Román–orosz diplomáciai háború

2014. május 16., 19:12
galéria

Mélypontra kerültek a román-orosz kapcsolatok azt követően, hogy Dmitrij Rogozsin orosz miniszterelnök-helyettes (képünkön) magánrepülőgépét a román hatóságok nem engedték be Románia légterébe. Rogozsin egy orosz küldöttség élén érkezett a május 9-i, győzelem napi katonai parádéra a Moldovából „kiszakadt” Dnyeszter-menti Köztársaság fővárosába, Tiraszpolba Bulgárián és Románián keresztül, miután a kijevi hatóságok lezárták előtte Ukrajna légterét. A hazatérés már bonyolultabbnak bizonyult: az orosz miniszterelnök-helyettes magángépe nem hatolhatott be a román légtérbe. A Rusjet légitársaság JAK-42-es különgépének pilótája ezért Odessza fele próbált hazajutni Oroszországba, Kodima térségében azonban ukrán vadászgépek fordították vissza Moldova Köztársaságba. Az orosz delegáció végül Chişinăuból menetrend szerinti járattal jutott haza Moszkvába.

Ezt követően vette kezdetét a román-orosz diplomáciai háború: Dmitrij Rogozsin a Twitteren közölte, hogy Románia, az Egyesült Államok követelésének engedve zárta le légterét különgépe előtt. A közösségi oldalon tett bejegyzésében úgy fogalmaz: „legközelebb TU-160-as bombázóval repülök oda”. A román fél reagálása sem maradt el: a külügyminisztérium szerint a hadászati bombázóval való fenyegetőzés nagyon súlyos kijelentés, olyan körülmények között, amikor „Oroszország megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, az oroszbarát szeparatisták pedig súlyosan megsértik a Romániával szomszédos állam közrendjét”. A bukaresti külügyminisztérium szerint Románia szigorúan betartja az Európai Unió által életbe léptetett szankciókat azokkal szemben, akik aláássák Ukrajna függetlenségét, területi épségét és szuverenitását. A román külügyi közlemény azt hangsúlyozza, hogy Rogozsin az EU szankciós listáján szerepel.

Moszkvában hétfőn berendelték a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba, ahol Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Dmitrij Rogozsin miniszterelnök-helyettes a román diplomata tudomására hozta: Oroszország számára elfogadhatatlanok a román fenyegetőzések, emiatt válaszlépéseket terveznek.

Az elmérgesedő ukrajnai helyzettel, és a romló orosz-román viszonnyal hozható összefüggésbe az a hír is, hogy hétfőn Traian Băsescu román államfő hivatalában fogadta Avril D. Hainest, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgató-helyettesét. A találkozóról hírt adó Mediafax hírügynökség arról is beszámolt, hogy jövő héten Bukarestbe látogat Joseph Biden, az Egyesült Államok alelnöke, június elején pedig Chuck Hagel amerikai védelmi minisztert várják a román fővárosba.

A hétvégén lezajlott kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki népszavazás – amelynek során a két megye többségében orosz ajkú lakossága „független köztársasággá” nyilvánította régióját – újabb elhatárolódásra késztette a román vezetést. Az akciót mind a kormányfő, mint a miniszterelnök elítélte. Traian Băsescu az Adevărul című bukaresti napilapnak adott interjújában úgy fogalmazott, egy ilyen referendum ellentétes az ukrán alkotmánnyal. „Ugyanígy nem ismernénk el ilyesmit Románia területén sem, ha valakiben felmerülne egy hasonló referendum megszervezése”. Băsescu szerint ennek ellenszere a kisebbségi jogok biztosítása. Úgy vélekedett, Ukrajna és a volt Jugoszlávia hibát követett el, amikor „nem adták meg idejében” a kisebbségi jogokat. Băsescu Romániát a kisebbségi jogok terén kiemelkedően pozitív példaként említette. „Románia lehetővé teszi a területén élő kisebbségeknek, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat, elismeri jogukat az anyanyelvű oktatáshoz, finanszírozza sajtójukat, televízió-műsoraikat, és biztosítja politikai képviseletüket a bukaresti parlamentben” – fogalmazott a román államfő.

Az orosz-román viszony megromlásának egyik sarkalatos problémájáról, Moldova Köztársasággal kapcsolatban úgy nyilatkozott: továbbra is híve az egyesülésnek, de tisztában van azzal, hogy ennek a gondolatnak alig 20 százalékos a társadalmi támogatottsága Moldovában. A román elnök viszont abban reménykedik, hogy Chişinău tovább akar haladni az európai integráció útján, és úgy véli, a „két román állam” egyesülése adott pillanatban vonzó megoldás lehet arra, hogy Moldova „lerövidítse” az unióba vezető utat.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.