Használati útmutató a Ponta-kormányokhoz

Willmann Walter 2013. október 24., 20:38
galéria

Rohamos – idén márciustól szeptemberig közel hat százalékkal – csökken a második Ponta-kormánynak nevezett kabinet bizalmi indexe. Az INSCOP intézet felméréséből kiderül: míg 2013 márciusában a Ponta-kormányban a lakosság 40,1 százaléka bízott, ez szeptemberre 34,8 százalékra csökkent.

Hogyan sikerült ez a teljesítmény mindössze másfél év alatt egy olyan kabinetnek, amely mögött szinte 70 százalékos parlamenti támogatottság áll? Miközben a kenyér áfáját szeptembertől 9 százalékra csökkentette, 2013 első nyolc hónapjában Romániában 6,6 százalékkal nőtt az ipari termelés a múlt év azonos időszakához képest, 8,1 százalékkal nőtt a feldolgozóipar, 3,5 százalékkal a kitermelőipar, s elemzők várakozásai szerint az idén a román nemzeti össztermék (GDP) 2,3 százalékkal nő, a kormány meg 2 százalékot meghaladó növekedési ütemet remél. Az egyszerű válasz erre az lenne, hogy a lakosság nem igazán tanulmányozgatja a makroökonómiai növekedésről készített ábrákat, a bizalomvesztésnek azonban jóval mélyebb okai vannak.

Adósok kormánya

A tavaly májusban parlament elé állt első Ponta-kormány szinte teljes egészében nagy adósokból állt. Egyeseknek több tízezer, másoknak meg több százezer eurónyi adóssága volt. Szerencséjükre (?) majdnem mindegyiküknek tetemes mennyiségű pénz is volt a számláján, egészében a Ponta-kormány 1,78 millió euróval volt adósa a bankoknak 2012 májusában, de a legszorgalmasabb gyűjtögetőnek, Florin Georgescunak 630 ezer eurónyi megtakarítás állt a számláján. A kabinet 2012-re 1,5 millió eurót gyűjtögetett össze nehezebb időkre. Félelmetes mennyiségű adóssága volt viszont Rovana Plumbnak, aki kereken 852 ezer eurós mínuszban volt, második helyezett a nyugalmazott tábornok Corneliu Dobriţoiu volt 337 ezerrel, a harmadik Eduard Hellvig 145 ezer eurós tartozással. A „százezresek” klubjában ott volt még Daniel Chiţoiu 115 ezres tartozással. Leonard Orbannak 251 ezer euró, Ioan Rusnak 160 ezer és Victor Paul Dobrénak 129 ezer euró volt a számláján.

Ponta ígéretei

Nem tudni, tapasztalatlanságának vagy fiatalságának köszönhetően-e vagy tanácsadói javaslatára, de Victor Ponta gyakran ígért. Ellenzékben, hatalmon egyaránt, sőt, a 2012-es év végén még egy programot is ígért 2016-ig, amelyet eljuttatott jó néhány újságíró elektronikus levelesládájába. Szemelvények a tartalomból:

1. Az első Ponta-kormány hatalomra lépése előtt – ellenzékben – még egymillió munkahely teremtéséről beszélt (hogy az alkalmazottak száma legalább megegyezzen a nyugdíjasok számával? – nem igazán tartható érv, a szerk.), az alkalmazó által fizetett tb-járulék 5 százalékos csökkentéséről, 4 százalékos gazdasági növekedésről, 800 lejes minimálbérről.

Miután beiktatását követően a kabinet szembesült a Nemzetközi Valutaalap guruival, a kommunikációból látványosan eltűntek a számok. A korábbi GDP-arányos államháztartási hiánycél 1,9-ről 3 százalékra növelését említették. Nota bene, a gazdasági szaklapok 2013 októberében azt kérdezik, vajon itt is felütötte a fejét az amerikai betegség: gazdasági növekedés munkahelyek nélkül? Vagyis a munkahelyteremtésről még mindig szó sincs, az alkalmazó által fizetett tb-járuléknak 5 százalékos csökkentése és a 4 százalékos gazdasági növekedés is egyelőre vágyálom, állami beruházás nincs, a szakszervezetek sztrájkőrséget indítványoztak épp a minimálbér stagnálása miatt.

2. Az első Ponta-kabinet azt ígérte, megszabadítja az országot Băsescutól. Ennek figyelemre méltó vehemenciával fogtak neki, egy hét múlva valamennyi európai kancellária tudott róla, csak nem úgy, ahogyan Pontáék szerették volna.

