Klaus Johannis, az úttörő

Az államelnökválasztás második fordulójának éjszakáján, november 16-án megtörtént a 2014-es romániai csoda: a szavazatszámlálás első óráiban derült ki, hogy a Victor Ponta–
Klaus Johannis párharc nyertesét, a nagyszebeni polgármester elsöprő győzelmét egyetlen közvélemény-kutató cég sem volt képes megjósolni. Míg az exit poll előrejelzéseket készítő öt intézet kivétel nélkül hibahatárokon belüli eltérést mutatott, hétfő hajnalra kiderült: a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje, Klaus Johannis nemcsak ledolgozta az első fordulóban felhalmozott 10 százalékos hátrányát, hanem mintegy 10 százalékkal vert rá a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére, Victor Ponta miniszterelnökre. A szavazatok 99 százalékos feldolgozottságának hétfő esti eredménye: Klaus Johannis 54,5 százalék, Victor Ponta 45,5 százalék.

Az idegen, akit Isten küldött

A romániai elnökválasztás második fordulójának „rendszerváltó” hangulatú vasárnapi voksolása kilencvenes évekbeli részvételi rekordot döntögetett. A szavazásra jogosult 18,3 millió választópolgár 64,1 százaléka szavazott, az első fordulóhoz képest 12 százalékkal többen. A külföldi szavazókörzetekben is rekordszámú román állampolgár jelent meg: az első forduló 160 ezer szavazatát kétszeresen meghaladva, 380 ezer embernek sikerült még urnazárás előtt, sok helyszínen több órás várakozás után voksolnia. Becslések szerint az országban élő választópolgárok jóval nagyobb arányban voksoltak, hiszen a szavazásra jogosult 18 millió állampolgárból legalább hárommillióan tartózkodnak állandó jelleggel külföldön. A botrányos körülmények között zajló külföldi szavazás hátterét – ismét több ezer ember orra előtt zárták be helyi idő szerint este 9 órakor a szavazóhelyiségeket – jól jelzi az is, hogy a Románia területén megszervezett mintegy 18 ezer szavazóhelyiséggel szemben külföldön kevesebb mint 300 helyen adhatták le voksait a zömében vendégmunkás és diák román állampolgárok. Némi könnyebbségnek számított, hogy a szavazni indulók az internetről is letölthették a szükséges nyilatkozatot arról, hogy máshol nem szavaznak, de a szavazóhelyiségek száma nem bővült, így az első fordulóban tapasztalt roham két hét múlva megismétlődött. A szavazás napján, vasárnap felháborodást keltő kisfilmek terjengtek a világhálón, a 8-10 órán át hidegben, esőben várakozó fiatalokról. Nekik tanácsolta vasárnap délben a Párizsban tartózkodó Teodor Meleşcanu külügyminiszter, hogy a 350 kilométerre lévő Nancyban is lehet szavazni. Ez volt az a pont, amikor az interneten elszabadult a pokol, a megalázott külföldi román állampolgárokkal szolidarizálva egyre többen indultak el idehaza is szavazni.

De ki is Klaus Johannis?
Nagyszeben volt polgármestere – aki szintén német származású alpolgármesterére testálja a város vezetését – 1959-ben született. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett fizikatanári oklevelet 1983-ban, néhány évig vidéken, majd szülővárosában, Nagyszebenben, a Samuel von Brukenthal német tannyelvű főgimnáziumban tanított. Tizenhét éve házas, felesége egy nagyszebeni líceumban angolt tanít. Gyerekük nincs, ám mint Johannis újságíróknak elmesélte, nagyon szerettek volna, de nem lehetett. Az 1989-es fordulat után belépett a Romániai Németek Demokrata Fórumába (FDGR): előbb tanfelügyelő, majd Szeben megye főtanfelügyelője lett. 2000-ben indult Nagyszeben főpolgármesteri székéért, és mindenki meglepetésére a 95 százalékban román többségű, egykori szász város polgárai elsöprő többséggel szavaztak neki bizalmat, és azóta háromszor újrázott. Nagyszeben 2007-ben Európa kulturális fővárosa lett, a város az új polgármester irányítása alatt látványos fejlődésnek indult. A PNL korábbi elnöke, Crin Antonescu vitte be a bukaresti nagypolitikába: 2009 őszén az ő kezdeményezésére javasolták Johannist miniszterelnöknek a Traian Băsescu államfő ellen összefogó szociáldemokraták és liberálisok, ezt azonban Băsescu elutasította. Ugyancsak Antonescu hívására mondott le 2013 februárjában az FDGR elnöségéről, és lépett be a PNL-be, ahol egyből elnökhelyettesi tisztséget kapott. Idén Antonescu hátat fordított a PSD-nek, és immár a baloldal ellen fogott össze a jobbközép Demokrata-Liberális Párttal (PDL). A PNL elnöki tisztségéről való lemondása után Johannist választották a párt elnökévé, a felmérések ugyanis neki jósolták a legnagyobb esélyt Victor Ponta kormányfő legyőzésére.

