A román parlament el fogja utasítani a Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya-projektet és a román államnak valószínűleg kártérítést kell fizetnie a beruházónak – mondta hétfőn Victor Ponta miniszterelnök. A szociáldemokrata kormányfő azt követően nyilatkozott így, hogy Crin Antonescu, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) liberális társelnöke a Verespatak-törvénytervezet elutasítását javasolta.
Ponta szerint nincs már értelme parlamenti különbizottságot létrehozni és társadalmi vitát nyitni a verespataki bányaprojekt ügyében, amikor egyértelművé vált, hogy a parlamenti többség el fogja utasítani a kormány tervezetét. „Minél gyorsabban napirendre kell tűzni a törvénytervezetet: előbb a szenátushoz kerül, amely gyorsan elutasítja, aztán a képviselőház is leszavazza, és ezzel befejeztük” – jelentette ki Ponta. Újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: koalíciós partnere nem konzultált vele, mielőtt a Verespatak-tervezet elutasítását javasolta volna. Ponta hozzátette: miután Vasile Blaga, az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke is a törvénytervezet ellen foglalt állást, nincs miért „bolondítani a népet”, a parlament rövid úton elutasíthatja a tervezetet. Hozzátette: a kanadai beruházó minden bizonnyal kártérítési pert indít majd Románia ellen, és az esetleges kártérítést a román adófizetőknek közösen kell állniuk. Ponta szerint a beruházó Traian Băsescu államfő támogató nyilatkozataira alapozva rengeteg pénzt költött már el a projektre, abban a tudatban, hogy megtérül a befektetés.
Tiltakozik az Európai Parlament is
A Verespatakra tervezett, cianidos technológiájú arany- és ezüstbánya ellen emelt szót hétfőn késő este az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén Bánki Erik fideszes, Tabajdi Csaba MSZP-s, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő.
Az úgynevezett egyperces felszólalások során Bánki Erik felhívta a figyelmet: a román kormány augusztus végén olyan törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely lehetővé teszi 2016-tól a bánya megnyitását.
„Ezzel olyan környezeti kockázat keletkezik, amely nemcsak Románia, hanem a Kárpát-medence vízgyűjtő területét fenyegeti” – figyelmeztetett a fideszes képviselő. Szóvá tette, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó végrehajtani az Európai Parlament azon 2010-es határozatát, amelynek értelmében már 2011 végére meg kellett volna találni a jogi megoldást a cianidos technológia európai betiltására, s „Janez Potočnik (környezetvédelmi EU-) biztos semmit nem tesz” az ügyben.
Tabajdi Csaba is úgy vélekedett: a román kormánydöntés nyomán valós a veszélye annak, hogy megindul a cianidos aranykitermelés Verespatakon. A technológiában rejlő veszély és a környezetszennyezés határokon átnyúló jellege miatt a legtöbb uniós tagállam betiltotta a cianidos aranybányászatot – figyelmeztetett.
„Érthetetlen, hogy a román kormány miért nem követeli meg a beruházótól a jóval biztonságosabb zárt cianidos technológia alkalmazását” – mondta a szocialista képviselő. Szerinte azt is meg kellene követelni, hogy a beruházó megfelelő környezetvédelmi felelősségbiztosítást kössön.
Sógor Csaba a vitában úgy fogalmazott, hogy a román kormány ellentmondásosan viszonyul a kérdéshez. Elmondta, hogy Potočnik biztos jelezte, a brüsszeli bizottságnak nem áll szándékában uniós tilalom alá helyezni a cianidos technológiát, így az engedélyeztetés tagállami hatáskör. „Ha a bizottság komolyan veszi az európai polgárok életminősége iránti felelősségét, akkor foglalkoznia kell a cianidos technológiával” – hangsúlyozta a székelyföldi politikus.
A cianidos kitermelés megtiltását követelik
A bányanyitás ellen számos romániai és európai nagyvárosban több mint egy hete tüntetések zajlanak, amelynek részvevői a Ponta-kormány törvénytervezetének elutasítását, a ciántechnológia betiltását követelik. Vasárnap este Bukarestben tízezren, Kolozsváron hatezren vonultak utcára, továbbá Brüsszelben, New Yorkban és Londonban is több tucatnyian tiltakoztak a cianidos bánya ellen. A projektet ellenző Alburnus Maior Egyesület hétfőn bejelentette, az akciót mindaddig folytatják, amíg Románia parlamentje véglegesen nemet mond a verespataki kitermelésre, szeptember 15-re pedig a szervezet újabb általános mozgósításra szólítja híveit.
A kormányfő hét eleji bejelentése ellenére hétfőn mintegy ezer ember újra utcára vonult Bukarestben. A tüntetők azt követelték, hogy a parlament törvényben tiltsa meg a cianidos bányászatot Romániában.
Tizenöt éve vár a bányanyitás
A kanadai többségi tőkével és 20 százaléknyi román állami részesedéssel létrehozott Rosa Montană Gold Corporation (RMGC) 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Az RMGC mintegy félmilliárd dollárt költött eddig a projekt előkészítésére.
A román kormány augusztus 27-én törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a verespataki beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a beruházást. Victor Ponta kormányfő korábban azt közölte: képviselőként a verespataki törvénytervezet ellen fog szavazni, de az általa vezetett Szociáldemokrata Párt nem alakít ki egységes frakcióálláspontot, mindenki lelkiismerete szerint voksolhat.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.