Európa tehetetlen a menekültáradattal szemben

EN-összeállítás 2015. június 19., 11:57
galéria

Európa-szerte egyre nagyobb feszültséget okoznak az illegális bevándorlók, akiknek többsége lélekvesztőkön jut el Észak-Afrikából Európa déli partjaira, elsősorban Olaszországba és Görögországba. A II. világháború óta nem alakult ki a jelenlegivel összemérhető súlyosságú menekültválság – áll az Amnesty International hétfőn Londonban ismertetett jelentésében.

A II. világháború óta most először haladta meg az 50 milliót a lakóhelyükről világszerte elűzöttek száma. Szíria lakosságának több mint a fele jutott erre a sorsra, és közülük mintegy négymillióan menekültek külföldre. Hatalmas többségük csak a Szíriával szomszédos országokig tudott eljutni; Libanonban a szíriai menekültek teszik ki a lakosság 20 százalékát. A humanitárius szervezet szerint a befogadó országok ugyanakkor szinte semmiféle érdemi külföldi segítséget nem kapnak. A szíriai menekültek megsegítésére indított ENSZ-program költségeinek mindössze a 23 százalékára van eddig fedezet, és a szíriai menekültek áttelepítését szorgalmazó ENSZ-felhívás jórészt süket fülekre lelt a nemzetközi közösség részéről.

A szíriai menekültválság – bár jelenleg a világ legnagyobb ilyen jellegű krízishelyzete – korántsem az egyetlen. A Szaharától délre fekvő afrikai térségben is több mint 3 millió a menekültek száma, és közülük nem egészen 15 ezret sikerült más fogadó országokba áttelepíteni. Az Amnesty International szerint létfontosságú a fellépés azon embercsempész bűnszervezetek ellen, amelyek ezreket küldenek halálba, ám e fellépés sem menti fel a kormányokat azon kötelesség alól, hogy a menekülteknek menedéket kell adni. Nem lehet megengedni, hogy a globális menekültválságot embercsempész-problémaként állítsák be olyan kormányok, amelyek kétségbeesetten igyekeznek elterelni a figyelmet saját kudarcaikról – fogalmaz a jelentés. Az Amnesty International adatai szerint Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország – amelyekben összesen 275 millióan élnek – kétezernél alig több szíriai menekült befogadására voltak hajlandóak; ez összlakosságuk 0,001 százaléka.

Polgárháborús helyzet

Európa nincs felkészülve a menekültek befogadására, ennek hiányában a helyi lakosság és a menekültek között egyre gyakrabban alakulnak ki feszültségek. Legutóbb például Milano külvárosában egy helyi érdekeltségű vonaton jegy nélkül utazó illegális bevándorló a jegyellenőrrel vitába keveredve levágta annak kezét. A Dél-Olaszországot északkal összekötő autópálya mentén menekültek ezreit látni, akik attól sem riadnak vissza, hogy parkolókban várakozó élelmiszerszállító kamionokat kifosszanak. Mind Olaszország, mind Görögország magatehetetlen a partjainál kimenekített több tízezer afrikaival, akiknek hosszabb távon sem szállást, sem ellátást nem tud biztosítani. Közben a francia hatóságok csendőrök és rendőrök ezreit mozgósították, hogy az amúgy ellenőrzés nélkül átjárható olasz–francia határszakaszon megállítsák az országba beáramló menekültáradatot. Róma több külvárosában mára háborús helyzet alakult ki a menekültközpontokban élők és a helyi lakosság között

Bevezetnék a schengeni ellenőrzést

Az illegális bevándorlás miatt át kell gondolni a schengeni rendszert, és Németországnak meg kell fontolnia, hogy felfüggeszti tagságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben – véli a bajor tartományi kormány pénzügyminisztere, Marcus Söder. Véleményével nincs egyedül, miután egy hét alatt a német hatóságok országszerte 3517 bűnelkövető illegális menekültet vettek őrizetbe, érvényt szereztek 135 korábbi letartóztatási parancsnak és elindítottak 10555 eljárást a beutazásról és tartózkodásról szóló törvény elleni vétség miatt. Söder szerint az egyes EU-tagállamok nem teljesítik kielégítően a schengeni övezet külső határainak védelmére vonatkozó kötelességeiket. Ez abban is megmutatkozik, hogy tízezrével jöhetnek Németországba menedékkérők, „holott egy másik EU-tagországban már biztonságban voltak”, de az érintett államok hatóságai hagyták, hogy távozzanak Németország felé. „Mindez nem maradhat következmények nélkül: a schengeni rendszer egészét felül kell vizsgálni” – fogalmazott a német kormánypárti politikus.

Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 60 százalékkal emelkedett, a 2013-ban regisztrált 127 ezerről 203 ezerre. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.