Nagyszebenhez kötődő több magyar személyiségnek szeretne emléket állítani a helyi HÍD egyesület. A civil szervezet elnöke, Serfőző Levente egy szoborpark kialakítását vette tervbe, amelynek megvalósítása a szebeni magyarok rendkívül fájó sebét gyógyítaná be. A műalkotások ugyanis a Petőfi Sándorról elnevezett parkban kapnának helyet, ahol a közösség 2007-ben – amikor Nagyszeben Európa kulturális fővárosa volt – eredetileg magyar pavilont építtetett volna. Az építkezést, amelyhez Makovecz Imre is a nevét adta, a városháza leállította, sőt, később vissza is bontotta. Ma már csak egy betonalap emlékeztet a merész tervre.
A visszabontott álom
Petőfi Sándor, Borsos Miklós, Kós Károly, Barabás Miklós, Nyírő József, Vámszer Géza – hat férfi, akik azon túl, hogy sokat tettek a magyar kultúráért, valamiféleképpen közük volt az egykori szász városhoz. Serfőző Levente, a városban működő HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete elnöke szerint mindnyájan megérdemelnének egy-egy szobrot, amely a nemzeti költőnkről mintegy évtizeddel ezelőtt elkeresztelt parkban kapna helyet.
A várfalakon kívül eső, mégis belvárosinak számító zöldövezetet közel tíz évvel ezelőtt „vette birtokba” a város maroknyi magyarsága. Az RMDSZ akkori vezetésének sikerült kialkudnia Klaus Johannis polgármesterrel és német fórumos társaival, hogy az önkormányzati testület szavazza meg a park elnevezését Petőfiről. A zöldövezet azóta amolyan zarándokhely: nincs olyan március 15-i ünnepség, amely ne érintené a forradalmár-költő nevét viselő városrészt.
A szebeni magyarok álmodtak ennél merészebbet is, amikor a kulturális főváros rendezvénysorozataira készültek. „Itt épült volna meg a magyar pavilon. A támogatóktól megszereztük a pénzt, megnyertük az ügynek Makovecz Imrét, az organikus építészet kimagasló személyiségét, aki Szebenbe látogatott, és vállalta a kurátori szerepet. Elkészült a mintegy háromszáz négyzetméteres betonalap, majd a helyükre kerültek a faoszlopok, gerendák. Utána kezdődött a piszkálódás” – idézi fel a történteket a város akkori főépítésze, Guttmann Szabolcs. Szerinte nagyjából Johannison és néhány magyarellenes hangulatot keltő meghatározó személyen múlt, hogy az álom nem válhatott valóra. Pedig a kezdeményezők készek voltak arra is, hogy az eredetileg Ars Hungaricának tervezett létesítményt az ügy érdekében erdélyi pavilonnak nevezzék át. „Kár, mert rangos építészeti értéket jelentett volna a városnak” – állítja Guttmann, akinek az évek és történtek során meg is romlott a kapcsolata a volt szebeni polgármesterrel.
Az építkezést szorgalmazó HÍD Egyesület elnöke, Serfőző Levente úgy érzi, ők is tévedtek, amikor nem a megfelelő úton próbálták végigjárni az engedélyeztetés útját. Hasonlóan vélekedik Szombatfalvi Török Ferenc is. Az RMDSZ tíz évvel ezelőtti elnöke szerint sikertörténetként indult a dolog, de szomorúan végződött a várfalon kívüli, de belvárosinak számító zöldövezet története. „Az eredményes lobbizás eredményeként a helyi tanács teljes mellszélességgel kiállt a tervünk mellett, amikor azt kértük, hogy a parkot nevezzék el Petőfiről. Bár voltak rosszalló hangok is, miszerint miért kell olyan emberről parkot elnevezni, aki ágyúzta Szebent és környékét, a javaslat simán átment a testületen. A gondot a magyar pavilon emelése, pontosabban annak visszabontása jelentette” – magyarázza Szombatfalvi Török. Az ügy akkor siklott ki, amikor az építkezési engedélyt nem Klaus Johannis akkori polgármester, hanem hiányában az egyik helyettese láttamozta. „Johannis úgy érezte, meg akartuk őt kerülni, attól a pillanattól bizalmatlanná vált, nem támogatta az ügyet” – állítja Szombatfalvi Török Ferenc. A későbbiekben gondot jelentett az a környezetvédelmi minisztériumi intézkedés is, amely megtiltotta a zöld övezetek beépítését. Ennek értelmében rendelte el Johannis 2009-ben a félbehagyott építkezés visszabontását.
Jó, de kivitelezhető?
Ha már a kulturális és turisztikai célokat szolgáló épület nem állhat a parkban, legalább szobrok kerüljenek oda – szorgalmazza Serfőző. A HÍD-vezető elképzeléséről Szombatfalvi Török tőlünk értesült. Okos gondolatnak tartja, amely jó előkészítés után akár megvalósítható is lehet. Balázs Béla Attila, az RMDSZ megyei elnöke számára is újdonság volt Serfőző ötlete, s bár jónak tartja, megvalósítására nem nagyon lát esélyt. „Természetesen támogatom, sőt, ha kell, szívesen leülök a döntéshozókkal tárgyalni és érvelni” – jelenti ki. A megyei elnök szerint meg kell értetni a szebeni román és német önkormányzati képviselőkkel, hogy egy magát előszeretettel multikulturálisnak nevező városban, amely ráadásul 2007-ben kulturális főváros volt, a magyar jelképeknek is megvan a helye. Annál is inkább, mivel a mintegy háromezer magyar által lakott településen jelenleg egyetlen magyar személyiségnek sincs szobra.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.