HIRDETÉS
A Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke, a kalotaszentkirályi Okos Márton hosszú évek óta a magyar-lengyel történelmi kapcsolatok ápolásán dolgozik. Az Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek című könyvében részletesen bemutatott térképen 42 erdélyi települést jelöl meg, ahol lengyel vonatkozású emlék található.
Az évek óta bővülő lista legutóbb Szilágyperecsennel gyarapodott, ahol Bem-eléktáblát avattak.
Az Erdélyi Napló érdeklődésére Okos Márton az előzményekről elmondta, hogy Szilágyperecsen polgármesteréhez, Boncidai Csabához régi ismertség és barátság köti.
,,A szilágyperecseni polgármester elkötelezett híve az erdélyi-lengyel kapcsolatoknak. 2018-ban a polgármesteri hivatala sokat segített a Szilágysomlyón megtartott, Báthory Istvánról szóló nemzetközi konferencia megszervezésében. Tavaly meghívott előadást, könyvbemutatót tartani. A lengyel emlékhelyekről szóló könyvemben szereplő 42 település kapcsán nekem szegezte a kérdést: Szilágyperecsen mikor kerül fel erre a térképre?” – idézi a zöldségtermesztéséről is híres szilágysági falu polgármesterét Okos Márton.
A közös kutakodásnak köszönhetően hamar megtalálták az emlékhely megjelöléséhez szükséges vonatkozásokat Bem apó és a Mátyás-huszárok közös történetében.
Egyezség született arról, hogy Bem apó Szilágperecsenbe érkezésének 175. évfordulóján, idén ősszel emléktáblát avatnak a településen.
A kivitelezés költségeit magára vállalta a polgármester, az emléktáblaállításról Lengyelországban is tudomást szereztek. A lengyel kormány által működtetett Felczak Intézet igazgatója, Maciej Szymanowski Varsóból írott levelében köszöntötte az erdélyi-lengyel barátságról szóló újabb eseményt. Amire a messze földön híres hagymafesztivál ünnepségsorozat keretében került sor a vasárnapi istentisztelet után. A néhai Szentmarjay kúria épületén elhelyezett Bem-emléktáblát Szilágy megye RMDSZ-es szenátora, Kovács Irénke és parlamenti képviselője, Seres Dénes leplezte le.
,,Magam sem érkeztem üres kézzel:
A kötetet az iskola dísztermében mutattam be az érdeklődőknek. Marosán Csaba színművész Petőfiről szóló előadása az ünnepi hangulatú találkozó színfoltja volt. Az előadóművész átvezetésként felolvasta a könyvemből Petőfi Bem apóról szóló, Bánffyhunyadon írt Erdélyi hadsereg című versét” – magyarázza a szerző.
Bem apó 175 évvel ezelőtt érkezett Erdélybe, amit a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület kiváló alkalomnak tart arra, hogy több település és helyszín bevonásával mélyítsék a hagyományos magyar-lengyel, illetve erdélyi-lenyel kapcsolatokat. Okos Márton elismeri, hogy a kapcsolattartásnak, a történelmi múlt közös ápolásának ma nem igazán kedvez a szomszédunkban zajló ukrajnai háború.
Ha bizonyos dolgokkal mindkét fél elégedetlen, és mindezt nekem elmondják, akkor megnyugszom, mert középen állok” – fogalmaz Okos Márton. Úgy látja, a lengyel-magyar évezredes barátságért akkor kell a legtöbbet tenni, mikor a kishitűek, a ,,Facebook-huszárok” a zavarosban halásznak.
Okos Márton gyakran jár Lengyelországban. Az elmúlt napokban a jaroszlói (Jaroslaw) bencés apátság hagyományos búcsúján vett részt, ahol Rákóczira is emlékeztek. Az erdélyi fejedelem és kísérete itt kezdte az élete végéig tartó bújdosásának és száműzetésének első félévét.
A jaroszlói búcsút követően a krakkói várban, a Wawelban – ahol Báthory István erdélyi fejedelem lengyel királyként is uralkodott – úgynevezett ,,székely toborzót” tartottak. Ennek előzménye, hogy június elején a Varsó melletti Báthory Tanyán (Folwark Batorowka) turul szobrot avattak jelképesen a ledöntött munkácsi szobor helyett. A lengyelországi tanya alapítója és tulajdonosa, Bartosz Siedlar akkor emléktáblát is állított a volhíniai mészárlás 80. évfordulója alkalmából. A rendezvényen a második világháború idején az ukrán fasiszták rémtetteiről is megemlékeztek, akik mintegy százezer lengyel meggyilkolásáért felelősek.
Felterjesztésünket a címet alapító Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője elfogadta, így a krakkói várban adhattuk át a kitüntetést. Az esemény megható pillanata volt, hogy 84 évvel ezelőtt, 1939-ben ezen a napon nyitotta meg Magyarországon a Teleki-kormány az akkor fél éve újra létező közös lengyel-magyar-határt a németek, szlovákok és a szovjetek által három oldalról megtámadott Lengyelország menekültjeinek befogadására” – ecseteli a krakkói ünnepség részleteit Okos Márton.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
