Újabb fejezetéhez érkezett a verespataki aranybányanyitás több éves története. A kormány törvénytervezetet fogadott el múlt kedden az erdélyi Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A törvénytervezet a külföldi beruházóval megkötendő új egyezmény elfogadásáról szól, ennek értelmében a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5, 69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így a román állam részesedése eléri a 25 százalékot. A törvénytervezet kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítja a verespataki beruházást. A bukaresti kormány szerint a többségi tulajdonos a bányaprojekt előkészítő szakaszában 2300, a kitermelés során pedig 900 alkalmazottnak adna munkát.
A parlament elé terjesztett törvénytervezet megjelenése pillanatában nagy felzúdulást keltett. Ez késztethette arra Victor Ponta miniszterelnököt, hogy látszólag kihátráljon a törvénytervezet mögül, és annak elfogadását a kormánytöbbséget alkotó Szociálliberális Unió parlamenti képviselőinek a döntésére bízza. Mint fogalmazott, mindenki saját meggyőződése és lelkiismerete alapján szavazhatna. Ez a sem nem ellenzéki, sem nem kormánypárti álláspont azonban nem győzte meg a bányaprojekt ellenzőit.
Mint ismeretes, Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját nyitná meg, amennyiben a parlament megszavazza a törvénytervezetet. A ciántechnológiás eljárással mintegy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelnének ki a következő 17 esztendőben, a hátramaradó több száz hektáros zagytározó pedig az „idők végezetéig” ökológiai bombaként fenyegetné nem csak a környéket, az Aranyos-völgyét, hanem az egész Kárpát-medencét. A környezetvédő szakemberek úgy vélekednek, a szerződéstervezet szerint a beruházó által vállalt 25 millió dollár értékű garanciális környezetvédelmi alap mindössze aprópénz ahhoz a reális összeghez képest, amire – egy esetleges környezeti katasztrófa esetén – kárelhárítás címén szükség lenne mind román, mind magyar részről.
Az aranyat elviszik, a cián marad
A törvénytervezet elkészítése újabb olaj volt a tűzre az immár hosszú évek óta húzódó tiltakozássorozat felélesztéséhez. Vasárnap estére több romániai nagyvárosban rendeztek tüntetést a ciántechnológiás aranybánya ellenzői. A tüntetők a törvénytervezet elutasítását követelték a parlamenttől. A bukaresti Egyetem téren több száz tiltakozó gyűlt össze, akik „Az aranyat elviszik, a cián marad”, „A forradalom Verespatakon kezdődik”, „Mentsétek meg Verespatakot” feliratú táblákat emeltek a magasba.
A hírügynökségek beszámolóiból kiderült: más nagyvárosokban is tiltakozók százai vonultak utcára a Verespatak megmentéséért küzdő Alburnus Maior Egyesület felhívására. A civil szervezet 17 településre hirdetett vasárnap délutánra demonstrációt, amelyhez külföldi zöld szervezetek is csatlakoztak több európai és tengeren túli fővárosban.
A megmozdulásokkal egy időben Tőkés László európai parlamenti képviselő tiltakozó nyilatkozatot tett közzé, amelyben felszólít minden jóérzésű romániai törvényhozót: mondjon nemet a ciánra, mondjon nemet az „ország kirablására”. Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökével közösen aláírt nyilatkozatban az EP-képviselő kifejti: döntésével a román kormány szembefordult az Európai Parlament 2010 májusában elsöprő többséggel meghozott határozatával, amely a cián bányaipari felhasználásának betiltását indítványozta az unió országaiban. „Elvárjuk, hogy országunk választott képviselői elsősorban a választópolgárok érdekeit tartsák szem előtt, és ne a külföldi pénzemberek kegyeit keressék. Erdélyiekként tiltakozunk az ellen, hogy Bukarest Erdélyt pusztán természeti kincsekben gazdag gyarmatnak tekintse” – írta a verespataki bányaberuházás ellen tiltakozó nyilatkozatában Tőkés László.
A tüntetés Bukarestben hétfőn is megismétlődött: noha előzetesen nem jelentették be, a csendőrség nem oszlatta fel.
