EMI-tábor: nemzeti ügyekhez nemzeti kerekasztalt javasolnak

2019. augusztus 14., 08:05

Erdélyi magyar egyeztető fórumot, nemzeti kerekasztal létrehozását és egy nemzeti minimum elfogadását szorgalmazza és ehhez tette meg az első lépéseket három politikai szervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) a Gyergyószentmiklóson lezajlott 15. EMI-táborban. Az asztal mellől hiányzott az RMDSZ.

Az idei EMI-táborban terítékre kerültek az erdélyi magyarságot érintő legfontosabb kérdések Fotó: Gergely Imre

A táborban kibeszélésre kerültek az erdélyi magyarságot érintő legsúlyosabb ügyek. Az első tábor megszervezésének 15. évfordulón nincs ok az ünneplésre – állapították meg a szervezők és az előadók egyaránt. Az augusztus 7-11. között megszervezett idei, 15. EMI-tábor azt nyújtotta, amit az elmúlt másfél évtizedben mindig. Az Erdélyi Magyar Ifjak rendezvénye ismét alkalmat adott a közbeszédben máshol kevésbé tapasztalható nyers, szókimondó beszélgetésekre, a közösség sorsát súlyosan befolyásoló ügyek kapcsán és kiútkereső szándékkal.
Hogy idén melyek voltak ezek, nem nehéz kitalálni: Úz-völgye, Beke-Szőcs ügy vagy az MPP által kezdeményezett tanügyi törvény módosítása. A Gyergyószentmiklós közelében, a Forest kempingben lezajlott idei tábor legrangosabb vendége ezúttal Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt. Elhangzott:

a magyar szervezetek jövőbeli politizálását alapvetően meghatározhatja az a kezdeményezés, amely a pártok és civil szervezetek összefogását célozza. Az együttműködés egyelőre hiányos, várják ugyanis az RMDSZ lépését.

Az Úz-völgyében sok minden megváltozott

2019-ben kétségkívül az úzvölgyi haditemetőben történtek jelentették az erdélyi magyarság számára a legnagyobb megrázkódtatást. Nem meglepő módon az EMI-táborban is a témához kapcsolódó panelbeszélgetést követte a legnagyobb érdeklődés. Mezei János (Magyar Polgári Párt), Tőke Ervin (Erdélyi Magyar Néppárt) és Sorbán Attila Örs (Erdélyi Magyar Ifjak) is egyetértettek abban, hogy nem lehet tovább folytatni azt a politizálást, ami az elmúlt 30 évben működött Erdélyben. Néhány kérdésben nem volt vita: az Úz völgyében a románok megalázták a magyarságot, erőszakos eszközökkel azonban nem szabad válaszolni a támadásokra, inkább nagyobb közösségi fellépésre van szükség. „A román hatalom folyamatosan teszteli a magyarságot, és mi ezeket a teszteket rendre elbukjuk” – mutatott rá Tőke Ervin. Ennek oka, hogy nem történik igazi közösségi kiállás az atrocitásokkal szemben. Szerinte ha június 6-án ötször annyi magyar lett volna jelen az úzvölgyi temetőnél, akkor a csendőrség nem engedte volna a temető közelébe a Dormánfalva felől érkezőket. Meglátása szerint az embereknek rá kell ébrednie, hogy mindenkinek megvan a feladata.

Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét a szervezők fogadják Fotó: emi-tabor.hu

Sorbán Örs felvetette Borboly Csaba felelősségét is. Kifejtette, Hargita megye tanácsának elnöke nem tett semmit azért, hogy megakadályozza a román keresztek felállítását.

Ez két dolgot jelenthet: vagy szándékosan hagyta, hogy megtörténjen a választásokon várható szavazatokért, vagy alkalmatlansága miatt képtelen arra, hogy az általa vezetett megye határait megőrizze. Hozzátette: sajnálja, hogy Borboly nem volt jelen az EMI-táborban, hogy válaszolhasson ezekre a felmerülő kérdésekre.
Mezei János szerint az úzvölgyi történések legfontosabb tanulsága az, hogy semmiképpen nem szabad személyes ütközéseknek történnie. A magyarság szervezeteinek pártérdekektől függetlenül kell közösen lépniük a közösséget érintő ügyekben, ugyanakkor nyitni kell a román többség felé is. „A románok nem tudnak rólunk semmit, az elmúlt 30 éves magyar politizálás nem érte el annyira az ingerküszöbüket, hogy érdekelje őket, mit is akarunk” – fejtette ki az MPP elnöke, hozzátéve, hogy ezért kezdeményezik egy együttélési kódex elfogadtatását, amelynek nemzetközi fórumokon is érvényt kell szerezni.