Egy kis bemelegítő után – amelyet részletesen ismertetünk, mert Pontához köthető kórtünet –, gyakorlatilag négy nap alatt a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) leváltotta aköztévé és a közrádió vezetőit, az ombudsmant, a parlament mindkét háza, a szenátus és a képviselőház elnökét, és a hosszú hétvége előtt, még pénteken este főműsoridőben felfüggesztették az elnököt is! Korábban feloszlatták a miniszterelnök plágiumügyét vizsgáló szakmai testületet is. A négynapos akció forgatókönyvét állítólag maga Dan Voiculescu dolgozta ki, a Varánuszként emlegetett régi vágású szekuritátésból lett médiamogul. Az USL hétfőn két rendkívüli ülésszakot kért, egyiket kedden, július 3-án, a másodikat 6-án, ezzel a sztorival indították a hetet, de mint később kiderült, csak fedőakció volt.

Kedden változott az irány, az USL viharos ütemben fogott neki a parlamenti házelnökök és az ombudsman leváltásának. Az USL-s többség a jogi bizottságban megszavazta Gheorghe Iancu ombudsman leváltását is arra hivatkozva, hogy a PDL politikai érdekeit szolgálta. A hírre Cezar Preda, a PDL elnökhelyettese így reagált: „Victor Ponta és Crin Antonescu elindította a dzsihádot a demokratikus Románia ellen.” El is indult az úthenger kedden délután: a 17.20 órakor összeült szenátus viharos gyorsasággal leváltotta a tiltakozó és államcsínyt kiáltó Vasile Blagát, és 73 szavazattal Crin Antonescut kiáltotta ki a szenátus elnökének, azután megkezdődött a két ház együttes ülése. A parlament még aznap megszavazta a közszolgálati televízió és a rádió élére jelölt személyeket. A televízió elnök-vezérigazgatói székébe a liberálisok által támogatott Claudiu Săftoiut ültették, a rádiót a szociáldemokraták által jelölt Ovidiu Miculescu alá rendelték. Kedden este a képviselőház is leváltotta tisztségéből Roberta Anastase ellenzéki házelnököt, s az USL javaslatára Valeriu Zgonea szociáldemokrata frakcióvezetőt választotta meg. A kormánytöbbség Gheorghe Iancu ombudsmant is lecserélte, s helyettesét, Valer Dorneanut nevezte ki ideiglenesen a nép ügyvédjének.

A román közvélemény még fel sem ocsúdhatott, amikor pénteken este 256 igen szavazattal a román parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Băsescu román államfőt. A parlament hozott egy határozatot, miszerint július 29-én népszavazást rendeznek, amelyen a választópolgárok kifejezhetik véleményüket arról, leváltják-e az államfőt vagy sem. Az időközben sürgősségi rendelettel megváltoztatott törvény szerint a szavazás kimenetelét egyszerű többség dönti el – mondták. Erre José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon kereste meg Victor Pontát azzal, hogy a bizottság aggodalmát fejezi ki a romániai politikai helyzettel kapcsolatban. Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy máltai tartózkodása idején azt nyilatkozta, rendkívül nyugtalanítónak tartja a romániai fejleményeket, különös tekintettel a törvényesség elsőbbségére és az igazságszolgáltatás függetlenségére, hiszen ezek az unió alapjai! Aztán az USL elkövette azt a hibát, hogy nem nyerte meg a népszavazást július 29-én.

Ki hazudik?

A Dilema Veche főszerkesztője, Mircea Vasilescu a hetilap 2012. júliusi, 440-es számában a Becsületes kormány és a hazugság demokráciája cím alatt így jellemezte a kabinetet: „Meglepő (vagy talán én vagyok naiv?), hogy napjainkban, amikor az információ annyira gyorsan kering, és amikor az internet jóvoltából hozzáférünk bármihez, némely kormánytisztviselők ilyen stupid módon hazudoznak.”

