Nincs újabb IMF-hitelszerződés

A román kormány nem állapodott meg a nemzetközi hitelezőivel két feltételről, így a bukaresti kormány nem írja alá azt a szándéklevelet, amely a következő hitelrészlet jóváhagyásához szükséges. A kabinet képviselői hétfőn fejezték be a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság (EB) és a Világbank megbízottaiból álló küldöttséggel az IMF irányítása alatt kötött elővigyázatossági hitelszerződés feltételeinek áttekintésére megejtett látogatás keretében.

Victor Ponta miniszterelnök (képünkön) szerint az IMF által támasztott feltételek többségét már teljesítette a kormány. A vita tárgyát a szénkitermelő iparban tervezett szerkezetátalakítások, valamint a lakossági gázár túl alacsony ütemű növelése jelentette. Az IMF szerint a romániai szénbányászat ráfizetéses, ezért az állami támogatás fokozatos megszüntetését kérte. Ha a kormány a nemzetközi hitelezők által kért drasztikus szerkezeti átalakításokat bevezetné a szénbányászatban, az hosszabb távon a vajdahunyadi és az olténiai állami bányavállalatok megszűnéséhez vezetne, érvelt Ponta. A miniszterelnök kijelentette: Bukarest számára energiabiztonsági szempontból létfontosságú a szénbányászat, másrészt az amúgy is nehéz helyzetben levő romániai bányavidékek foglalkoztatási rátája tovább csökkenne a megszorító intézkedések bevezetése nyomán. Nem értettek egyet a tárgyaló felek a lakossági fogyasztók állami támogatásának drasztikus leépítésével sem. Az IMF és az Európai Bizottság azt kérte, hogy a lakossági és a hőerőművek által fizetett földgáz árát áprilistól liberalizálják: ennek alapján a földgáz a jelenlegi megawattóránkénti 53,5 lejről 62 lejre drágulna. A román kormány szerint ez a lakosság számára elviselhetetlen szintű drasztikus drágulást hozna.

A bukaresti kormány képviselői 2012-ben állapodtak meg a nemzetközi hitelezőkkel arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálják a belföldi kitermelésű gáz árát. Az ütemterv szerint 2014. október 1-jétől három, januártól két, áprilistól ismét kettő, júliustól pedig további három százalékkal emelkedett volna a lakossági gázár. Az eredetileg kialkudott menetrenddel ellentétben azonban a Ponta-kormány tavaly rendeletet fogadott el arról, hogy 2016 júliusáig befagyasztja az energiahordozó árát. Lépésüket azzal indokolták, hogy az elmúlt két évben a gáz fogyasztói ára 16 százalékkal emelkedett, az átlagbér viszont csökkent. A parlament által később megszavazott jogszabály 2021 júliusáig tolta ki a hazai kitermelésű gáz árának liberalizációját. Mint ismeretes, a hazai gázszükséglet mintegy kétharmadát termelik ki az országban.

Románia 2013-ban kötött az IMF-vel 4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást. Az országnak 2009 óta ez a harmadik hitelszerződése, a két utolsóból viszont nem használt fel részleteket, mert nem volt szüksége rá. Így a soron következő hitelrészlet jóváhagyásának késése – amelyet a tárgyaló felek közös megegyezéssel áprilisra toltak ki – nem érinti kedvezőtlenül Bukarestet.