Fotó: emi-tabor.hu
Nemzetstratégia: magyarnak maradni
Hogy túl kell élni, meg kell maradni, és a szülőföldön kell megmaradni, az nem kérdés”

– vezette fel Kövér Lászlóval közös előadását Szász Jenő, a  Nemzetstratégiai Kutatóintézet  vezetője szombaton, ahol a magyar országgyűlés elnöke vázolta Magyarország nemzetpolitikai stratégiáját. Szász szerint Székelyföld versenyképességének megteremtéséhez egyetlen lehetőség van: a térség gazdasági és kulturális felzárkóztatása. Mindez annak érdekében, hogy „ne csak büszke múltunk, hanem biztató jövőnk is legyen” – fogalmazott.  
„Nemzetstratégiánk alapján egy olyan jövőkép lebeg a szemünk előtt, amiben Magyarország a következő évtizedekben egy pénzügyileg stabil, gazdaságilag prosperáló, a népesedési folyamatait tekintve jövőt ígérő, nemzetközi szempontból növekvő tekintéllyel bíró, a Kárpát-medence államaival kölcsönösen előnyös kapcsolatok sűrű szövedékével összekötött, erős családokból, erős lokális és egyházi közösségekből felépülő ország lesz. Ilyen országnak van csak esélye arra, hogy a következő ezer esztendőben is fennmaradjon” – mondotta Kövér László, aki azt is  kifejtette, hogy Magyarország élen jár Európában abban, hogy GDP-jének mintegy öt százalékát fordítja  népesedéspolitikára. A magyar kormány családpolitikája azt célozza, hogy elhárítsa a gyermekvállalás fizikai és anyagi akadályait a fiatalok útjából. Hozzátette: a munka neheze azonban csak ez után jön, mert a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordításához mentalitásváltásra is szükség van.

Együttműködésre ítélve

A tábor végére hagyták a legfontosabbat, azt a beszélgetést, amelynek célja egy erdélyi magyar egyeztető fórum, nemzeti kerekasztal létrehozásának előmozdítása. Az asztalnál három elnök – Csomortányi István (EMNP), Sorbán Örs (EMI) és Mezei János (MPP) – foglalt helyet. Hely még lett volna, hiszen meghívást kapott minden nemzetpolitikában érintett szervezet – köztük az RMDSZ is –, de ők nem fogadták el a szervezők meghívását.

Az összefogás, az egység szó már nagyon elcsépelt lett, de tetszik, vagy nem tetszik, a pártok összefogásra vannak ítélve” 

– szögezte le Csomortányi István. Rámutatott: látható tendencia, hogy egyre nagyobb számban szavaznak magyarok az újonnan alakult román pártokra, azaz vékonyodik a magyar etnikai szavazótömb, és ha nem történik változás, előbb-utóbb a magyarság nem tud képviselőket küldeni a román parlamentbe, ami súlyos problémákat okoz majd. A bejutást nehezíti, hogy a levélszavazatok miatt több voks kell majd az 5 százalékos küszöb eléréséhez is. Nem nagyon van alternatívája az együttműködésnek ilyen helyzetben – fejtette ki.

Fotó: emi-tabor.hu

Mezei János szerint össze kell állítani egy listát a problémákkal, ütemtervvel és a feladatok leosztásával. Mi az, amit a parlamentben szükséges elvégezni, és hogyan kell ezt az utcáról támogatni. Ebben a civil szervezeteknek és az egyházaknak is fontos szerepük lehet. Le kell szögezni konkrét célokat, amelyekből nem szabad engedni, ha kell újra és újra ismételgetve, még akkor is, ha esetleg buta csökönyösségnek tűnik ez a fajta kiállás. Látható kell legyen: nem unjuk meg, nem adjuk fel! A megállapított problémák, célok fontosságát rangsorolni kell, és nem alkudozni másról, amíg azok meg nem valósulnak meg. Egy államtitkári tisztség vagy egy templom felújítására kiutalt minisztériumi támogatás nem lehet fontosabb, mint az oktatás ügye. Leszögezték: a közösen összeállított, nemzeti minimumnak is nevezhető prioritási listát mindannyiuknak közösen kell felvállalniuk, és közösen kell a megvalósításáért dolgozniuk. 
„A magyar politikai szervezetek között nincsenek lényegi ideológiai ellentétek, a közös munkát inkább a múltbeli sérelmek és a személyes ellenszenvek, nézeteltérések akadályozzák” – véli Sorbán Örs. Így vannak esetek, amikor egyértelműen jó civil kezdeményezések azért nem kapnak támogatást más szervezetek részéről, mert mögöttes célokat képzelnek mögéje, és azt, hogy valaki politikai tőkét akar kovácsolni belőle. 
Első lépésként az EMI-tábor „kerekasztalánál” helyet foglaló két párt közt indul el az együttműködés, de várják az RMDSZ csatlakozását is.

Érdeklődő fiatalok tábora
Sorbán Örs főszervező a táborzárást követően elmondta, nagyon örül annak, hogy neves előadókat tudtak vendégül látni, mint például Wittner Mária, Raffay Ernő, Babucs Zoltán, akik a magyar történelem iskolákban alig tanulható részleteiről beszéltek, de nagyon fontos az is, hogy ezeken az előadásokon komoly érdeklődést tapasztaltak a táborozó fiatalok részéről. Figyelt a hallgatóság Izsák Balázs SZNT elnökre is, aki azzal kapcsolatban adott tájékoztatást, hogy mit jelent a Polgári Kezdeményezés a Nemzeti Régiókért az autonómiáért folytatott munkában, de nem volt közömbös a tábor a Beke–Szőcs-ügy fejleményeivel kapcsolatban sem. Népszerűek voltak a hagyományőrző harcászati bemutatók, a borkóstolók is. Nyilván a többséget az esti koncertek vonzották, ahol többek közt a Road, az Omen, vagy a No Sugar lépett fel. 
Különleges volt a 15. EMI tábor abból a szempontból is, hogy végig szép volt az idő, és nem verte szét az eső, mint többször korábban. Jövőre újra megszervezik – jelentették be. 

Gergely Imre

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat