Papíron biztosítják a jogokat

Kiss Előd-Gergely 2017. április 08., 18:25

 

Az erdélyi magyar közösségre vonatkozó, évtizedek óta „kipipált” jogok folyamatos megsértéséről tájékoztatták az érdekvédelmi civil szervezetek, illetve az RMDSZ politikusai az Európai Tanács (ET) Kolozsvárra látogató szakértőit, akik a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor tett romániai vállalások tiszteletben tartásáról tájékozódtak hétfőn a kincses városban. A civilek és a politikusok külön tárgyaltak az ET-szakértőkkel. Az érdekvédelmi szervezetek délutáni sajtótájékoztatójukon számoltak be a megbeszélésről. Mint rámutattak: olyan témákat ajánlottak a szakértők figyelmébe, amelyeket az ET több mint egy évtizede „kipipáltnak tekint”, és amelyeket az RMDSZ a politikai hatalom részeseként nem vethetett fel. Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) elnöke hangsúlyozta: az ET a nyelvi jogokat először rögzítő közigazgatási törvény 2001-es elfogadása óta megoldottnak tekinti a többnyelvű feliratozás kérdését. Most arra világítottak rá, hogy a keretegyezménnyel kapcsolatos legutóbbi ajánlás ellenére Marosvásárhelyen a hatóságok megakadályozzák a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, és a bíróságok az Európai Tanács erre vonatkozó ajánlása ellenére sem tekintik úgy, hogy a többnyelvűséget az utcanevek és az egyéb földrajzi nevek területén is érvényesíteni kell. Bethlendi András, az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) vezetője, a kolozsvári Musai–Muszáj civil akciócsoport tagja a kincses városi többnyelvű helységnévtábla példáját hozta fel arra, hogy immár 15 éve tagadnak meg olyan jogokat a magyarságtól, amelyek teljesítését Románia vállalta a keretegyezményben. A szervezetek képviselői szerint ezekben az ügyekben azért hitelesebb a civil fellépés, mert mind Marosvásárhelyen, mind Kolozsváron az RMDSZ is részese volt annak az adminisztrációnak, amely a jogok érvényesítését megtagadta.

Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szakértője arról számolt be: a politikatudományban erősen él az a nézet, hogy a kisebbségi jogok kezelésére a legjobb megoldás, ha a kisebbség reprezentatív szervezete része a hatalomnak. Ezzel szemben ők azt mutatták be a szakértőknek, hogy nem biztos, ez önmagában megoldja a problémákat. A politológus úgy vélte, a szakértők megértették: sokszor a magyar polgármesterek is „öndiszkriminációt hajtanak végre”, mert rajtuk is múlik, hogy településükön nem érvényesülnek a kisebbségi jogok. A civil szervezetek képviselői újságírói kérdésre azt is közölték: az ET szakértői júniusra készítik el jelentésüket a kisebbségvédelmi keretegyezmény tiszteletben tartására. A dokumentum az év második felében kerül az ET miniszteri tanácsa elé. A végleges országjelentés megjelenésére, benne a Romániának címzett ajánlásokkal, vélhetően még egy évet kell várni.

A keretegyezmény négytagú szakértői bizottsága ugyan­csak hétfőn találkozott Por­csal­mi Bálinttal, az RMDSZ ügyvezető elnökével és szakpolitikusaival, akik fenntartották és kiegészítették a szövetség tavaly benyújtott árnyékjelentésének megállapításait – tájékoztatott hírlevelében az RMDSZ. Az árnyékjelentés válasz a román kormány két és fél év késéssel tavaly márciusban benyújtott jelentésére. „Országunk következetesen ideális képet fest a kisebbségek itthoni helyzetéről, de nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit” – fogalmazott Porcsalmi. Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök arról tájékoztatta a küldöttséget, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) annak ellenére sem kapott döntéshozási jogköröket a magyar tagozat, hogy 2012. január elsejétől törvény írja ezt elő. A szakpolitikus a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium működését ellehetetlenítő hatósági intézkedésekről is tájékoztatott. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségének várományosa arról számolt be a szakértőknek, hogy a helyi közigazgatásban is súlyos problémák észlelhetőek: az intézményekről magyar feliratokat távolítanak el, hiányoznak a kétnyelvű utca- és helységnévtáblák, formanyomtatványok, a közérdekű információkhoz magyarul nem lehet hozzáférni, és az ügyintézést sem lehet magyarul végezni. Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy „Románia ellenkampányának köszönhetően” a csíksomlyói búcsút nem vették fel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.

 

Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.