Új címert és zászlót kapott Méra

Az úgynevezett cifra Kalotaszeghez tartozó Méra a Nádasba igyekvő patak mentén fekszik mintegy 15 km-re Kolozsvártól. Első írásos említése 1299-ből származik Mera formában, amikor fatemplomát Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Később, a 16. század második felétől a kalotaszegi települések nagy részével együtt Méra is követte a reformációt és reformátussá vált. Ebből az időszakból 1560-ból való a templom harangja, míg az úrasztala 1769-ben készült.

A templom 1847-ben leégett, de két évre rá a faluközösség újjáépítette az eredeti falak és a gótikus stílusú ajtókeretek megtartásával.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen erre emlékeztek az elmúlt vasárnap a mérai református egyházközségben. Mezei Csaba lelkész vezetésével a gyülekezet néhány éve a templom felújításába kezdett. Szombaton még dolgoztak, de vasárnapra már ünnepi díszben, új padokkal várták az ősi falak a hálaadó istentiszteletre gyülekező helyieket és a vendégeket.

Az igét hirdető Vincze M. István kalotaszegi esperes a reformáció üzenetét hangsúlyozva úgy fogalmazott, a keresztyének számára egyedül a Biblia a hiteles forrás. Az ünnepi istentisztelet keretében Mezei Tünde lelkészasszony vezetésével a gyülekezet kórusa és egy helybéli diákcsapat is fellépett.

Az ünnepségen mutatták be a mérai gyülekezet új címerét és zászlaját.

Pécsi L. Dániel jelképtervező, a címer alkotója ismertette a címeres zászló jelképrendszerét: a címerpajzs felső részében a reformátusok egyik jelképe, a fiókáit saját vérével tápláló pelikán az Úr Jézust jelenti, aki önmagát áldozta a bűnös emberért. Alul baloldalt a nyitott Biblia a keresztyén hitre utal, amely körül a keretet a templom belsejében lévő tartóoszlopok képezik. Jobb oldalt a heraldikában használt stilizált bivalyfej látható, amely a helyi állattenyésztésre és az országban egyedüliként számon tartott Bivalymúzeumra utal. A címerpajzs alatt a felirat: Nékem az élet Krisztus. A magyarországi művész saját tervezésű adományaként adta át a gyülekezetnek a címeres nagy zászlót.

A mérai rendezvény meglepetésvendégeként találkozhattak az ünnepség résztvevői a Svédországban élő és most épp Erdélyben tartózkodó Tamás Gáborral, aki Mérában született a néhai Tamás Gyula kántortanító unokájaként.

A Kárpát-medence-szerte ismert előadóművész elénekelte Ó, erdély szép hazám című közismert dalát, majd átvette a címeres zászló asztali változatát az alkalomra készült emléklappal, amit a meghívott vendégek és a presbiterek is megkaptak.

Az 1917-ben konfirmáltak egy emléktáblát készíttettek, és ennek mintájára egy évszázaddal később újabb emléktábla készült az utókor számára. 

Okos Márton