Nem vitás, az elnökválasztás második fordulójának mozgósításában főszerepet játszott az internet. A külföldi románok szavazása körüli európai szintű botrányra érzékeny hazai fiatalok már a két forduló között is rendszeresen tüntettek, a kormánypárt arroganciája azonban a választások napján is rátett egy lapáttal. Apróságnak tűnő, de fontos momentuma volt a szavazás napján a román ortodox egyház pátriárkájának vasárnap déli szentmiséje, amelyen gyakorlatilag hátat fordított a román államegyház által korábban feltétel nélkül támogatott Victor Pontának. Daniel pátriárka szerint Isten időnként idegeneket küld a néphez, hogy jó útra térítse őket. Az interneten futótűzként terjedő egyházi üzenet megtette hatását. Politológusok egybehangzó véleménye szerint Johannis győzelmét annak a másfélmillió, zömében fiatal, illetve középkorú szavazópolgárnak köszönheti, akikre egyik párt sem számított, és akiket a felfokozott választási kampány szele csapott meg, és csalt az urnák elé a második fordulóban.

Jelzésértékű üzenet az RMDSZ-nek

„Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hiszen a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke láthatóan nem örült a választás végeredményének. Újságírói kérdésre, hogy miért kampányoltak a második forduló előtt a Székelyföldön Tăriceanu jelenlétében Ponta mellett, Kelemen úgy fogalmazott: „Lehet ezt kampánykörútként is értelmezni, de én valamennyi helyszínen Tăriceanu jelenlétében mondtam el: senkit sem biztatunk arra, hogy egyik vagy másik jelöltre szavazzon”. Klaus Johannis elsöprő győzelmét az RMDSZ-politikus azzal magyarázta, hogy létezik egy nagy létszámú társadalmi csoport, amelynek tagjai egyik politikai erőben sem találják meg saját számításaikat. E társadalmi csoport 2012-ben a Szociálliberális Unióra (USL) szavazott, most pedig olyan emberre, akitől problémái megoldását reméli.

Ezzel szemben az Erdélyi Magyar Néppárt történelmi jelentőségű eredménynek tartja Klaus Johannis győzelmét. „Azzal, hogy Klaus Johannis személyében erdélyi elnöke lesz az országnak, kezdetét veheti Románia normalizálódása, és az általunk is vallott értékek – a korrupciómentes politika, a jól végzett munka becsülete, a nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tényleges esélyegyenlőség – lehetnek a meghatározók” – áll a néppárti állásfoglalásban. Az ellenzéki párt szerint a bukaresti képviselet monopóliumát birtokló RMDSZ számára fontosabb volt a korrupt politikai rendszerből eredő zsákmány igézete, mint saját közösségének tiszta és egyértelmű hangja.

Az RMDSZ vezérkara mögé felsorakozó bihari és szatmári politikusoktól eltérően néhány székelyföldi vezető új RMDSZ-stratégiát, a kormányból való kilépést sürgeti. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ sepsiszéki elnöke úgy véli, a szövetségnek fontolóra kell vennie, hogy érdemes-e tovább kormányozni a szociáldemokratákkal. „Egyrészt a PSD becsapta az RMDSZ-t a kampányhajrában osztogatott szórólapokkal, másrészt a kormány a legalapvetőbb demokratikus joguktól próbálta megfosztani a határon túli szavazókat. Nem utolsósorban, az erdélyi magyarság világosan állást foglalt Johannis mellett, ez pedig jelzésértékű üzenet az RMDSZ számára.”

Kevesebb vörös, több kék
A második fordulóban ismét Erdély lett a Johannis által meghirdetett változás mozdonya. Hunyad megye kivételével, ahol Victor Ponta győzött 50,63 százalékkal, a legtöbb erdélyi megyében 70 százalék körüli arányban nyert a liberális jelölt. A 64 százalékos országos átlag alatt mintegy 15 százalékkal kisebb részvételi arány jellemezte Hargita és Kovászna megyét, Hargita megyében azonban országos rekordot döntött a Johannis-szimpatizánsok aránya: 79,78 százalékban szavaztak a szász jelöltre, Háromszéken pedig 77,95 százalékban. Szeben és Kolozs megye a 79,47, illetve 73,82 százalékkal szintén az élen van. Az első fordulóra jellemzően vörös színben virító Kárpátokon túli megyék a második fordulóban részben megváltoztak. Suceava, Iaşi, Tulcea és Konstanca megye Johannis mellé pártolt a szavazatok valamivel több, mint 50 százalékával. Míg Erdélyben Ponta átlagosan 25-30 százalékos támogatottságot kapott, a regáti megyékben ezúttal is verhetetlennek bizonyult: Olt 64,77, Teleorman 63,72, Giurgiu 68,38, Mehedinţi 63,26, Botoşani 63 százalékos szavazatarányát leszámítva a többi moldvai megye az ötven százalékot alig meghaladó arányban szavazott bizalmat Victor Pontának. Jól látható tehát, hogy néhány ókirálysági tartomány kivételével – ahol megmaradt a szocdem jelölt magas támogatottsága –, a többi Kárpátokon túli megyében csökkent a rá adott szavazatok száma, több helyen fej-fej mellett haladt a két jelölt.