És Vasilescu írta a példát: „Aberlini román nagykövetet bekérették a német külügyminisztériumba. A diplomáciai rendszerben ez a tény már súlyosnak bizonyul a beszélgetés témáján túl is, arra utaló jelzés, hogy az illető országban valami rosszul működik. Erre a román külügyminisztérium azt kommunikálja, hogy erről szó sem volt, előre rögzített rutinbeszélgetés az egész. Miközben a német külügy közleménye bárki számára látható volt, mind az intézmény honlapján, mind a román honlapokon. Bárki ellenőrizni tudta, hogy semmiféle előre eltervezett beszélgetés nem volt, hanem bekérették. Természetesen a román külügy közleménye a román közönségnek szólt, és az lett volna a feladata, hogy a kormány imázsát fényezze. De az a közlemény természetesen eljutott a német hivatalosságokhoz is – erre valók a diplomáciai szolgálatok, ugye –, és azt üzente benne a román külügy a németnek, hogy nem volt bekéretés, hazudtok.”

Plágiumok kormánya, veszélyes emberek

Cornel Ivanciuc újságíró egészen Nagy Sándor apjáig, II. Fülöpig vezeti vissza a román plágiumtörténelmet, amikor is „a dákok sárgarézzel meghamisították az általa veretett pénzérméket.” De ez egy szatirikus hetilapban jelent meg, amely szerint volt, ahonnan tanulniuk a miniszteri székekbe kapaszkodott utódoknak. 2012. június 29-én Victor Ponta elutazott Brüsszelbe, de azelőtt még közzétette elhíresült kijelentését: „Băsescué az Alkotmánybíróság, enyém a Parlament.” Amíg Ponta Brüsszelben járt, ideiglenes oktatási minisztere, Liviu Pop – akinek mandátuma épp aznap járt le –, munka közben számolta fel a plágiumok kivizsgálására hivatott egyik bukaresti testületet, az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsot. E tanács szerint a kormányfőnek a Bukaresti Egyetemen 2003-ban megvédett 307 oldalas dolgozatából 85 oldal szó szerint egyezik más tudományos munkákkal anélkül, hogy szabályosan fel lennének tüntetve a források, ezért a doktori cím visszavonását javasolták – teljesen fölöslegesen, mert időközben megszűnt a testület.

Első kormányában Ponta eredetileg Corina Dumitrescut, a Dimitrie Cantemir magánegyetem rektorát javasolta tárcavezetőnek. Róla azonban még a kormány beiktatása előtt kiderült, hogy meghamisította az életrajzát. Az asszonyság beírta ugyanis, hogy a Stanford Egyetemen végzett, miközben kiderült, hogy csak egy kurzuson vett részt az amerikai egyetemen. Ráadásul a nyilatkozatait egymás mellé állító román újságíróknak alapos okuk van azt állítani, hogy őrektorsága egyszerűen nem ismeri a román helyesírás szabályait.

Alig csitult el a Dumitrescu körüli cirkusz, a hazai sajtó újabb oktatási miniszteren, Ioan Mangon szórakozott. Az oktatási minisztert plágiummal vádolta az ellenzéki román Demokrata Liberális Párt (PDL). A România Liberă című román napilap háromoldalas dolgozatot tett közzé, amelyet Mang a Nagyváradi Egyetem szaklapjában közölt. Ebben a tanulmányban az újság szerint több olyan rész van, amely szó szerinti közlése egy másik, külföldön készült dolgozatnak anélkül, hogy a forrásra való hivatkozás szabályosan történt volna. Az Evenimentul Zilei című lap idézte a tajvani szerzők egyikét, akitől Mang lemásolta az A New Public Key Cypher System Based upon the Diophantine Equations című dolgozatot: Csu Hszin Ling megerősítette a plagizálás tényét. Az Evenimentul Zilei megkereste azt a japán szerzőt is, akitől az Correlation Attack to the Block Cipher RC5 and the Simplified Variants of RC6 című anyagot emelte át Mang.

A 2012. június 29-i esethez kísértetiesen hasonló üggyel borzolta a napokban a kedélyeket a Ponta-kabinet. Október 3-án Tiberiu Niţu legfőbb ügyész leváltotta Lucian Papici és Mariana Alexandru ügyészt alig egy órával azután, hogy befejezték Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes korrupciós dossziéjának az összeállítását. Papici a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) I. szekciójának vezetője, Alexandru a helyettese volt. Papici vezetése alatt ítéltek el olyan politikusokat, mint Adrian Năstase, Gigi Becali, Monica Iacob Ridzi, valamint a korrupt vámosok és rendőrök elleni átfogó akciók is az ő mandátuma alatt történtek. A hivatalos indoklás szerint lejárt a mandátuma. Victor Ponta nyilatkozata azonban kissé „árnyalta” ezt az érvelést: Papici „băsista” volt, és politikai megrendelésre állított össze dossziékat.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.