Erdélyi primissimáink: Csíkországból a nagyvilágba

EN-összeállítás 2014. december 13., 09:58
galéria

Két erdélyi kutató is Prima Primissima díjban részesült idén: a magyar tudomány kategóriában a csíkkarcfalvi születésű (de Balánbányán felnőtt) Barabási Albert László fizikus, a magyar népművészet és közművelődés kategóriában pedig a Csíkrákoson született Sárosi Bálint népzenekutató kapta meg az elismerést. Az 1982-ben Kolozsvárról Magyarországra települt Bodor Ádám is a jelöltek között volt, ám végül a magyar irodalom kategóriában Turczi István költőnek, írónak ítélték az elismerést. 

Háborgó irodalmi közélet

Turczi Primissima-díja egyébként felháborodást szült az irodalmi közéletben, sokan sok helyütt tették fel a kérdést, van-e olyan könyve a díjazottnak, amire emlékszünk, volt-e olyan hatással a magyar irodalomra, mint A Sinistra-körzet szerzője, Bodor Ádám? Az erdélyi származású Papp Sándor Zsigmond író, újságíró a Népszabadság hasábjain egyenesen az irodalom szégyenének nevezte a díjazást, hibának, amelyhez hasonlót „egyszer lehet elkövetni büntetlenül.” Más vélemények szerint a kuratórium számára nem az volt elsőrendű, hogy ki a nagyobb író, Turczi olyasvalamit tett és tudott, ami a döntés szempontjából fontosnak számított. Nos, akik nem ismernék: Turczi István József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettje. Az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg Magyarországon és külföldön. A Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusának alelnöke. Tagja a Szépírók Társaságának és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának. Az irodalom kategória harmadik Primája Buda Ferenc költő-műfordító – a kategóriánként megválasztott három-három Prima, azaz összesen harminc jelölt közül titkos szavazással kerül ki minden kategória Primissima-díjasa, valamint a publikum által odaítélt Prima Primissima Közönségdíj nyertese. A Prima-díjasok 5 millió forint, a Prima Primissimák 15 millió forint jutalomban részesülnek, a közönségdíj értéke szintén 15 millió forint.

A mi legjobbjaink

Mielőtt felsorolnánk a további Prima Primissima díjasokat, hadd mutassuk be a mi primissimáinkat. Barabási Albert Lászlóról bizonyára sokat hallott a kedves olvasó: a hálózatok világáról szóló, 13 nyelvre lefordított Behálózva című bestseller szerzője jelenleg Bostonban dolgozik a Northeastern Egyetemen és a Harvardon. 2007 óta a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának (Center for Complex Network Research) vezetője. A fizikus-mérnök 1986–1989 között a Bukaresti Egyetem fizika és mérnöki szakán kezdte egyetemi tanulmányait, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1991-ben fizikából végzett mesterképzést, fraktálelméletből diplomázott. Tudományos fokozatot 1994-ben a Bostoni Egyetemen szerzett. Ezután az IBM alkalmazta, ahol közelebbi kapcsolatba került a később szakterületévé váló hálózatelmélettel.

Szellemi kiválóságaink
A magyar zeneművészet kategóriában Sztevanovity Dusán dalszövegírónak, zenésznek ítélték oda a díjat. A képzőművészet kategóriában Konok Tamás festő- és szobrászművész, a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Fővárosi Állat- és Növénykert, a magyar sport kategóriában Polgár Judit sakkozó lett Prima Primissima-díjas. A magyar építészet kategóriában Pálfy Sándor építész, a magyar sajtó kategóriában az On the Spot (Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm-sorozata), a magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Csomós Mari színművész kapta az elismerést. A közönségdíjat a Jászság Népi Együttes kapta. A Demján Sándor által, a Vállalkozók Országos Szövetségének támogatásával 2003-ban alapított elismerés célja a magyar értelmiség szellemi eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, kultúra és sport fejlesztésének erősítése.

Lapunk egy éve közölt vele interjút, amelyben arra a kérdésre, jelent-e bármilyen szinten erőforrást neki, hogy székely magyar, azt válaszolta: „Persze, de nagyon különböző szinteken jelentkezik ez egyszerre. Egyrészt meggyőződésem, hogy a kisebbségi sors nagyon fontos hajtóerőt jelentett az életemben. Abba a generációba tartozom ugyanis, aki azt sem tudta, milyen nyelven fog egyetemre felvételizni, hisz korábban még lehetett magyarul. De később is: többet kellett nyújtanom, jobban fel kellett készülnöm ahhoz, hogy ugyanazt elérjem, mint a román nyelvű társadalom hozzám hasonló tagjai. Ezt megélhettem volna hátrányos helyzetként is, de nekem erőt adott ahhoz, hogy többet tudjak, jobban teljesítsek.  Magyar vagyok, és ezáltal erős kulturális hagyományhoz kötődöm, amit kötelességünk fenntartani. Ez alól nem tudjuk, de nem is szabad kivonnunk magunkat, hiszen ez is egy hálózat, amely széteshet, ha nem vagyunk hajlandók valamilyen módon tenni érte.”

A Magyarországon élő Sárosi Bálint Széchenyi-díjas népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora sokoldalúan művelt tudós, ugyanakkor a gyakorlatban is otthonos: valamennyi népi hangszer ismerője, előadója. Az első volt, aki Magyarországon tudományos elmélyedéssel tanulmányozta a teljes magyar írástalan hagyományos zenét, beleértve az úgynevezett cigányzenét és a cigányzenészek szerepét is, és foglalta össze több kötetben az elért tudományos eredményeket. Emellett az Innsbrucki, illetve a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora is volt. Több kitüntetés birtokosa, többek között a Munka Érdemrend Aranyfokozatával, a Köztársasági Érdemrend középkeresztjével és Elnöki Aranyéremmel is méltatták munkásságát. A Székelyföld című folyóiratnak 2009 augusztusában adott interjújában azt mondta: „Én Csíkszeredába úgy jövök haza, mint ahogy otthon vagyok Budapesten, s mindkét helyen érzékeny füllel hallgatom mindazt, ami innen, szorosabb szülőhazám felől hallatszik.”

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.