Az RMDSZ nem támogatja
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kizártnak nevezte, hogy a szövetség képviselőházi és szenátusi frakciója testületileg megszavazza a verespataki bányaberuházással kapcsolatos törvényt. „Vagy testületileg ellene szavazunk, amit én támogatni fogok, vagy mindenki a lelkiismerete szerint szavaz” – fogalmazott a pártelnök. A politikus szerint a kormány törvénytervezete az RMDSZ számára elfogadhatatlan. „Egy olyan törvénytervezet, ami a kisajátításokkal is foglalkozik, alkotmányellenes. Egy olyan tervezet, amely egy magán többségi tulajdonú cégnek az érdekeit szolgálja, és amellyel a kormány a parlamentre próbálja hárítani a felelősséget, számunkra elfogadhatatlan. Az ilyen típusú beruházáshoz nincs szükség törvényre” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Magyarország lépéseket tesz az Európai Bizottságnál
Illés Zoltán, a környezetügyért felelős magyar államtitkár szerint a hatalmas méretű tározó óriási kockázatot jelentene az ottani környezetre. „A kitermelés beindítása természet- és környezetvédelmi kérdés is egyben, mivel a gyönyörű tájat teljesen tönkreteszik. Tizenhét év alatt kibányásznák az aranyat és az ezüstöt, majd évezredekre úgy hagynák a Velencei-tó méretű tározóteret, ami óriási kockázatot jelent a környezetre” – magyarázta Illés Zoltán a Kossuth Rádiónak adott interjújában. A magyarországi politikus szerint: ha Románia a kitermelés biztonságát hosszú ideig fenn szeretné tartani, akkor annyi pénzre lenne szükség, hogy a beruházás már nem érné meg. Ezzel szemben egy biztonsági alapot hoznának csak létre, de messze nem akkora összeggel – mutatott rá. Úgy vélte, a kialakult helyzet nem román és magyar emberek közötti feszültség, annak ellenére, hogy a beruházó korábban „gyalázatos módon” megpróbálta a nemzeti kártyát kijátszani. Ugyanis a román emberek életét ugyanúgy veszélyezteti a bányászat újraindítása. „A romániai parlamenti szavazás azonban még nem lefutott: Victor Ponta román miniszterelnök például korábban azt nyilatkozta, nem szavazza meg a törvényt, amivel egyrészt áthárítja a felelősséget, másrészt mással viteti el a balhét” – fogalmazott az államtitkár. Illés szerint a helyzet a 25 évvel ezelőtti bős–nagymarosi vízlépcső esetére hasonlít, amikor a magyar parlament bár támogatta az akkori javaslatot, végül mégsem valósult meg a tervezett beruházás. Mint fogalmazott, ha a romániai parlament mégis megszavazza a törvénytervezetet, akkor Magyarország lépéseket tehet az Európai Bizottságnál, sőt, az EU Víz Keretirányelvének ide vonatkozó passzusait is számon kérheti az Európai Parlamenten, és más fórumokon – mondta Illés Zoltán a Kossuth Rádióban.
Băsescu: legyen népszavazás
Nem zárta ki a népszavazás kiírásának lehetőségét Traian Băsescu – erről az államfő hétfőn az adevarul.ro portálnak adott interjúban nyilatkozott, amelyben azt is leszögezte, hogy a bányaipar támogatója marad. Az államfő bírálta Victor Ponta miniszterelnököt amiatt, hogy a kormány nem vállalta magára a döntést a verespataki aranykitermelés ügyében, hanem a parlamentre hárította. Băsescu szerint gyávaságról tett bizonyságot a kabinet, mert becsapta a közvéleményt azzal, hogy olyan törvénytervezetet fogadott el és terjesztett a parlament elé, amely kizárólag az ottani kitermelés elkezdéséről szól.
Băsescu szerint a beruházás körüli félelmek a ciántechnológiával kapcsolatosak, ezért szakértőknek kell megvizsgálniuk, mennyire kockázatos ez a kitermelés a technológia mai fejlettségi viszonyai között. Hozzátette: jelenleg csak ciántechnológiával lehet kitermelni nemesfémeket, de Romániának óriási hátrányt jelent a 2000. évi nagybányai tiszai ciánszennyezés precedense.
„Fenntartom korábbi álláspontomat, miszerint a bányászat újraindítása Verespatakon jó lehetőséget jelent Romániának, hiszen a nemesfémek ára nőtt az elmúlt években, de ugyanakkor arra is megoldást kell találni, hogy a társadalom is megbékéljen a kitermelés újrakezdésével” – mondta Băsescu, aki korábban többször kijelentette, teljes mellszélességgel támogatja a beruházás elkezdését. Hozzátette: amikor a kormányfő még ellenzékben volt, azzal gyanúsította őt, hogy pénzt kapott a beruházótól a verespataki bánya megnyitásának támogatásáért. „Most én kérdem ugyanezt tőle: Ponta, mennyit kaptál, hogy aláírd a Verespatak-törvényt?” – tette fel a kérdést Băsescu.
Victor Ponta hétfőn az államfő kijelentésére reagálva maga is jó ötletnek tartotta a népszavazást, ugyanakkor úgy vélte, a legátláthatóbb társadalmi vitát úgy lehet lebonyolítani, hogy előbb a parlament szakbizottsága megvitatja a kormány tervezetét, majd a törvényhozói testület dönt a beruházás sorsáról.
„Nem kaptam pénzt a beruházótól, hogy aláírjam a Verespatak-törvényt, de tudni kell azt, hogy nem halaszthattuk tovább a vonatkozó tervezet elfogadását. Az előző kormány határozatlansága miatt ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy dollármilliárdokat kell kifizessünk kártérítésként a projekt miatt” – nyilatkozta a miniszterelnök.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.