HIRDETÉS

Trianon emlékezete a Kárpát-medencében

EN-összeállítás 2018. június 11., 15:27 utolsó módosítás: 2018. június 11., 15:28

A trianoni évfordulóra emlékeztető Nemzeti Összetartozás Napján Kárpát-medence-szerte rendezvényeken foglaltak állást politikusok. Többségük szerint a 98 évvel ezelőtti országcsonkításra a magyarság jogainak garantálása lehet a válasz.  Raffay Ernő történész szerint határrevízióban kell gondolkodni.

Megemlékezés Révkomáromban. Mindkét város polgármestere koszorúzott Fotó: MTI

A Fejér megyei Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzeti Összetartozás Napjának lényegét így foglalta össze: „Trianon katasztrófájával szembenézve adjon válaszokat”. A politikus szerint az emléknapnak három jelentése van: az első a gyász és a könny érzése, a második az igazság kimondása Trianon ügyében, a harmadik pedig a büszkeség hangsúlyozása, hiszen túléltük, itt vagyunk. A Trianonban nyertes utódállamokról szólva Semjén azt mondta:

Jugoszlávia és Csehszlovákia már a múlté, Románia számára pedig nemzeti sorskérdés az, hogy a moldovai románoknak eszük ágában sincs csatlakozni Nagy-Romániához, Ukrajna nem is létezett akkoriban, csak a Szovjetunió részeként,

míg Ausztria kétségkívül megvolt és létezik, de elég ambivalens a viszonya a köztársaságnak a császársághoz. Semjén szerint négy dolog kell ahhoz, hogy az elszakított nemzetrészek magyarsága megmaradjon: az identitásmegőrzés támogatása az oktatáson keresztül, a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadásával, a külhoni magyar etnikai pártok támogatása a minél erősebb magyar képviseletért, továbbá az elszakított területeken élő magyar cégek gazdasági megerősítése.

Fontos a magyar kormány szerepvállalása

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott a felvidéki Kisgéresen úgy fogalmazott: „szövetséget kell kötni magunkkal és szövetséget kell kötni a szomszédos országokkal is azért, hogy minden magyar közösség szabadon élhesse meg identitását, bárhol is éljen Európában”. A magyar kormány komoly törekvéseket tett annak érdekében, hogy ismét életet leheljen a trianoni békediktátum során amputált nemzettestekbe. Vagyis a lelki vérkeringés beindításán túl gazdaságilag is támogatja a külhoni magyarságot azért, hogy jól érezze magát szülőföldjén – fogalmazott a budapesti politikus. Furik Csaba, Kisgéres polgármestere szerint Magyarország külhoni magyarokat érintő politikája az utóbbi években nagyságrendeket lépett előre. Megemlítette, hogy a szlovákiai Bodrogköz 25 óvodájából 15 két ütemben magyar támogatásból újul meg, a kisgéresi beruházás már be is fejeződött. Beszélt arról is, hogy a Magyarország által biztosított 5,4 milliárd forintos keretösszegből 1521 gazdasági fejlesztés valósulhat meg a Felvidéken.

Varga Mihály pénzügyminiszter egy budapesti megemlékezésen az mondta,

Trianon terhét akkor tudjuk levetni magunkról, ha hiszünk a magyarság jövőjében, ezért a 21. században is erősítenünk kell a magyarság összetartozását

és sem kishitűségből, sem külső, idegen nyomás hatására nem engedhetünk a magyarság érdekeiből. Nemzeti összetartozásunk ünnepén egyszerre emlékezünk a trianoni békediktátum aláírására és ünnepeljük az egységes magyar nemzet napját”. 

Raffay Ernő: a revízió a megoldás

Raffay Ernő történész a budapesti Magyar Idők napilapnak a trianoni békediktátum aláírásának 98. évfordulója alkalmából adott interjúban fejtette ki véleményét a témában. Raffay szerint a magyarok háromféleképpen viszonyulhatnak Trianonhoz. Az első: elfogadják véglegesnek a trianoni helyzetet, ezt szorgalmazza az akadémiai történészi világ is. „Ez végzetes következményekkel járhat” – állapította meg a történész. A Trianonhoz történő második viszonyulás az, hogy egyes országokban magyar etnikai-területi autonómiáért kell küzdeni. Raffay emlékeztetett, hogy a székely autonómiát eddig minden esetben elutasította a román parlament, legutóbb az elmúlt hetekben. Ebből a történész arra következtet, hogy mivel az EU-nak nincs autonómiák létrehozására vonatkozó törvénye, a román parlament pedig mindig elutasítja ezt, el kell felejteni az autonómiáért való hősies, viszont mindig eredménytelen küzdelmet.

Szerintem új útra kell lépnie a nemzetpolitikának: s e harmadik út a területi revízió, a határmódosítás útja. 1938 és 1941 között négyszer módosították javunkra a határt, ami a korabeli nagyhatalmak segítségével történt”

– jelentette ki. A történész szerint –  aki a rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő, az Antall-kormányban pedig a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt – most is az a feladat: megnyerni egyik vagy másik nagyhatalmat az ügy érdekében. Raffay úgy véli, okos magyar diplomácia kell, amit erős hadsereg és összetartó nemzet támogat. „És nem vagyunk kilátástalan helyzetben: ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll” – szögezte le a napilapnak adott interjúban a történész.

 

Huszadszor tartottak Trianon-megemlékezést Sepsiszentgyörgyön
A Sepsiszéki Székely Tanács és a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete idén huszadszor szervezte meg a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban a trianoni megemlékezését. Az eseményt hagyományosan a békeszerződés aláírásának órájában tartják az Erzsébet parkban, ahol egykor az Országzászló állt. Gazda Zoltán főszervező elmondta: felkérésükre az idei megemlékezés időpontjában is megkondultak a sepsiszentgyörgyi templomok harangjai. A sepsiszentgyörgyi rendezvényen a magyar pártok és politikai szervezetek helyi vezetői, képviselői mondtak beszédet. Benkő Erika, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője kijelentette: „el kell érni, hogy Románia betartsa, amit 1918-ban ígért, amit ha lefordítunk, autonómiát jelent; azt, hogy a magyar legyen regionális hivatalos nyelv, az itthon befizetett adó itthon maradjon, és a számunkra fontos kérdésekről ne Bukarestben, hanem itthon döntsünk”. Az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki elnöke, Bálint József azt hangsúlyozta: hiába minden panasz, ha „eladjuk házainkat, bezárjuk iskoláinkat, menni hagyjuk fiainkat”.
A Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi elnöke, Nagy Gábor Levente szerint Erdély megszerzői most is félnek. E félelmet jelzi, hogy ha Kolozsváron meglátnak egy Erdély-zászlót, büntetést rónak ki érte, holott száz évvel ezelőtt az erdélyi románok is azzal a zászlóval vonultak fel Gyulafehérváron. A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán emlékeztetett, a Magyarországtól elcsatolt területeket olyan országok kapták meg, amelyek köszönőviszonyban sem voltak a demokráciával, és egyetlen szándékuk az volt, hogy „bedaráljanak bennünket”. Sérelmezte, hogy Románia EU-csatlakozása óta nemhogy bővültek volna, hanem csorbultak az erdélyi magyarság jogai, és az EU nem kéri számon a mulasztást.

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS