tudott előnyt szerezni a migráció témájából, amely egy klasszikus szélsőjobboldali téma, és egész Európában a szélsőjobboldali pártok megerősödéséhez vezetett.

Galló Béla politológus szerint az MSZP az idei választáson végleg elvesztette váltópárti státuszát. Kifejtette, a pártnak nincsenek tartalékai sem a szavazóbázist, sem a személyi vagy gondolati innovációt tekintve, ismét kívülről hívták miniszterelnök-jelöltjüket is Karácsony Gergely személyében. A politológus elmondta: a kudarcot szenvedett politikusok közül Vona Gábornak, a Jobbik lemondott elnökének vannak a legjobb esélyei az ellenzéki oldal átalakulása után. Galló Béla úgy véli, az identitással kapcsolatos problémák talán az LMP-ben a legmélyebbek. Elitellenes, a 2010 előtti viszonyokkal élesen szemben álló pártként jött létre, de Schiffer András korábbi társelnök távozása után meggyengült, és azóta is ingadozik a „hogyan tovább” kérdésében. A DK önálló frakciót alakíthat az Országgyűlésben, ezzel Gyurcsány Ferenc ambíciói valószínűleg megnőttek a baloldali vezér szerepének elnyerésére, de a politológus szerint a tényleges lehetőségei nem javultak. Ezt jelzi az is, hogy 500–600 ezer szavazatot várt, de feleannyit kapott, és ezt a plafont nem fogja tudni meghaladni.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az origo.hu-nak adott interjúban megerősítette: új kormányzásra készülnek. Rögzítette, a népesedési problémákra a születések számának a növelése a megoldás, és nem a bevándorlás. A politikus úgy értékelt: „történelmi eredmény háromszor egymás után kétharmaddal megnyerni egy országgyűlési választást. A mostani választás erős felhatalmazást ad a kormánynak”. Rogán Antal elmondta: nem folytatásra, hanem új kormányzásra készülnek. „Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz–KDNP politikai közössége mindenkinek a munkájára számít, de nem ugyanolyan feladatkörben és nem ugyanazon a poszton” – mondta. Majd hozzátette: „a Fideszben régi szokás, hogy nem pozíciót, hanem feladatot osztanak.” Megjegyezte, május elejére sokkal többet lehet majd tudni a várható kormányzati szerkezetről. Rogán elfogadhatatlannak nevezte az új brüsszeli menekültpolitikát, mert az szerinte rosszabb a réginél is. Kifejtette: az új európai menekültpolitika lényege, hogy egy állandó mechanizmus keretében folyamatosan hoznák be és osztanák szét a bevándorlókat.

A miniszter értékelése szerint Magyarország ellen a támadás már múlt csütörtökön elkezdődött: az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) tárgyalt a hazugságoktól és tárgybeli tévedésektől hemzsegő Sargentini-jelentésről. „Ezt Soros szervezetei készítették elő, az ő sok százszor elmondott hazugságaikat tükrözi vissza. A dokumentumnak egy célja van, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kabinetre” – mondta.

Pataky István, Rostás Szabolcs